2022. januárjában Díszközgyűléssel nyitotta meg az Aranybulla Emlékévet Székesfehérvár, most  szombaton pedig II. András magyar király tiszteletére emléktáblát avattak a Nemzeti Emlékhelyen, mely a záróeseménye volt az emlékév programsorozatának.

Az Aranybulla emlékév záróeseményén avatták fel Nagy Benedek alkotását, II. András király emlékére készült emléktáblát a Nemzeti Emlékhely királygalériájában.

A Szent István Király Múzeum még az 1990-es évek közepén határozta el a királygaléria létrehozását a Nemzeti Emlékhelyen. Elsőként Szent Istvánnak – a Képes Krónika ábrázolása alapján Kodolányi László által készített – domborműve került fel a Nemzeti Emlékhely falára, majd 1997-ben Szent Imre herceg temetését, 1998-ban Könyves Kálmán királyt, 1999-ben III. Béla királyt, 2000-ben Mátyás királyt, 2003-ban Károly Róbert királyt, 2009-ben pedig IV. Béla király domborművét helyezték el a Nemzeti Emlékhelyen. A Balogh Mihály ötvösművész által készített Szent Istvánt és Imre herceget, valamint a később szintén szenté avatott László királyt ábrázoló dombormű pedig 2014-ben került elhelyezésre. A Nagy Lajos királyt ábrázoló vörösréz domborművet, Bódás Tamás ötvösművész alkotását, 2016-ban avatták fel.

Székesfehérvár az egész évet átfogó programsorozattal fejezte ki tiszteletét a város történelmi és közjogi szerepét elismerő egykori esemény emlékére.

Az eseményen ott volt Vargha Tamás Székesfehérvár országgyűlési képviselője, miniszterhelyettes, Dr. Simon László főispán, Spányi Antal megyéspüspök, dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és Törő Gábor országgyűlési képviselő is.

„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.”

A Nemzeti Emlékhelyen Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Széchenyi Istvánt idézve, emlékeztetett, hogy ezer-huszonkét évvel ezelőtt Fehérváron koronázták meg Szent István királyt, 1083. augusztus 20-án itt avatták szentté László királyt, Imre herceget és Gellért püspököt és II. András 1222. évi I. törvénycikkében Fehérváron rendelkezett Szent István király ünnepéről. „Nem vitatható, hogy a Szent István-i államalapítás bölcsője épp Székesfehérvár, nemzetünk történelmi fővárosa, és az sem vitatható, hogy Székesfehérváron, 1222-ben II. András által kiadott Aranybulla jogállamiságunk alapja, amelynek 800 éves évfordulóját ünnepeltük az idén.”

Molnár Krisztián beszédében kiemelte, hogy 1922-ben Székesfehérvár lakossága a Csúcsos-hegyen állította fel az első Aranybulla-emlékművet, továbbá hangsúlyzta, hogy hogy az Országgyűlés konszenzusban fogadta el az 1222. évi Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla Napjáról szóló 2022. évi XLVI. törvényt. Az Országgyűlés az 1222. évi Aranybulla emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökítette meg és április 24-ét az Aranybulla Napjává nyilvánította.

Mint mondta minden történelmi korszaknak megvoltak a maga kihívásai, válságai. Az Aranybulla válasz volt korának problémáira. A magyar államfejlődés és az alkotmányos önazonosságunk kiemelkedően fontos dokumentuma olyan korban született meg, amely a Magyar Királyság történetében a jelentős átalakulás időszaka volt. Ennek a korszaknak volt kiemelkedő uralkodója II. András, aki újító szellemű, tevékeny királyaink sorába tartozott. Az Aranybulla pedig bizonyíték arra, hogy Magyarország számára az államiság és a jogállamiság többszáz évvel ezelőtt kezdődött.

Ünnepi emlékév volt a 2022-es esztendő, melynek során Székesfehérvár méltó módon emlékezett meg az Aranybulláról, a magyar államfejlődés és az alkotmányos önazonosságunk kiemelkedően fontos dokumentumáról. „Aranybulla Összművészeti produkcióval, Művészkorzóval, képzőművészek alkotásaikon keresztül, a diákok rendhagyó történelemórák és vetélkedők, nyári helyismereti tábor keretében, a felnőttek szabadegyetemi előadások keretében, a Szent István Király Múzeum – többek között – a nagysikerű Királyok és szentek, Az Árpádok kora című kiállítással. De voltak tudományos konferenciák, könyvbemutatók, desszert verseny, a családoknak pedig Aranybulla piknik is.”

Kiemelte, hogy az emlékévben augusztus 20-án Székesfehérváron mondta el ünnepi beszédét  Novák Katalin köztársasági elnök és a városba látogatott Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, továbbá Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke is.

Reményét fejezte ki, hogy államalapításunk nemzeti ünnepének, augusztus 20-nak hivatalos székhelyeként is köszönthetjük majd Fejér vármegye központját, Székesfehérvárt, végül köszönetet mondott Fehérvár polgármesterének és a város valamennyi polgárának, akik részt vettek az emlékév programjain.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)