Újabb mérföldkőhöz érkezett az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar fejlesztése. Az intézmény – Magyarország kormányának támogatásával, az Önkormányzat és az ipari szereplők együttműködésével – létrehozza a Székesfehérvári Tudományos és Innovációs Parkot, azaz Science Parkot, ahol egy, a kutatás-fejlesztést támogató laborinfrastruktúra jön létre. Az épülő 21 laborból az első négyet kedden adták át Varga Mihály pénzügyminiszter, dr. Cser-Palkovics András polgármester és Prof. Dr. Kovács Levente, az Egyetem rektora részvételével.

Az Óbudai Egyetem három városban, Székesfehérváron, Kaposváron és Zsámbékon valósít meg tudományos és innovációs parkokat. A fejlesztések első ütemeként négy labort adtak át kedden az Alba Regia Műszaki Karon, a Science Park „S” és a „C1” épületeiben, valamint az egyetemi „F” épületben. A teljes hálózatban 21 labort létesítenek az egyetemi campus területén.

A projekt központi eleme a gazdasági szereplőkkel történő együttműködésen alapuló kutatás-fejlesztés és innováció. A fejlesztések a helyi és regionális gazdasági szereplők bevonásával valósulnak meg 2026. december 31-ig.  A laborokban többek között kutatják, modellezik, fejlesztik és bemutatják az Ipar 4.0 folyamatokat, a modern ipari technológiákat, a robot- és a dróntechnológiát.

Az átadáson Prof. Dr. Kovács Levente, az egyetem rektora hangsúlyozta: a cél, hogy a mechatronika, a robottechnológia együtt fejlődjön és épüljön a Székesfehérvárt övező ipari parkokkal, és a gyakorlatorientált képzési formát ötvözzék a befektetői szemlélettel. A sience parkot az úgynevezett „digital twin”, azaz „digitális iker” elképzelésben kívánják megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy a beruházás helyszínén épülő csarnokok lesznek az alkotóműhelyek, emellé pedig az egyetemről kikerülő fiatal, tehetséges mérnökök adják a tudást, a szellemi tőkét. Így az Óbudai Egyetem fejlesztési elképzelései egyesülnek az ipari szereplők által vezérelt innovációs célokkal. A cégek megrendelik azokat a lehetséges ötleteket, melyeket az épülő gyárterületen fognak megvalósítani, vagyis ez a szimbiózis hozza létre a sience parkot Székesfehérváron.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke többek között arról beszélt, hogy a sience parkok beilleszthetőek az Óbudai Egyetem campusfejlesztési elképzeléseibe Székesfehérváron, Kaposváron és Zsámbékon egyaránt, és komoly lehetőségeket jelentenek a települések, a hallgatók, az ipar és az egyetem számára is. Dr. Cser-Palkovics András polgármester megköszönte, hogy a kormány biztosítja az egyetem stabil működésének pénzügyi kereteit, emellett az intézmény fejlesztési forrásokat, vagyonelemeket, épületeket is kapott. Ezáltal jöhetett létre az egyetemi campus, amibe beleálmodták a science parkot, benne a tudományos laborokkal. A Tudományos és Innovációs Park az egyetem, a vállalati szféra, az állami és a helyi önkormányzat közös erőfeszítésének és együttműködésének eredménye. A működtetés nem a hagyományos alapon fog üzemelni, hiszen az egyetemnek bevételre is szert kell tennie, a gazdaság pedig megrendeléseket ad. A polgármester megerősítette, hogy az Önkormányzat térítésmentesen biztosítja a területet a sience park építéséhez, ingatlanfejlesztéséhez.

Komoly mérföldkőnek nevezte a sience park létrehozását Varga Mihály pénzügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy az itt induló kutatásfejlesztések és innovációk olyan együttműködésekre épülnek, melyeket az egyetem és a gazdasági szféra közösen épít. A laborok elindulásával egy új felvevőpiac jön létre: a cél, hogy az együttműködés szervesen beépüljön a gazdaságba, a parkban létrehozott ipari fejlesztések pedig piaci alapon hasznosuljanak.

Ahhoz, hogy a magyar gazdaság ütőképesebb és hatékonyabb legyen, szükség van együttműködésre, önállóságra, helyi döntésekre és hosszú távú tervezésre. Mindezek zöld utat kaptak azzal, hogy az Óbudai Egyetem alapítványi fenntartású, nagyobb autonómiájú intézménnyé lett, amely saját hatáskörben hoz döntéseket a vagyongazdálkodását illetően. „Az a határozott célunk, hogy a kutató–fejlesztő egyetemek legyen a motorjai nem csak a gazdasági, de a társadalmi átalakulásnak is. (…) Nekünk most azt kell megoldanunk, hogy a szűk esztendőket követően a magyar gazdaság visszaálljon a növekedési pályára, és termelékenysége, hatékonysága növekedjen.” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

A köszöntőket követően került sor a laborok átadására, majd a résztvevők és az ünnepség vendégei bejáráson nézték meg az új tudományos létesítményeket.

(ÖKK, fotó: Ostorházi Helga)