A Kulturális Örökség Napjainak keretében szép számmal érkeztek látogatók a Városházára szombaton, ahol délután kettőkor és négykor dr. Cser-Palkovics András polgármesterrel és Kulcsárné Németh Mariann idegenvezetővel lehetett bejárni a nemrégiben felújított barokk épületet.

A székesfehérvári Városháza az egyik legjelentősebb barokk épület Magyarországon. A főépület évszázadok óta otthont ad a város sorsáról döntő gyűléseknek és egyéb kiemelkedő eseményeknek, ezért igen fontos politikai és kulturális jelentőséggel is bír Székesfehérvár életében. A Városházán a Szent Korona, a koronázási kard és az Országalma hiteles másolatai, valamint Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla szekkói is láthatók voltak, de az érdeklődők bemehettek a polgármesteri dolgozószobába is.

A 17. századi barokk városháza a 18. században épült újjá. Mai késő barokk jellegét 1790-ben kapta. Az udvar beépítése a 20. század 30-as éveiben történt, ekkor kapcsolták össze a Zichy palotával. Az épület jobb oldali szárnyát pedig már az 1698. évi telekkönyv is városházaként tartja nyilván. A Városháza kapuzatát korinthoszi oszlopok, allegorikus szobrok és áttört kőerkély alkotja, amelyben a város címere is található.

Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszöntötte a látogatókat és ismertette a bejárás programját. Kiemelte, hogy a Városháza aulájában a helyi közszolgáltatókról látható időszaki tárlat, mely egy, a héten tartott konferenciához készült, de a kiállítást bárki megnézheti egészen szeptember 25-ig. A Városháza előtt kiállított relikviák folyamatosan, az épületben elhelyezett vitrinekben és tablókon látható tárgyak pedig hétköznapokon 9 és 16 óra között várják az érdeklődőket.

Ugyancsak a Városháza aulájában látható az épület ikonográfiai forrásokban fellelhető története a falakon. A 19 tablón az 1870-es évektől napjainkig követhetjük végig a ház alakulásának, átalakulásának legfőbb állomásait.

A Dísztermet is megnézhették az érdeklődők, melynek falát Székesfehérvár jelentős történelmi eseményeinek leírásával díszítették. 900-tól egészen 1919-ig összesen 60 dátum szerepel a falon. Az összesen mintegy 3600 számot és betűt a 2013-as Szent István emlékévre festették újra.

A városházi sétán Székesfehérvár polgármesterének a dolgozószobájába is be lehetett menni, ahol többek között egy díszes gobelint is látható, amely a város több mint 1000 éves történelmét dolgozza fel. Sőt ezen alkalmakkor a fehérvári polgármesteri székbe is be lehet ülni és kitekinteni az ablakon a Vasvári Pál utca fele, ahonnan különleges perspektívából látható a Mujkó szobor, Kocsis Balázs alkotása.

Az idei évben is szeptember harmadik hétvégéjén zajlik a Kulturális Örökség Napjai programsorozat. Az épített örökség ünnepének első napján ingyenes épületlátogatásokkal, vezetésekkel, körsétákkal várták az érdeklődőket olyan létesítményekben, melyek máskor részben vagy egészen zárva tartanak a látogatók előtt. A székesfehérvári programokról a rendezvény honlapján, IDE kattintva tájékozódhatnak.

(ÖKK, fotó: Kiss László)