Alig akadt olyan család a rendszerváltás előtti évtizedekben Fejér megyében (fogalmazzunk úgy, Székesfehérvár 40-50 km-es vonzáskörzetében), amelynek egy vagy több tagja ne dolgozott volna hosszabb-rövidebb ideig a Videotonban. Generációk életében játszott meghatározó szerepet a fehérvári vállalat, amely a 70-es 80-as évekre Európa egyik legnagyobb létszámot foglalkoztató elektronikai gyáróriásává nőtte ki magát. Mindeközben fiatalok, gyerekek ezrei a Videoton SC csapataiban tanulták és gyakorolták a foci tudományát, s más akkoriban eredményes sportágakat. Ezért is tesszük közzé örömmel Szarvas József írását – forrásanyagok felhasználásával – a nagy múltú cég történetéről.

A Videoton elődjét, a székesfehérvári Vadásztöltény, Gyutacs-és Fémárugyár Részvénytársaságot 1938-ban alapították. A Részvénytársaságnak ekkor már három gyára is működött Magyaróváron, Nagytétényben és Budapesten. Ezekben a gyárakban hadianyag gyártása folyt és a székesfehérvári gyárban is ugyanezt tervezték a háborús előkészületek miatt. A II. világháború végéig a német hadiipar számára termeltek. A háború után a német hadsereg az értékes gépeket elszállította, ezért a termelés nehezen indult újra.

1946-tól Vadásztöltény Gyár néven közszükségleti cikkeket kezdett gyártani. 1948. áprilisában a Vadásztölténygyár Részvénytársaság ipartelepét államosították. Az államosítás után szovjet és jugoszláv megrendeléseket kapott. Állami segítséggel beindultak a fejlesztések, új üzemegységek épültek. A dolgozók létszáma folyamatosan növekedett. 1949-ben önálló gyárrá vált és felügyeletét a Nehézipari Központ látta el. Ebben az időben kezdték gyártani olasz minta alapján a Dongó elnevezésű egyhengeres, kétütemű segédmotort, amely kerékpárra utólag felszerelhető volt. Majd a Berva és a Panni kismotorokhoz magát a 49 cm3-es VT50 jelű hajtómotorokat készítették. 1952-ben döntöttek a híradástechnikára való átállásról. 1955-ben megindult a rádiók sorozatgyártása.

Az első rádió: R545 jelű, „Jubilate” névre hallgató készülékből 100 ezer darab készült. Előfordult, hogy a Székesfehérváron készült rádiókat is Orion márkajelzéssel látták el. Az Európa szerte ismert Orion márkanévvel könnyebb volt eladni a készülékeket. Az Orion híres, nemzetközileg elismert magyar gyár volt. Az 1913-ban alapított Magyar Wolframlámpagyár tekinthető elődjének. 1942-ben az egész világ rádióexportjának mintegy 25-30%-át az Orion bonyolította le, s a világ sok országában gyártottak Orion-licenc alapján rádiókat. Az Orion 1923-tól gyártott rádiócsöveket s 1925-től rádiókat, 1955-től pedig tévékészülékeket.

A fenti képen egy Videoton lemezjátszó látható, kb. 1968-ban gyártották. Egy angol cég (Garrard 1000) lemezjátszóját itt helyben építették be fadobozba. Nagy dolog volt ez akkoriban a vasfüggönytől keletre. Egy kapitalista ország termékét nemigen lehetett venni a boltokban. Egyszerűbb magyar és csehszlovák készülékekből állt a választék. 1959-ben hagyta el a gyárat az első fekete-fehér televíziókészülék az akkori viszonyokhoz képest nagyméretűnek számító képcsővel.

Magyarországon 1956-ban kezdődött a televíziógyártás. Igaz ekkor tv-adás még nem volt, csak kísérleti jelleggel, de az ORION már gyártotta az első készülékeket. A népet gyors ütemben el kellett látni televízió készülékekkel, ezért az akkori iparpolitika kompromisszumos döntést hozott, az Orion mellett a Vadásztölténygyár is gyárthatott tévékészülékeket. Az új termékcsoport megjelenésével a vállalat neve is megváltozott: Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyára, röviden: VTRGY lett 1961-től. A VTRGY és az Orion egymástól teljesen függetlenül dolgozott, a termékeik nem hasonlítottak egymásra sem megjelenésben, sem elektronikai felépítésben.

1960-tól nagyjából évente jelent meg egy új fekete-fehér tv modell. 1967-ben megszületett az első hordozható fekete-fehér TV, a Minivizor. 1968-ban a cég felvette a „VIDEOTON” nevet, és innentől VIDEOTON Rádió- és Televíziógyár lett.

A fekete-fehér televíziók sikeresek voltak, sokat exportáltak Kelet és Nyugat-Németországba, Svédországba, Finnországba, Görögországba, Egyiptomba, és természetesen a Szovjetunióba. Félkész termékeket is szállítottak nagy mennyiségben Kínába, Egyiptomba, Görögországba.

Már 1969-ben elkezdték fejleszteni az első színes tv prototípusokat Videcolor és Albacolor néven, a gyártás pedig 1972-ben indult. 1973-ban dobták őket piacra, 56 cm-es angol Mullard képcsővel 24.000 forintos áron, ami az akkori átlagfizetés tízszerese volt nagyjából. Az 1974-től árusított Munkácsy-Color ugyanaz volt, csak más kezelőegységgel és többféle képcsővel készült. 1979-ben mutatták be a Videoton TS 3301 SP Super Color A típust, ami joggal nevezhető mérföldkőnek a Videoton színes televízió-palettájában, hiszen ebben a képcsövön kívül már nem található elektroncső. Teljesen félvezető és integrált alkatrészekre épül (17 db IC, 29 db tranzisztor). A 80-as évek további típusai (módosított, továbbfejlesztett, egyéb funkciókkal ellátott modellek) mind a 3301-re épültek.

1981-ben újra névváltás, és innentől: VIDEOTON Elektronikai Vállalat. A 80-as évek közepén a cég váltott: licencek vásárlásával követték az élvonalat. A francia THOMSON céggel való együttműködés mellett döntöttek. Új típuscsalád kifejlesztésére, és egy komplett végszerelő gyártósor szállítására alakítottak ki együttműködést.

A kelet-európai (KGST) számítógépcsaládnak legkisebb darabja, az R-10-es a szakosodás szerint a Videotonnál készült 1971-től. Jelentős volt az exportja, s ekkortól számítják a vállalatot a hazai számítástechnikai ipari fejlesztés egyik fellegvárának. 1981-ben az R-10-esek kifutása után került piacra az R-10-M, majd a közepes teljesítményűnek számító R-11, R-15 és a CM-52-es. 1979-től készítette a gyár az IBM kompatibilis monitorokat, akkoriban a foglalkoztatottak száma megközelítette a 20 ezer főt. A cégnek gyáregységei voltak Ajkán, Enyingen, Sárbogárdon, Tabon és Veszprémben. Az első tíz legnagyobb magyar vállalat között jegyezték.

Fotó: VIDEOTON számítástechnikai termékek és az ESzR, NJSZT 2018.03.09., Ujvári Zoltán VFI főmérnök dolgozatából.

Nem szabad kihagyni a Videoton történelméből a nemzetközileg elismert japán Akai céggel kötött kooperációt. Nagyon sikeres volt mindkét fél számára, s persze a magyar zenehallgató-zeneszerető vásárlók is megvehették a hifi termékeket. 1981. szeptember, a Magyar Filmhíradó 39. szövegét idézem: A budapesti Interpress Vállalat szakmai bemutatót szervezett, amelyen az AKAI cég tette le névjegyét híradástechnikai újdonságaival. A japán cég kereskedelmi osztályvezetője Jouji Nakajima számol be a kooperáció tapasztalatairól. Jouji Nakajima: „Két éve, hogy megalapoztuk újfajta együttműködésünket. Jelenleg magyar hangfalakat vásárolunk és ezeket a jó minőségű cikkeket saját gyártmányainkkal együtt forgalmazzuk Európában. Ebben az évben teljes hifi toronnyal jelenünk meg a magyar piacon. Mi szállítjuk majd a magyar hifi tornyok egyes elemeit is. A Videotontól ugyanakkor erősítőket és más tartozékokat vásárolunk, ezeket a termékeket örömmel fogadják a vevők.”

Bozóki Sándor igazgatóhelyettes, Videoton: „A toronyban AKAI lemezjátszó található, két típus, a kisebb toronyban egy peremmeghajtású, a nagyobb toronyban egy direkt meghajtású hifi lemezjátszó és egy sztereó hifi minőségű kazettás deck, amely szintén AKAI gyártmány. Ezeket pillanatnyilag komplett kapjuk Japánból, a jövő évben azonban szerelvényekből a helyszínen japán gyártástechnológia alapján állítjuk össze. A Videoton adja hozzá a hifi rádiót, a hifi erősítőt, az állványt és a AKAI részére is szállított hifi hangdobozokat.” Jouji Nakajima: „Úgy hiszem, hogy ez az együttműködés további forrását jelenti Magyarország és Japán között. Reméljük, hogy a jó üzleti kapcsolatok a jövőben is folytatódnak.” Az új hifi tornyok nemsokára megjelennek az üzletekben. Áruk körülbelül harmincezer forint lesz. A kooperáció devizakiadást nem igényel. A japán termékekért a Videoton magyar alkatrészekkel fizet. A képmagnó is egyre inkább a hétköznapok tartozéka lesz.

A Videoton SC megbízásából az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat kiadványa bemutatja a Videoton labdarúgó csapatának 80-as évek közepi sikereit. Pl.:UEFA Kupa döntő, visszavágó mérkőzés: 1985 május 22, helyszín: Madrid, 90 ezer néző, Real Madrid-Videoton 0-1, góllövő: Májer. A vinyl („bakelit”) kislemezen (sp) énekel: Magay Klementina, Túri Lajos, zenél a Videoton Big Band.

1991-ben a privatizáció során magánkézbe került a VIDEOTON. 1995-re az új tulajdonosok megállítottak minden olyan pénzmozgást, amely a vállalat veszteséges tevékenységeit, azaz a készülék gyártást finanszírozta. Konzervatív pénzügyi gondolkodásmódot és óvatosságot gyakorolva a vállalat régi képességeit újra értelmezték, melynek következményeként egy teljesen új, töretlenül sikeres ipari komplexumot alakítottak ki, amelyet a szerződéses gyártásra alapoztak.

Szarvas József

(Fotó: Videoton, Origo, regiteleviziok, radiomuseum.hu, Szarvas József)