A magyar Országgyűlés 2010. május 31-én fogadta el azt a törvényt, amely június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. 1920. június 4-én Magyarország elveszítette területének több mint kétharmadát, ezzel a magyar nemzet egyharmada határon kívülre került. A Nemzeti Összetartozás Napjáról hagyományosan Székesfehérváron is megemlékeztek szerdán délelőtt a 2018-ban felújított Országzászló téren.

Az ünnepség a Kossuth Lajos Általános Iskola 3-6. osztályosokból álló énekkarának rövid műsorával kezdődött: a diákok Szarka Tamás „Kézfogás” című dalát adták elő. A nemzeti összetartozás himnuszaként emlegetett dalt 2019 óta minden esztendőben egyre többen és többen éneklik el egy időben a Kárpát-medencében és világszerte.

Az énekkar dala után közös koszorút helyeztek el az Országzászló emlékműnél Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők, dr. Molnár Krisztián vármegyei közgyűlési elnök, dr. Tanárki Gábor főispán, valamint Székesfehérvár Önkormányzata nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester. Koszorúval tisztelegtek a városi közgyűlés ellenzéki frakcióinak képviselői, illetve a KDNP és a Jobbik képviselői. Szintén elhelyezte az emlékezés koszorúját dr. Belényesy Károly, a Civitas Regia 2038 Társaság ügyvezetője, valamint Posch Dániel, aki ezen a délutánon vehette át a „Székesfehérvár a Kárpát-medencei együttműködésért” városi kitüntetést.

A megemlékezésen részt vett Földi Judit országgyűlési képviselő és a városi közgyűlés több tagja is.

(ÖKK, fotó: Mátay Balázs)

The post Koszorúzással emlékeztek a Nemzeti Összetartozás Napján Fehérváron appeared first on Média 24.

Az erről szóló törvényben az Országgyűlés rögzítette, hogy kötelességének tekinti arra inteni a jelenlegi és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békeszerződés okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, a más nemzeteknek okozott sérelmeket is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak.

A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent.

A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

A szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. A dokumentum a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést. Az 1921. december 14–16-ai népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban lett újra Magyarország része.

Apponyi Albert gróf trianoni beszéde itt hallható:

(ÖKK- Media24.hu-SzG)

#történelem

The post Ma van a Nemzeti Összetartozás Napja – erre emlékezünk június 4-én appeared first on Média 24.

A gőzfelhő már messziről jelezte az 1-es peronon várakozó sokaságnak, hogy különleges szerelvény érkezik a vasútállomásra.

A Kárpátia Expressz, amely a várpalotai Trianon Múzeum nemzeti összetartozás napjára szervezett különleges rendezvénysorozatának programeleme, szombaton érkezett Székesfehérvárra.

300 utassal érkezett Fehérvárra a Kárpátia Expressz – képgaléria:

A hagyományteremtő szándékkal először útjára indult Expressz főszereplője a legendás, 1924-ben épült „Bivaly” becenevű gőzmozdony volt, amely az alkalomhoz illő ünnepi díszben indult Budapestről Székesfehérváron át és érkezett a történelmi utazás célállomására, Várpalotára.

A nyolc kocsiból álló történelmi szerelvény már önmagában is igazi élményt nyújtott mind utasainak, mind az állomásokra érkező érdeklődőknek.

A szerelvényben kiemelt szerepet kapott az 1883-tól a luxus Orient Express vonat részeként közlekedő teakfa borítású Orient étkezőkocsi; az 1916-ban készült Piano szalonkocsi, a sárgaréz borítású pulttal ellátott sörkocsi vagy az ABa 2305-ös, elegáns személykocsi, melynek egyik fülkéjében különleges asztal áll. Mindebben a Trianon Múzeum partnere a MÁV-csoport leányvállalataként működő MÁV Rail Tours Kft. volt, melynek fontos küldetése a történelmi értékek megőrzése és az ahhoz kapcsolódó társadalmi szerepvállalás. A fehérvári vasútállomáson ünnepi műsorral fogadták az expressz 300 utasát és a történelmi szerelvényt.

#közlekedés #történelem #Vasútállomás

(OKK, fotó – Ostorházi Helga, Media24-SzG)

The post Begördült a Kárpátia Expressz a fehérvári vasútállomásra appeared first on Média 24.

A 2025. évi nemzeti összetartozás napjának a Trianon Múzeum – hagyományteremtő szándékkal – egy különleges rendezvénysorozatot szentel: először indul útjára a Trianon Múzeum Kárpátia Expressz vonata.

A nyolc kocsiból álló történelmi szerelvény már önmagában is igazi élményt nyújt. Az utazás során kiemelt szerepet kap az 1883-tól a luxus Orient Express vonat részeként közlekedő teakfa borítású Orient étkezőkocsi; az 1916-ban készült Piano szalonkocsi, ahol Farkas Sándor, az Országos Bárzongorista Verseny többszörös győztese játszik majd; a sárgaréz borítású pulttal ellátott sörkocsi; vagy az ABa 2305-ös, elegáns személykocsi, melynek egyik fülkéjében különleges asztal áll.
Mindebben a Trianon Múzeum partnere a MÁV-csoport leányvállalataként működő MÁV Rail Tours Kft., mely küldetésének tekinti a történelmi értékek megőrzését és az ahhoz kapcsolódó társadalmi szerepvállalást.

A Kárpátia Expresszen a főszereplő természetesen a legendás, 1924-ben épült „Bivaly” becenevű gőzmozdony lesz, amely az alkalomhoz illő ünnepi díszben indul majd el Budapestről a történelmi utazásra.

A vonatot és 300 fős utazó küldöttségét ünnepélyesen fogadják Székesfehérváron és Várpalotán is. Városukba tervezetten szombaton 10.33-kor fut be a Kárpátia Expressz, a Vasútállomás 1. számú peronjára.

A nemzeti összetartozás napját megelőző hétvégén, május 31-én a Trianon Múzeum is rendkívüli nyitvatartással, reggel 9 órától este 20 óráig várja a látogatókat.

IV. FEHÉRVÁRI HATÁRTALAN FESZTIVÁL

Székesfehérváron, a Mercure Hotel Magyar Király Szálló előtti téren május 31-én, szombaton 14.00 órától – ugyancsak a nemzeti összetartozás jegyében folytatódik színes programokkal a IV. Határtalan Fesztivál.

(Fotók: Trianon Múzeum)

#vasútállomás

(ÖKK)

The post Szombaton 10.33-kor érkezik a fehérvári vasútállomásra a Kárpátia Expressz történelmi szerelvénye appeared first on Média 24.

Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává. A törvény értelmében a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.

A Nemzeti Összetartozás Napjáról hagyományosan Székesfehérváron is megemlékeztek. A 2018-ban átadott, felújított Országzászló téren koszorúzott Vargha Tamás államtitkár, a város országgyűlési képviselője, Székesfehérvár Önkormányzata nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester, Róth Péter alpolgármester, Lehrner Zsolt alpolgármester, továbbá a város több önkormányzati képviselője. Ugyancsak elhelyezték az emlékezés virágait az Országzászló emlékműnél a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Történelmi Vitézi Rend tagjai.

Az emlékező események a Városházán, a „Székesfehérvár a Kárpát-medencei együttműködésért” díj átadásával folytatódtak.

Az ünnepség elején Borbély Levente Miklós, a XIV. Fehérvári Versünnep győztese szavalta el Juhász Gyula Trianon című versét, majd dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott köszönőt. Hangsúlyozta, 104 évvel ezelőtt egy soha be nem gyógyuló seb keletkezett nemzetünk lelkében, és akkor bizonyára sokan nem gondoltak arra, hogy mindennek dacára egy évszázaddal később még mindig magyarok lesznek ebben a hazában. Büszkék lehetünk arra, hogy 2010-ben az Országgyűlés döntött a Nemzeti Összetartozás Napjáról, Székesfehérvár pedig szintén büszke lehet a közös részvételű megemlékezésre. „Ha nemzeti összetartozásról beszélünk, akkor ebbe bele kell tartoznia annak, hogy egyes kérdésekben másképp gondolkodunk. Ám ezen a napon együtt kell tennünk, dolgoznunk, imádkoznunk és koszorúznunk a nemzet egységéért.” – fogalmazott Székesfehérvár polgármestere.

Hozzátette, hogy a Székesfehérvár a Kárpát-medencei Együttműködésért díj átadásának ezen a napon szimbolikus, üzenetértékű jelentősége van. Nemzetünk történelmi fővárosának felelőssége ugyanis jóval túlmutat a közigazgatási határokon. Fehérvárnak számos kapcsolata van más városokkal határon innen és túl, ám ennél is fontosabbak az emberek és a közösségek közötti kötődések.

Második alkalommal adták át a díjat, melyet ezúttal Prekrit Judit vett át a külhoni magyarok és Székesfehérvár kapcsolatának erősítése és új kapcsolatok létrehozása érdekében végzett, példaértékű munkája elismeréseként.

A díjazott 2006 júliusában került kapcsoltba azokkal a csángómagyar gyermekekkel és tanáraikkal, akik akkor két hetet töltöttek Székesfehérváron és az Önkormányzat Velencei Ifjúsági Táborában, az Öreghegyi Karitászcsoport meghívására. Ez egy életre szóló élményt jelentett a vendégeknek és Prekrit Juditnak is, aki egész életében fontosnak tartotta a magyar nyelv őrzését és azt, hogy mi magyarok összetartsunk, odafigyeljünk egymásra, bárhol is éljünk a nagyvilágban. Ennek apropóján 16 esztendővel ezelőtt fogalmazódott meg benne a Székesfehérvári Ökomenikus Adventi Jótékonyság Est gondolata, melynek szervezésébe a mai napig töretlen lelkesedéssel vág bele. Ez az ünnepi esemény napjainkra hagyománnyá vált, része lett a fehérvári adventi programsorozatnak és kifejezetten a nehéz helyzetben lévő határon túli magyar közösségeket támogatja. 2023-ban például 1 millió 450 ezer forint gyűlt össze, mellyel a Kárpátaljai Református Egyházkerület „Mandulafa” Idősek Otthonát és a Munkácsi Szent Erzsébet Karitász munkáját segítették.

Prekrit Judit a díj átvételét követően köszönetét fejezte ki a városnak. Hangsúlyozta, boldogság és öröm ebben a misszióban másokkal együtt dolgozni. Mi magyarok, akik ezt a gyönyörűszép nyelvet beszéljük, sokat tehetünk egymásért, azért, hogy összetartsunk és összetartozzunk!

(ÖKK, fotó: Simon Erika, Kiss László)

The post Koszorúzással és díjátadóval emlékeztek a Nemzeti Összetartozás Napjára Székesfehérváron appeared first on Média 24.

Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Székesfehérváron néma koszorúzással emlékeztek meg a 104. évfordulóról június 4-én, vasárnap a nemzeti összetartozás napján Székesfehérváron.

Az öt évvel ezelőtt felavatott, megújult Országzászló téren Vargha Tamás országgyűlési képviselő, dr. Cser-Palkovics András polgármester, Mészáros Attila alpolgármester, Wilmek Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke, Dancs Norbert, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatalának hivatalvezetője, valamint Székesfehérvár Önkormányzatának képviselői, a pártok és civil szervezetek helyezték el az emlékezés virágait az Országzászló emlékműnél.

(Fotó: Simon Erika)

The post Néma koszorúzással emlékeztek a nemzeti összetartozás napján appeared first on Média 24.