Már biztos, hogy egy római épület maradványait fosztogatták illegális kincskeresők Székesfehérvár déli határában, a Börgöndi út mellett. A Szent István Király Múzeum szakemberei megkezdték a leletmentést. A feltárás nem várt eredményeket hozott: egy római kori ládika maradványai is előkerültek, és az sem kizárt, hogy az első római villagazdaságot sikerült azonosítani Székesfehérváron.

A mentőfeltárást csütörtökön kezdték meg Kiss Alexandra régész irányítása mellett a Szent István Király Múzeum munkatársai a rablógödröknél. Egy hete rablóásatás nyomaira bukkantak ugyanis Székesfehérvár határában. Feltehetően több hektáros területet fosztogattak az illegális kincskeresők. A Szent István Király Múzeum az esetet bejelentette a Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának. A rablóásatásról a hatóság a rendőrséget is értesítette. A munkálatok előtt a múzeum bejelentése alapján a tűzszerészek a helyszínen jártak. A területen tüzérségi lövedékek, lőszerek, kézigránátok is voltak.

Már az előzetes terepbejárás alkalmával is feltételezni lehetett, hogy római kori leletekről van szó, a több méteres rablógödör mellett rengeteg tegulatöredék került elő. Ezek nagy méretű peremes téglalapok, amiket a rómaiak háztetők fedéséhez használtak, de volt, hogy ilyen cserepekkel rakták ki a vízelvezető csatornák oldalait is, sőt még téglasírokhoz is használták őket. A helyszínen azt is megállapították a szakemberek, hogy ritkán látni olyan barbár pusztítást, amit ezen a helyen végeztek a kincskeresők.

A leletmentés során már az első nap komoly eredményt hozott: „Sikerült igazolni a feltevést, hogy egy római épületbe bontottak bele, azt bolygatták meg. Ennek az omladékrétegét törték át, és alatta kerestek – valószínűleg mélykereső használatával – valamilyen leleteket. A bolygatás alapján már azt is tudjuk, hogy az épület külső omladékrétegét fogtuk meg. Nem számítunk padlórétegre, mert a falon kívül ledőlt háztetőnek az omladékrétege látható, és alatta pedig talán a római kori humuszréteg.” – mondta el Kiss Alexandra, aki egy különleges tárgyleletről is beszámolt.

„Az egyik rablógödörnek a szélén római kori ládikaveret töredékeit találtuk meg. Ezek valószínűleg bent maradtak, miután az illegális kincskeresők kifosztották a lelőhelyet. Az omladékréteg alatt sikerült megtalálni a ládika fogantyúját is. Miután fémdetektorral vizsgáltuk az omladékot, további jelet észleltünk és előkerült egy további veret, szintén fogantyúval.” – erősítette meg Kiss Alexandra.

A római korban értékmegőrzésre használták az ilyen ládikákat, számos személyes tárgyat tároltak bennük, úgymint női pipereeszközöket, a hozzá tartozó üvegcsékkel, festéktörő palettákkal, de orvosi felszereléseket, festéket, vagy akár iratokat, papiruszdokumentumokat is tarthattak ilyen ládikákban. Sírmellékletként is előfordulnak, a késő római korból ókeresztény motívumokkal díszített vereteket is ismertek.

„Az látszik, hogy erőteljesen lefosztott a lelőhely. Nagyon sok illegális fémkeresős ismeri a területet. Az is szinte biztos, hogy rendszeresen, éveken keresztül fosztogatták. Ennek ellenére találtunk már olyan leleteket, amik segítségével sikerült meghatározni a lelőhelynek a használati idejét, ami valószínűleg a második századra koncentrálódik, esetleg a harmadik századra is átnyúlik.” – tette hozzá a Szent István Király Múzeum régésze.

Előkerültek római kori érmék, fibulák és terra sigillata töredékek is, ami a római korban luxuskerámiának számított. Egészen finoman iszapolt vörös agyagból készítették ezeket a fényes mázú edényeket, amiket gyakran körbefutó, domborműves díszítés keretezett.

A csütörtök óta zajló leletmentésben a Szent István Király Múzeum önkéntes programjának tagjai is folyamatosan részt vesznek. Szombaton közel húsz önkéntes segítségével folytatták a munkát a helyszínen, hiszen a Közösségi Régészeti Egyesület tagjai is csatlakoztak a csapathoz. Így fémdetektoros keresést és topográfiai kutatást is végeztek a több hektáros területen.

A római időszakban Fejér megyében is számos település volt. Ez a lelőhely valószínűleg egy villagazdaság lehetett. A Szent István Király Múzeum régésze azt is elmondta, szeretnének geofizikai felmérést is végezni a területen, ami ezt a feltevést megerősítheti.

A római korban lényegében a villagazdaságok is viszonylag sűrűn helyezkedtek el, emellett falusias jellegű települések, illetve városok tarkították az útvonalak mentét. A területtől Gorsium sincs messze, így az sem kizárt, hogy a római korban a két terület szoros kapcsolatban volt.

„Fehérvár közigazgatási területén belül ugyan ismerünk római lelőhelyeket, azonban a települések típusát alaposabb kutatás nélkül nehéz meghatározni. Amennyiben egy római villagazdasággal van dolgunk, akkor ez lesz az első, amit pontosan azonosítani tudtunk Székesfehérváron.” – tette hozzá Kiss Alexandra.

A leletmentés és a kutatás a héten folytatódik a területen. Az eredményekről folyamatosan tájékoztatást ad a Szent István Király Múzeum.

(SZIKM, ÖKK, fotó: Kiss László)