A Vörösmarty Mihály hatástörténete című konferenciával zárta a Vörösmarty-emlékévet a Vörösmarty Társaság. A Városháza adott otthont az emlékülésnek, amelyen Csörsz Rumen István, Sebők Melinda és Szele Bálint irodalomtörténészek tartottak előadást. Az estet versmondással színesítette Rádli Júlia, a Vörösmarty-verspályázat középiskolás győztese, valamint P. Maklári Éva, a Vörösmarty Társaság alelnöke.

Vörösmarty Mihály születésének 225. évfordulója kapcsán 2025-ben Vörösmarty-emlékévet hirdetett a költő nevét viselő, fehérvári irodalmi társaság. A tartalmas programsorozat tavaly márciusban indult útjára és idén március 13-án zárult. A pénteki emlékülésre érkezőket a Városháza Dísztermében Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntötte. Beszédében rámutatott arra, hogy Vörösmarty Mihály hatástörténetét nemcsak irodalmárként, hanem fehérvári polgárként is érdemes megvizsgálni. „A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek.” – idézte a költőt, s hozzátette: „Úgy vélem, Szent István városában ez mindenkori feladatunk.”

Dr. Sebők Melinda, a Vörösmarty Társaság elnöke köszöntőjében összefoglalta az emlékév eseményeit. Mint mondta, arra törekedtek, hogy minél szélesebb körben, minél többféle szempontból szóljanak előadások Vörösmarty koráról, személyéről, költészetéről, hatásáról. Így az érdeklődők hallhattak Vörösmarty Mihály forradalmi napjairól, a költő drámáiról és a Vörösmarty-kultuszról, illetve a költőnek emléket állító Fejér vármegyei alkotásokról is volt szó. A programban szerepelt felolvasó-, ismeretterjesztő és előadói est is. Az elnök szólt arról a verspályázatról is, amelyet diákok számára hirdettek meg. Több mint 30 verset küldtek be, amelyek főleg székesfehérvári diákok tollából született, akiket valamilyen módon megihletett Vörösmarty. A pénteki ülésen Rádli Júlia, a Vörösmarty-verspályázat középiskolás győztese szavalta el Vörösmarty tér című művét, amelyet majd A Vár folyóirat következő számában olvashatnak a többi díjazott verssel együtt.

A zárókonferencián nem kifejezetten Vörösmarty életrajza, életműve, nem a primer szöveg, nem Vörösmarty költészete, drámaírói, etikai munkássága volt elsősorban a téma, hanem a hatástörténete, hiszen Vörösmarty nagyon sokakat megihletett. Csörsz Rumen István irodalomtörténész „Vörösmarty-dalok Aranynál” címmel – egy XIX. századi gitárral kísérve – osztotta meg gondolatait, dr. Sebők Melinda irodalomtörténész a költő Babits-életműre gyakorolt hatásait, Szele Bálint irodalomtörténész pedig Vörösmarty Shakespeare-fordításait elemezte. Az esten versmondóként közreműködött P. Maklári Éva, a Vörösmarty Társaság alelnöke.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)