Csütörtök délután a német-magyar katonatemető karbantartó munkálatainak befejezése alkalmából koszorúzással egybekötött emlékünnepséget tartottak. A Szentlélek katonatemető több mint három évtized óta emlékhelye több nemzet elhunyt katonáinak, két éve pedig végső nyughelye azoknak a magyar és német katonáknak, illetve munkaszolgálatos civileknek, akiket 1945-ben a bajai hadifogolytáborban temettek tömegsírba. Az eseményen Székesfehérvár Önkormányzatát Róth Péter alpolgármester képviselte.

Az elmúlt két hét során a németországi Berlinből és Storkow helyőrségből érkezett tíz német katona és a székesfehérvári MH Sipos Gyula 6. Területvédelmi Ezred honvédei közösen dolgoztak a tavaly újratemetett 1059 német és magyar katona sírjának szépítésén. A munkák befejezését követően koszorúzással egybekötött emlékünnepséget tartottak a Szentlélek katonatemetőben.

Kovács Imre, a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség magyarországi megbízottja köszöntőjében felidézte, hogy a Szentlélek katonatemetőben a második világháborúban elhunyt magyar és német katonák fekszenek, akik mindannyiunk halottai. „Eljöttünk, és most meghajtott fejjel, rájuk emlékezünk és mindarra, amit a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség eszmeisége kifejez: megbékélés a sírok felett, munka a békéért.”

„Amit itt, Székesfehérváron látunk és aminek részesei vagyunk, az egy megbízható és régóta fennálló partnerségi kapcsolat eredménye.” – kezdte beszédét Tore May, a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség elnökségének tagja, aki köszönetet mondott Székesfehérvár és a Magyar Honvédség katonáinak támogatásáért, majd kiemelte, hogy az elmúlt évben, a második világháború óta a legnagyobb tömegsír feltárása során exhumált 1059 katona és civil áldozat újratemetésére került itt sor. Terveik szerint pedig jövőre a katonatemető kerítésének megújításával folytatódik az együttműködés.

Daniel Passbach alezredes, német véderő attasé magyar nyelven is elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy a nyelvi határokon átívelve az elmúlt napokban egy szolgálati feladatból igazi bajtársiasság született. „A temető nyugalmában ráébredünk, milyen értékes is a béke, amelyben ma élünk. A békéhez bizalom kell, a bizalomhoz pedig emberek, akik nyitnak egymás felé, ahogy önök is tették ebben a két hétben.” – fogalmazott.

„Egy nemzet erejét nemcsak az mutatja meg, hogyan őrzi a jelenét, hanem az is, hogy miként ápolja a múltját és hogyan emlékezik azokra, akik előtte jártak. Őseink emlékének megőrzése mindannyiunk közös kötelessége.” – mondta dr. Drót László vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokságának parancsnoka, majd felhívta a jelenlévők figyelmét a béke megőrzésének fontosságára. „Egykori ellenfelek és szövetségesek utódai ma együtt hajtanak fejet a hallottak előtt. Tegyünk meg mindent azért, hogy a következő nemzedék ne a háború áldozataira, hanem a béke értékeire összpontosíthassa figyelmét.”

A munkában részt vett német és magyar katonák közös megemlékezését követően Takács Tamás ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség lelkészi kar vezetője imával emlékezett az elesettekre.

Az elhunyt katonák tiszteletére koszorút helyezett el a Német Szövetségi Köztársaság nevében Daniel Passbach alezredes, német véderő attasé, Székesfehérvár Önkormányzata nevében Róth Péter alpolgármester, a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség képviseletében Tore May elnökségi tag, az MH Területvédelmi és Hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka, dr. Drót László, valamint a HM Nemzetközi Együttműködési Főosztályának nevében György András ezredes. Szintén koszorúztak a Székesfehérvárra települt NATO katonai szervezetek, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Székesfehérvári Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége és a Magyar Ejtőernyősök Szövetsége, a HM Katonai és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya, valamint a temető karbantartásában részt vállaló német és magyar katonák, illetve a honvéd hagyományőrző egyesületek.

(ÖKK, Media24, fotó: Mátay Balázs)