Miért fontos figyelnünk a pulzusszámunkat? Mit jelent, ha változik ez az érték edzés közben/után? Hogyan számoljuk ki a maximális pulzusszámot?

„A pulzusérték az edzettségre vonatkozó, könnyen mérhető élettani paraméter. Ha a sorozatos edzések után a nyugalmi szakaszokban nemcsak visszaáll, hanem a korábbihoz képest csökkenő tendenciát mutat, akkor azt a fejlődés jelének tekintjük” – tudtam meg dr. Kovács Lászlótól. – „Mutatja az edzettségi állapot és az állóképesség javulását, nevezetesen azt, hogy nő a szívizom tömege és pumpaereje, hogy egy összehúzódással a korábbinál több vért képes kilökni, így ritkábban kell-e összehúzódnia, hogy ugyanazt a vérmennyiséget, keringési perctérfogatot biztosítsa.”  

Persze, nemcsak nyugalomban, hanem terhelés alatt is igaz a fenti állítás. Vagyis: ha ugyanazon terhelés egyre kisebb pulzusnövekedést okoz, és utána egyre hamarabb áll vissza a nyugalmi értékre, akkor fejlődést értünk el.

„Ha már a szívnél és a pulzusnál tartunk, szeretném megemlíteni az orvosi alkalmassági vizsgálat szükségességét, melyet a versenyre való nevezéskor amúgy is megkövetelnek. Legjobb azonban már azelőtt elmenni egy belgyógyászati-kardiológiai kivizsgálásra, mielőtt rászánjuk magunkat a rendszeres mozgásra, futásra.” – tanácsolja az orvos. – „A futónak és az edzőnek is biztonságot ad, ha megtörténik az egészségi állapot és a rizikótényezők (elhízás mértéke, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség stb.) felmérése, hogy az edzéstervet ennek tudatában lehessen összeállítani. Ne kockáztassunk feleslegesen!”

A kockázatok kapcsán a doktor megjegyezte, hogy nagyon sokan fogyasztanak koffeint vagy koffein tartalmú italokat – energiaitalt, kávét – az edzések előtt / alatt / után, hogy így csapják be szervezetüket. A koffein emeli a pulzusszámot, a vérnyomást és vízhajtó hatású. A dehidratációt is fokozza, így fogyasztásakor fokozottan ürül a szervezetből a nátrium, a kalcium, a kálium és a magnézium.

A kálium- és magnéziumhiány különösen érzékenyen érinti a szívet, és a koffein pulzusemelő hatásával együtt olyan súlyos ritmuszavart válthat ki, mely életveszélyes állapotot, akár szívmegállást idézhet elő.

Közben persze látni kell azt is, hogy az izzadás is folyadék- és elektrolitvesztéssel jár. Így az előbb felsoroltak – összeadódva – az elektrolit háztartás felborulásához vezethet. A versenyeken, sportpályákon előforduló rosszullétek, hirtelen (és megmagyarázhatatlan, szervi baj nélküli) halálesetek hátterében bizonyára ez az egyik kiváltó tényező.

A pulzusszámot – a sportoláson / aktív mozgáson kívül – befolyásolhatja az alacsony vörösvértest-szám, a tüdőbetegség, a láz, pajzsmirigy-működési zavarok, szívizom-betegségek, speciális ritmuszavarok, és egyes gyógyszerek is.

Mivel egy könnyen mérhető élettani paraméterről van szó, így ajánlott egy pulzusmérő óra beszerzése, mely intenzív mozgás közben is megbízható mérési adatokkal tud szolgálni.

A teljes cikk itt olvasható:

https://fmc.hu/2020/01/20/mindent-a-pulzusrol