Tudtad, hogy a soknapos böjt során a testzsír mobilizálódik, s pár napon belül a zsírsavak lesznek a meghatározó energiaforrások – míg kalória deficit esetén ez pont az ellenkező módon történik? Sőt, a böjt harmadik napján közel háromszorosára nő a növekedési hormon, s az immunrendszer önjavító folyamata is lezajlik.

„Korábban mindenki azt gondolta, s még most is akadnak, akik úgy vélik, hogy elég, ha valakit szimpla kalória restrikciós állapotba helyezünk (ami azt jelenti, hogy kevesebbet eszik, mint amennyire szüksége van a szervezetének), és máris fogyás lép fel, illetőleg ezzel az eljárással komoly javulás tapasztalható az egészségében. Ezzel az elképzeléssel azonban több probléma is akad.” – tudtam meg Lakatos Péter táplálkozási szakértőtől – „Persze, rögtön leszögezem, hogy korántsem mondanom azt, hogy a kalória deficit, és így a kalória számlálása nem lehet része a sikeres testkompozíció változásnak, ám tudni kell, hogy visszaüthet, lásd a közismert „jojó hatást”.”

A népszerű coach / edző kifejtette, hogy a folyamatos és nagy mértékű kalória deficit csak egy ideig működik: Pár hét után a szervezet észleli, hogy kevesebb kalória érkezik be, így egy ponton túl annyira lassítja a metabolizmust, hogy megfeleljen – amennyire lehetséges persze – a beérkező kalória mennyiségnek. Ez igaz akár 50%-os csökkenés esetén is!

A böjt – vagy nevezhetjük koplalásnak – egy olyan minimum 24 órás időkeret, melyben nem viszünk be kalóriát. A probléma az, hogy akiknél ez veszélyt jelenthet, az a már inzulinrezisztenciával rendelkező populáció. A jó hír az, hogy akiknek a legtöbbet segíthet – szakemberrel dolgozva – az ismét az inzulinrezisztens populáció.

„A makrotápanyag profil. Ugyan a kalória drasztikus csökkentése mínuszt okoz, mégis azt látjuk, hogy közben közel sem tolja el a szervezetet az autofágia irányába olyan mértékben, mint egy böjt.” – hívta fel a figyelmet Lakatos Péter – „Az elérhető szénhidrát és fehérje elegendő mennyiségű inzulinválaszt és szabad aminósavat tartalmaz ahhoz, hogy a sejtet javító folyamat soha ne legyen optimális mértékű. Magyarán ez a kérdés nem kerülhető meg, mert állítom, hogy a kalória nem egyszerű kalória, hanem egyben jelmolekula is, vagyis bemenő jel egy csomó folyamathoz. Nem vagyok a cukor ellensége, de tény, hogy amíg a szervezet cukrot talál, addig nem nyúl olyan szívesen a zsírhoz. Amikor pedig zsírt kezd égetni a szervezet, akkor egy olyan jelet generál, amely szerint itt az alkalom a sejtjeinkben lévő hibák megjavítására. Nem méregteleníteni kell – hiszen arra ott van a máj, a vese és a nyirokrendszer – hanem a sejteket kell olyan helyzetbe hozni, hogy elvégezhessék a házimunkát.”

A szakértő elmondta, hogy míg egy öt napos böjt sem mutat szignifikáns izomtömeg-csökkenést, addig egy öt napon át végzett alacsony kalóriás étkezés már igen. Hogyan lehetséges ez? Nos, a sok napos böjt esetén a testzsír mobilizálódik, s pár napon belül a zsírsavak lesznek a meghatározó energiaforrások – keton – és van, ami védje az izomtömeget. Ugyanez kalória deficit esetén pont ellenkező módon történik. Arról nem is beszélve, hogy a harmadik napon érdekes folyamat játszódik le: a növekedési hormon szinte közel 300 százalékkal nő meg, és az immunrendszer önjavító folyamata is lezajlik. Tanulmányok bizonyítják, hogy a növekedési hormon szekréciója a teljes böjt ötödik napjáig tovább növekszik.

A teljes cikk itt olvasható:

https://fmc.hu/2020/01/27/miert-jo-ha-bojtolunk