Tudod, mi az a Minamata-kór? És, hogy az ólom okozta egészségkárosodásokra már Plinius és Hippokratész is felhívta a figyelmet? No, és arról hallottál már, hogy mivel jár a kadmium-mérgezés?

A múltkor szó volt arról, hogy különböző mennyiségben találhatók toxikus anyagok a vérünkben, a vizeletünkben és az izzadságunkban. Az, hogy kiben milyen nehézfémek, toxinok halmozódnak fel, nagymértékben függ attól, hogy ki milyen környezeti terhelésnek, káros hatásnak van kitéve nap mint nap. Legjellemzőbb az ólom, a higany, az arzén és a kadmium túlterheltsége.

Az arzén

Az említett anyagok közül talán az arzén a legismertebb. Az arzén színtelen, szagtalan – ezért használták régen sokan „szándékos mérgezéshez”. (Sok történelmi- és kalandregény emlékezik meg a tényről.) Az arzén-mérgezés következménye lehet a tüdő-, bőr-, hólyag- és veserák. A mérgezett személy fáradékonyságot, gyengeséget tapasztalhat magán.

Amikor a szarurétegekben felhalmozódik ez az anyag, akkor a bőr kiszárad, elvékonyodik. A haj is hullani kezd, a körmökben pedig jellegzetes csíkok jelennek meg. Legyengül az immunrendszer, idegkárosodás és bénulás is beállhat. A szív rendetlenkedni kezd – és le is állhat.

Akut mérgezésnél a bevitt mennyiség 80 %-a felszívódik – és fél óra múlva már érezni lehet a szegycsont mögötti fájdalmat, a hányingert. Leesik a vérnyomás, vízszerű hasmenés és véres-nyákos hányás tapasztalható. Később görcs, ájulás és kóma is kialakulhat.

A higany

Ha azt a kifejezést halljuk, hogy „Minamata-kór”, akkor a higanymérgezés-okozta neurológiai szindrómára kell gondolnunk. Ennek tünete a látászavar, az izomgyengeség, mozgáskoordináció elvesztése, izomrángás, fejfájás, romló látás / hallás / beszédkészség, végtagzsibbadás, hajhullás, fémes szájíz, fogínysorvadás, bőrkiütések… Súlyos esetben a következmény: kóma, bénulás, halál. Ha a terhes nők higanymérgezést kapnak, akkor az gyermeküknél fejlődési rendellenességet és veleszületett Minamata-szindrómát okozhat.

Az elnevezés egyébként egy japán kisvárosra, Minamatára utal: itt jegyezték fel először ezt a betegséget 1956-ban, amikor a helyi vegyi üzem (a Chisso vállalat) nehézfém-hulladékkal szennyezte be a tengert. (Úgy gondolták, hogy hígulni fog a vízben és ártalmatlanná válik.) A szervetlen anyag mérgező metil-higannyá alakult (az iszap baktériumai miatt), a fiktoplankton pedig képes volt ezt felvenni – így bekerült a táplálékláncba. (Plankton – kisebb halak – nagyobb halak…) A helyi lakók pedig mit fogyasztottak előszeretettel? Kagylókat és halakat. Ebből már egyértelmű a folytatás: először a macskák kezdtek el remegni, lebénulni és elpusztulni, majd jöttek az emberek…

A teljes cikk itt olvasható:

https://fmc.hu/2020/09/29/mit-okoznak-a-mergezo-anyagok-a-testunkben