Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján, a Trianon Múzeum egésznapos rendezvényen, a Nagy-Magyarország Parkban emlékezett meg a Trianoni Békediktátum 101. évfordulójáról, és a park új közösségi terének, a Világnak Virága Kárpát-medencei Illat- és Virágúttal övezett Millenniumi Szoborkert avatását is erre az alkalomra időzítette. A rendezvény Erdély, Partium, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja, Őrvidék, valamint Belső-Magyarország legjobb magyar borainak bemutatójával folytatódott, majd a magyarságának összetartozását jelképező eseményhez csatlakozva, 20 óra 21 perckor fellobbant az Összetartozásunk tüze.
A park egyik meghatározó épületében, a székely ácsmesterek által épített, Hungária Pavilonban, délelőtt 11 órai kezdettel, a Magyar Honvédség Légierő Fúvószenekara nyitotta meg a rendezvényt, majd Soós Andrea előadásában, a magyar költészet talán legmegrázóbb Trianon-verse, a Psalmus Hungaricus hangzott el, Róka Szabolcs lant- és kobozművész pedig kuruc-dalokat énekelt. Ünnepi beszédet mondott Törő Gábor, a térség országgyűlési képviselője, aki ezt követően felavatta a Park új Világnak Virága Kárpát-medencei Illat- és Virágúttal övezett Millenniumi Szoborkertet.
A Nagy-Magyarország Parkban felavatott Millenniumi Szoborkertben, száz év után először újra együtt látható az 1896-ban felállított, Magyarország ezeréves fennállását hirdető alkotások közül Nyitra, Zimony, Munkács, Brassó, Dévény, Pusztaszer és Pannonhalma ezredévi emlékműve. Az eredeti alkotások kicsinyített másolatait a történelmi Magyarország arányosan megrajzolt határain belül, az eredeti helyeknek megfelelő pontokon helyezték el. A hét emlékmű közül ma már csak a pusztaszeri és részben a pannonhalmi látható, a többi az elszakított területeken maradt, ahol az utódállamok lerombolták.
A szoborkertet övező Kárpát-medencei Illat- és Virágútat, a történelmi országhatárt követő, 239 féle, Kárpát-medencében őshonos virág, dísz- és fűszernövény fajtából ültetett virágsáv elnevezését jelenti. A növények nevét megjelenítő tájékoztató táblákat stilizált katona-szobrok tartják, mintha Magyarország határait, az ezredévi emlékműveket virágkatonák őriznék. A növények nevezéstanát a sárospataki Magyar Nyelv Múzeuma készíti el. A szoborpark tervezője és kivitelezője, Tóth Kázmér elismert szegedi belsőépítész, a virágutat pedig Németh Anikó botanikus, tervezte és hozta létre.
Az ünnepi rendezvény után a Park étterme és terasza, valamint falatozója ebéddel várta a közönséget. Az Erdély Vadászkastélyban található étterem egyedi belső tere, a boldog békeidőkre emlékeztet. Az étlap Kárpát-medencei ihletésű, az ételek ízharmóniájában az elcsatolt nemzetrészek gasztronómiai hagyományait idézi. A szép ívű poharakat, az igényes evőeszközöket gravírozott Szent Korona és Nagy-Magyarország Park felirat díszíti. Az étterem bortékája, a Kárpát-medence történelmi borvidékeinek Magyarországon egyedülálló választékát mutatja be.
Az otthonos kerthelységgel övezett Nemfelejtünk falatozó étlapján a Kárpát-medence népszerű gyorsételei szerepelnek, többek között az erdélyi kerti sütögetésekről sohasem hiányzó miccs és
flekken, amit általában a Csíki Sör követ.
0 hozzászólás