A járvány után is sokan maradnának home-office-ban

Szerző: user

2021-03-10

Az Otthontérkép Magazin és az Ingatlantájoló.hu az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban készített online felmérést. Az 1169 főt érintő, nem reprezentatív kutatás főbb megállapításai az alábbiak. A kutatásban főként arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek kaptak-e lehetőséget az otthoni munkavégzésre 2020 tavasza óta, ha igen, pontosan milyen mértékben és arányban. Fontos, hogy a kitöltők háromnegyede beosztott alkalmazott, tizede (al)vállalkozóként dolgozik, a fennmaradó csoport pedig vezető-döntéshozó pozícióban lévő alkalmazott. A fő kérdésünk arra irányult, hogy a járványhelyzet miatt megszerzett home-office „előjogokat” mennyiben lesznek majd hajlandók visszaszolgáltatni a munkaadóknak, illetve mennyiben ragaszkodnak majd azokhoz, vagy teljes egészében, vagy legalább részben.

Arra a kérdésre, miszerint „Ha véget ér a járvány, akkor megtartaná-e a 2020-ban megszerzett home-office lehetőséget/ kedvezményt?” egyértelmű igennel 47 százalék válaszolt, miközben a „részben megtartanám” válaszok aránya 18 százalék, a „talán megtartanám” válaszok aránya pedig 6 százalékos volt. Nemmel mindössze 9 százalék válaszolt, a megkérdezettek ötöde pedig nem kapott ilyen kedvezményt, főként a munkája személyes jelenlétet igénylő jellege miatt.

Kinek, mennyi otthoni munka járt?
Nagyon érdekes eredményt hozott, hogy a megkérdezett irodai dolgozók közül hányan, mennyi időre kaptak otthoni munkavégzési lehetőséget. A kitöltők – pontosabban közülük a csak irodai munkát végzők – között nagyon sokan, az irodai dolgozók közel fele (49 százalék) a teljes munkaidőre megkapta az otthoni munka lehetőségét. Heti 3-4 napra 10 százalék, heti egy-két napra 11 százalék maradhatott home-office-ban, a minden második hétre home officehoz jutó, váltott „műszakos” irodisták aránya pedig 5 százalékos volt. Ugyanakkor a válaszadók meglepően nagy aránya, negyede (25 százaléka) – saját bevallása szerint – egyáltalán nem kapott lehetőséget az otthoni munkavégzésre.

Ki, mennyit ingázik a munkahelyére?
A válaszolók összetételéből kirajzolódik az is, hogy a nagy többség nem lakik túl messze a munkahelyétől, bár ezt az eltérést a viszonylag sok vidéki kitöltő is torzíthatja, hiszen a főváros mellett legfeljebb a nagyvárosi munkahelyeken jellemző tömegesen az ingázás. A válaszadók 42 százaléka budapesti, 5 százalék főváros környéki, 17 százalék megyeszékhelyen dolgozik, míg kisvárosban csak 19, községekben pedig 11 százalék dolgozott.

A kérdésekre válaszolók több mint egyharmada (33 százaléka) legfeljebb negyed órányira lakik a munkahelyétől, hiszen oda-vissza fél óránál kevesebbet utazik naponta. Közel ugyanennyien, a kitöltők 32 százaléka 30-60 perc közti időt ingázik oda-vissza naponta, míg a normál tűréshatáron belül, napi 1-1,5 órát ingázik oda-vissza a válaszolók további 19 százaléka. Összességében tehát közel, vagy legfeljebb 30-45 percen belül elérhető távolságra dolgozik a munkahelyétől a felmérést kitöltők mintegy 84 százaléka.

Összefügg a munkahely távolsága és a home-office-hoz való ragaszkodás?
A fenti az eloszlás azért is érdekes, mert az előre feltételezettnél jóval kevésbé függ a jövőbeli home office igény attól, hogy mennyit ingáznak az emberek, hiszen – mint láttuk – a válaszolók 47 százaléka foggal-körömmel ragaszkodik a kiharcolt home office lehetőséghez, dacára annak, hogy e csoport legalább kétharmada egy irányban 30-45 percnél kevesebbet utazik.

Ha munkát vált, akkor is ragaszkodik a home office-hoz?
Végezetül pedig azt a kérdést tettük fel, hogy ha új munkahelyet keres majd, vagy újratárgyalhatja a feltételeket a régi munkahelyén bármilyen oknál fogva, akkor ragaszkodik a kiharcolt, vagy esetleg a jövőre nézve kiharcolható home office lehetőségéhez?

Összességében 71 százalék valamiféle otthoni munkanapot, munkanapokat igényelne. Heti legalább 1-2 napot 100-ból 37 ember, legalább 3 vagy több napot 100-ból 22 ember, teljes körű home office-t pedig 11 százalék kérne az új munkahelyén vagy ha valamilyen okból újra kellene tárgyalnia a munkafeltételeket a főnökséggel. Csupán a válaszadók 29 százaléka – többségében kisebb településen dolgozó és 50 év feletti – mondta azt, hogy inkább bejárna.

További érdekes összefüggések derülnek ki, ha megnézzük a különböző keresztmetszeti adatokat. Kevéssé meglepő, de azért fontos tény, hogy a fővárosban jóval nagyobb arányban volt lehetőség az otthoni munkavégzésre, mint vidéken. Vagy, hogy például a fiatalabbak sokkal jobban ragaszkodnak az otthoni munka lehetőségéhez, hiszen az 50 feletti válaszadók közt már többen voltak, akik “inkább bejárnának a munkahelyre”, ha lecseng a járvány (44 százalék szemben a fiatalabb korcsoportoknál mért 15-23 százalékkal).

Szintén megfigyelhető összefüggés a település jellege és a home-offce iránti igény között: míg a kisebb településeken (kisváros, község) dolgozók esetében a válaszadók nagyjából fele (46, illetve 55 százalék) válaszolta, hogy inkább bejárna a munkahelyére, míg a Budapesten és környékén dolgozók esetében csupán 13-14 százalék.

Kifejezetten meglepő következtetés viszont – ahogyan erre fentebb utaltunk -, hogy az ingázás hossza, tehát a munkahelyre történő hosszabb utazási idővel nem nő arányosan a home office lehetősége, vagy akár ilyen munkarend elvárása a dolgozók részéről!



Kövess minket

Kiemelt partnereink

2022. július
h K s c p s v
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Written by user

2021-03-10

0 hozzászólás

Ez is érdekelhet

Share This
Close Bitnami banner
Bitnami