Nagy érdeklődés mellett mutatták be a Haza! című filmet a Vörösmarty Színházban szombaton este. A vásznon a székesfehérvári Lantai (Májer) József szibériai hadifogolynaplója elevenedett meg, benne az I. világháborúban, a 17-es honvéd gyalogezredben szolgáló magyar honvéd és társainak élete. A „megjátékosított” dokumentumfilm Kovács Szilvia producer és Matuz János forgatókönyvíró-rendező alkotásában készült el. A főbb szerepekben Varga Gabriella, Schneider-Zaj Ákos, Kovács Máté, Csutorás Emma és a csíkcsomortáni Lármafa Egyesület színjátszói is láthatók. Zenéjét Cserta Balázs szerezte, míg a képi világról Megyeri Zoltán és Pethő Gábor operatőrök, valamint Szentmiklósi Dávid vágó gondoskodott, a rendező asszisztens Percze Ilona volt.

A Haza! című film premierjét telt ház előtt tartották szombaton este a Vörösmarty Színházban. A bemutatót megelőzően Vakler Lajos újságíró a napló tulajdonosaival, Kormos Antalnéval, lányával Kormos Bernadettel és a producerrel, Kovács Szilviával beszélgetett az érdeklődőkkel csordultig telt színházi kávézóban. Mint kiderült, a Haza! című film ötlete 2022 decemberében fogalmazódott meg Kovács Szilvia televíziós szerkesztő-riporter fejében, amikor eljuttatta hozzá másodunokatestvére az édesanyja által évtizedek óta őrzött naplót. A televíziós szakember abban a pillanatban felismerte, hogy egy felbecsülhetetlen értékről van szó, aminek nyilvánosságra kell kerülnie.

A fehérvári 17-es Honvéd Gyalogezred katonája és egyben rokona sorait olvasva a film producere úgy döntött, hogy ezt az írást meg kell örökítenie az utókor számára. Hiszen valószínűleg Lantay (Mayer) Józsefnek is célja lehetett azzal, hogy papírra vetette, milyen hányattatásokon ment keresztül az első világháború időszakában, 1916 és 1920 között az orosz és szibériai hadifogságban. Kovács Szilvia a megvalósításban Matuz János rendező, forgatókönyvíró személyében talált társra, és elindult a munka, ami több mint másfél évig tartott. A beszélgetésből azt is megtudhattuk, hogy a fehérvári asztalos 26 évesen, 1916-ban esett fogságba és hiába ért véget a háború, a vonat Szentpétervárról nem hazafelé, hanem Szibéria felé indult el. Így indult el haza az 5500 km-es távolságból.

A filmvetítés előtt Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, miniszterhelyettes köszöntötte a közönséget és az alkotókat. Mint mondta, Kovács Szilvia és alkotótársai elhagyták a járt utat a járatlanért, és csináltak egy fantasztikus filmet, amely tisztelgés egy székesfehérvári katona, a 17-es gyalogezred egy katonája előtt, és emléket állít minden magyar katonának. Tiszteleg azok előtt, akik a legdrágábbat is föláldozták az otthonukért és a családjukért. Nekünk, késői utódoknak azt üzeni, hogy ne feledjük el soha, hogy nekünk is a legdrágább a családunk, az otthonunk és a hazánk. E szavakkal kívánt elmélyült emlékezést a nézőknek.

Székesfehérvár polgármestere videóüzenetében szólt arról, hogy az alkotás Székesfehérvárról, a helyi közösségről, számos családról és egyéni sorsról is üzen. Az alkotóknak hála, ez a film lehetőséget és alkalmat ad arra, hogy a bemutatót követően az iskolákba is el lehessen juttatni, és egy rendhagyó történelemóra keretében lehessen róla beszélgetni. Ez a film jól megmutatja a háború és a béke közötti különbséget, megmutatja a háború borzalmait, az ottmaradtak és az otthon maradtak sorsát. Megható élményt nyújt, ápolja a hagyományokat, és tartalommal tölti meg azt, ami miatt Székesfehérvárt katonavárosnak mondhatjuk – zárta köszöntőjét dr. Cser-Palkovics András.

A szombat esti filmvetítésen nem egy játékfilmet láthatott a közönség, hanem egy szövegazonosan megalkotott, „megjátékosított” dokumentumfilmet, amelyek azokon az információkon alapulnak, amelyek a napló tulajdonosainak birtokában vannak. A film megvalósulását támogatta Székesfehérvár Önkormányzata, a Honvédelmi Minisztérium, a Fehérvár Médiacentrum Kft., a Honvédség és Társadalom Baráti Kör, a Lánczos-Szekfű Alapítvány, de számos szervezet, cég és magánember is segítette a csapat munkáját. Forogtak jelenetek Kőszeg térségében, Fehérvárcsurgón, Dinnyésen, a Pákozdi Katonai Emlékparkban, Székesfehérváron és Erdélyben is. A főbb szerepekben Varga Gabriella, Schneider-Zaj Ákos, Kovács Máté, Csutorás Emma és a csíkcsomortáni Lármafa Egyesület színjátszói is láthatók. Zenéjét Cserta Balázs szerezte, míg a képi világról Megyeri Zoltán és Pethő Gábor operatőrök, valamint Szentmiklósi Dávid vágó gondoskodott, a rendező asszisztens Percze Ilona volt.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)