„Erős hittel járunk az úton”

Díszközgyűléssel nyitotta meg az Aranybulla Emlékévet Székesfehérvár. Ünnepi beszédében dr. Varga Judit igazságügyi miniszter köszöntötte a várost és méltatta Magyarország első írott jogi dokumentumát, amelyet 800 évvel ezelőtt II. András király aranypecsétjével adtak ki. A Városháza Dísztermében rendezett méltó megemlékezésen a résztvevőket dr. Cser-Palkovics András polgármestere köszöntötte. A program keretében dr. Szabados György történész tartott rövid előadást az Aranybulla kiadásáról, majd a díszközgyűlés kulturális műsorral zárult, amelyben szemelvények hangzottak el a törvényből. Az ünnepi megnyitóval hivatalosan elindult az Aranybulla Emlékév programsorozata.

A nemzet történelmi fővárosaként Székesfehérvár nagy hangsúlyt fektet a tradíciók megőrzésére, ápolására. Székesfehérvár közösségét a 2013-as Szent István Emlékév tovább erősítette, a megvalósult értékes programok máig meghatározóak. Az idei esztendőben pedig újabb fontos jubileumot ünnepel a város: az Aranybulla kiadásának 800. évfordulóját. A II. András aranypecsétját viselő, korát megelőző, fontos jogi dokumentum az alkotmányosság egyik legfőbb európai pillére volt, amelyet 1222-ben Székesfehérváron bocsátottak ki.

Az emlékévet ünnepélyes díszközgyűléssel nyitották meg a Városháza Dísztermében, amelynek egyik falán Kontuly Béla nagyméretű seccója látható. Az alkotás az Aranybulla kihirdetését örökíti meg, míg az alatta található falfelirat-idézet a törvény egyik legfőbb rendelkezésére emlékeztet minket: a királynak – vagy távollétében a nádornak – minden esztendőben legalább egyszer, Fehérváron kellett törvénylátó napot tartania.

Miután felcsendült a Fehérvár fanfár a díszközgyűlés résztvevőit, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselőtestületét, a meghívott vendégeket: dr. Varga Judit igazságügyi minisztert, dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Magyar Honvédség Parancsnokát, Vargha Tamás államtitkárt, Törő Gábor országgyűlési képviselőt, valamint dr. Simon László kormánymegbízottat,  a történelmi egyházak képviselőit,  a fegyveres, rendvédelmi és igazságügyi szervek tisztviselőit és az élő közvetítést – a Fehérvár Televízión, a város youtube csatornáján és a Városház téri kivetítőn – figyelemmel követőket dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte.

„Amikor augusztus 20-án a Nemzeti Emlékhelytől a Szent István térre sétálunk át a történelmi óriásbábok kíséretében az ünnepi közgyűlésre, akkor ott átfut rajtunk az a csoda: emlékezünk mindenre, ami Székesfehérvárhoz kötődik. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy ennek a városnak a polgárai lehetünk. Így van ez ma itt, a Városháza Dísztermében is, amikor az Aranybullára emlékezünk.  Arra a korszakra, amely nemcsak Székesfehérvár, hanem a nemzet történelme szempontjából is meghatározó. A Díszterem falán a secco örökíti meg a nemes eseményt, a festmény alatt az Aranybulla egyik fontos rendelkezése áll, ami 800 éves, de ma is hat ránk.” A polgármester kiemelte, hogy az Aranybulla Emlékév célja a közösség további erősítése, hogy meg tudják szólítani az embereket. “Lehet, hogy a világ dolgairól másképp gondolkodunk, de büszkék vagyunk közösen a városunkra, és arra, hogy polgárai lehetünk. Nem felejtve, hogy mit jelent városunk történelme, milyen értékeket hordoz, és ezek hogyan hatnak a mában. Ennek tudatában kérjük azoknak a támogatását és segítségét, akik ezt meg tudják adni. Köszönet azoknak, akik ezt megteszik! Az Aranybulla emlékmű környéke például a kormány támogatásával újulhat meg, és bízunk benne, hogy Szent György napja környékén – amikor hagyományaink szerint az Aranybullát kibocsátották – a közösség számára is át lehet adni. Szeretnénk minél több embert, közösséget, civil szervezetet megszólítani, és szeretném, hogy ha egy év múlva, amikor visszatekintünk, azt tudjuk majd mondani, hogy erősebb közösség lettünk.”

A köszöntőt követően dr. Varga Judit igazságügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. „800 évvel ezelőtt is itt voltak és mai is itt vagyunk, mi, magyarok. Az itt élők büszkék lehetnek arra, hogy Nemzeti Emlékhelyként alkotmányos fejlődésünk egyik legnagyobb vívmányának emlékét őrzi e város.” A miniszter szólt arról, hogy minden történelmi korszaknak megvoltak a maga kihívásai, a maga válságai. Ezekre a kihívásokra rendre meg is születtek és születnek ma is az adott korban élők válaszai. Van úgy, hogy a válasz nem lesz sikeres és csak újabb problémát idéz elő, és van, amikor olyan önmagán túlmutató megoldás születik, amely hozzájárul egy-egy nemzet alkotmányos fejlődéséhez, identitása tovább mélyítéséhez. „Ilyen, önmagán és korszakán túlmutató válasz volt a kereken 800 évvel ezelőtt, az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybulla, amely rögzítette a magyar nemesség kiváltságait, a bárók és szerviensek jogait. Jelentősége mások mellett abban is rejlik, hogy ez az első olyan arany függőpecséttel ellátott dekrétum, amely nemcsak magán kiváltságokat, hanem egész közösségeket érintő előírásokat is tartalmazott.”  Dr. Varga Judit hozzátette, az Aranybulla az első olyan magyar dokumentumunk, amely különböző társadalmi rendekről értekezik, szabadságjogokkal ruház fel közösségeket, és jogi garanciát, egyfajta közjogi féket épít be a jogrendszerbe az önkényes hatalomgyakorlással szemben. Az Aranybulla hazai és nemzetközi jelentősége kétségtelen, magyar és külföldi jogtudósok, jogtörténészek is gyakorta vetik össze a csupán hét évvel korábban megszületett angol Magna Charta Libertatummal. „Ma Magyarország a modern alkotmányosság kívánalmainak megfelelő, demokratikus államberendezkedés szerint szerveződik, de a 2011-ben elfogadott Alaptörvény megemlékezik az állam- és jogtörténetünk legfontosabb mérföldköveiről is. Ahogyan fogalmaz: rendelkezéseit azok céljaival, a benne foglalt nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összehangban kell mindenkor értelmeznünk.”

Mi köti össze a mai alkotmányos rendet és az Aranybullát? Van-e, lehet-e egyáltalán kapcsolat egy rendi irat és egy modern alaptörvény között? – tette fel a kérdést a szakminiszter.  „A válasz abban az evidenciában rejlik, miszerint a mai alkotmányos berendezkedésünk a történelmi látószögével teszi értelmezhetővé saját alkotmányos önazonosságunkat. Olyan keretet hoz létre, amelyben gondolkodni tudunk a sajátos, magyar fejlődési útról, annak jellegzetességeiről és egyedi jellemvonásairól. Ebben az értelmezési keretben tudjuk tisztázni, hogy mi, magyarok kik vagyunk és mit akarunk itt, a Kárpát-medencében, Európában, a nagyvilágban. A magyar gondolkodás alapja, hogy csak mi tudjuk megszervezni magunkat, csak mi tudjuk képviselni közösségünk érdekeit és csak mi tudjuk érvényesíteni azokat. Ez a hozzáállás államalapításunk óta jelen van politikai, stratégiai és alkotmányos gondolkodásunkban. Szabadságért vívott küzdelmünk innen eredeztethető. Ez a hatalomnak bátran ellenálló, a közösség és az egyén érdekeit érvényesíteni hivatott észjárás az, ami az Aranybullát, a Hármas könyvet, az Áprilisi törvényeket és az egész magyar közjogi jogfejlődést végig kíséri.” Dr. Varga Judit Vörösmarty Mihály gondolataival zárta ünnepi beszédét.

A program keretében dr. Szabados György történész, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont munkatársa tartott rövid előadást az Aranybulla kiadásáról. Mint mondta, az Aranybulla az első királyi határozat Magyarországon, amit oklevél formájában adtak ki; mégsem megjelenési formájáról, hanem megpecsételési módjáról híresült el. Az aranybulla aranypecsétet jelent, amit csak különösen fontos jogi rendelkezés hitelének megerősítése végett függesztettek az oklevélre. Hazánkban II. Géza, majd fia, III. (Nagy) Béla használt aranypecsétet, akinek kisebbik fiához, II. András királyhoz nemcsak több aranybulla, hanem az Aranybulla is fűződik. Az Árpád-kort kutató történész idézte a történelmi dokumentum egyik legfontosabb, Fehérvárra vonatkozó passzusát: „… a szent István királytól úgy nekik, mint országunk más embereinek megadott szabadságot, valamint más, az országunk megjavítására vonatkozó dolgokat oly módon rendeljük, hogy évente Szent István király ünnepén Székesfehérvárott tartozzunk ünnepelni, hacsak sürgős dolog nem jön közbe, vagy betegség nem akadályoz meg ebben. Ha jelen nem is lehetnénk, akkor a nádor kétségtelenül ott lesz helyettünk, hogy helyünkön a peres ügyeket meghallgassa, és hogy a szerviensek is valamennyien, akik akarnak, szabadon odagyűljenek.” Így ismerte el II. András alattvalóival szemben vállalt kötelezettségét. Szabados György beszélt arról is, hogy a dokumentumban megjelennek kortalan üzenetek, egyes rendelkezései pedig meglepő elevenséget tükröznek. „Előbbi gondolata a hazaiak kezén megtartandó földtulajdon kívánalmát fogalmazza meg, utóbbi a politikai tisztséghalmozás korlátozását írja elő; mindkét elv érvényes és hatályos a XXI. század Magyarországán. (…) Az Aranybulla hét példányban készült, többször átírták. Egyetlen eredeti példánya sem jutott korunkra, de hiteles szövegét mégis ismerhetjük. …ha az Aranybulla nem is tekinthető alkotmánynak, hiszen inkább a nemesi jogok alapjává vált, de mindenképpen áthatja az alkotmányos szellem. A benne foglalt időtlen államelméleti bölcsességek, mához is szóló tanulságai révén példázza azt, hogy Árpád-kori államiságunk öröksége nem valami tiszteletre méltóan poros lom a ládafiában, hanem velünk élő szellemi kincs, önazonosságunk kiapadhatatlan forrása.” – zárta előadását dr. Szabados György történész.

Az ünnepi eseményt a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ művészeti intendánsa, Matuz János által írt rövid ünnepi műsor zárta. „Szakrális hely lett a város, ahol a királyi eskük örökké tartanak. Ahol minden tágabb érvényű annál, mint a hely, amit kőfalai körbeszabnak. Ahol a pecsét nem törik meg, hanem évszázadokon át pecsét marad.” – a mában született mondatok az Aranybullából vett részletekkel idézték meg a kort, a múltból századokon át napjainkig vezettek. A mondatok tartalmát Bach, Haydn, Kodály zenéje egészítette ki. Az ünnepi műsorban közreműködtek az Alba Regia Szimfonikus zenekar muzsikusai: Hámori Zsófia fuvolán, Kiss Katalin brácsán, Nagy Eleonóra trombitán; a Vörösmarty Színház színművészei: Andrássy Máté, Imre Krisztián, Kovács Tamás és Nagy Péter, valamint a MH Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar.

Az Aranybulla fehérvári kiadásának 800. évfordulója alkalmából egész évet átfogó programsorozattal készül Székesfehérvár Önkormányzata. A helyi közösség bevonásával, az Aranybulla Emlékévvel szeretnék kifejezni tiszteletüket a város történelmi és közjogi szerepét elismerő egykori esemény, Magyarország első írott alkotmányának fehérvári kiadása kapcsán. A kezdeményezéshez számos intézmény és civil szervezet csatlakozott már.

A díszközgyűlés ünnepi pillanatait visszanézhetik a város youtube csatornáján, a folyamatosan bővülő programokról a város honlapján olvashatnak részletesen.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)

 



Kövess minket

Kiemelt partnereink

2022. május
h K s c p s v
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  

Written by Media24

2022-01-18

0 hozzászólás

Ez is érdekelhet

Share This
Close Bitnami banner
Bitnami