A miniszter szavai szerint az új jogtár fejlesztése az elmúlt időszakban megkezdett deregulációs munka része, amelynek lényege a jogi és adminisztrációs egyszerűsítés, a felesleges párhuzamok megszüntetése, a jogszabályok átláthatóvá tétele.

Szemléletváltást kellett végrehajtanunk, amelynek lényege, hogy a dereguláció mellett az átláthatóságra kell koncentrálnunk – jelentette ki.

Tuzson Bence a jogtár működéséről elmondta, ha „egyszerű, emberi nyelven, tehát nem jogi nyelven” felteszünk a jogtárnak egy kérdést, akkor erre egyszerű, érthető, jogilag korrekt, helyes MI-alapú választ kapunk. „Nem nagyon van a világban ilyen típusú fejlesztés” – mondta.

A miniszter hangsúlyozta: az ország jogrendszerének átláthatósága komoly versenyképességi kérdés is, hiszen fontos, hogy a vállalkozások gyorsan és hitelesen tudjanak tájékozódni jogi kérdésekben. A fejlesztés ugyanakkor az állampolgárok számára is hasznos – jelezte, példaként említve: ha valaki beírja a rendszerbe, hogy beleütköztek az autójába, és az összetört, akkor a jogtárból megtudhatja, hogy mi a teendője, milyen eljárásrendet kell követnie az ügyintézés során.

Tuzson Bence beszámolt arról, hogy a jogtár fejlesztéséhez feldolgozták az összes magyarországi jogszabályt és az az önkormányzati rendeleteket.

Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos kiemelte: a Microsoft 145 országot értékelő, 2025-ös tanulmánya szerint Magyarország a 19. helyet elfoglalva a legfejlettebb országok között szerepel az MI alkalmazását vizsgáló ranglistán, megelőzve ezzel Németországot, Dániát, Lengyelországot vagy Csehországot.

Az új jogtár nemcsak kényelmi szolgáltatás, hanem stratégiai kérdés is – húzta alá. Hozzátette: a kormány elkötelezett az MI irányába.

A kormánybiztos megjegyezte: a cél, hogy a rendelkezésre álló adatsorból, adathalmazból legyen egy „jövőre vonatkozó tudás.” A fejlesztésnek bürokrácia csökkentő hatása van, emellett gazdaságfejlesztési kérdés is, hogy átlátható legyen a jogrendszer – magyarázta, megjegyezve: fontos, hogy ne csak az ipar legyen high-tech, hanem a hozzá tartozó gazdasági környezet is.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke közölte: a magyar vállalkozások számára ez a fejlesztés komoly mérföldkő lesz. A projekt közelebb visz továbbá a „hatékony, digitális, okos állam” megvalósításához – mondta, jelezve: Magyarországon megvannak a feltételei annak, hogy három-öt éven belül megvalósuljon a teljes körű digitalizáció, vagyis, hogy az ügyek több mint kilencven százalékát digitálisan lehessen intézni.

Nagy Elek hangsúlyozta: a magyar gazdaság ma komoly válaszút előtt áll, újfajta szövetségre van szükség az állam és a vállalkozók között. Az állam feladata a jövőben, hogy innovációs katalizátorként szerepeljen a vállalkozáspolitikában – magyarázta. Szavai szerint az igazságügyi tárca úttörő szerepet vállalt abban, hogy megvalósuljon ez a szemléletváltás.

Az iparkamara elnöke hangsúlyozta: a végső cél az, hogy a teljes magyar gazdaság termelékenysége növekedjen.

(Kormany.hu)

The post Elindult a mesterségesintelligencia-alapú jogi információkereső appeared first on Média 24.

A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Munkaerőpiaci kihívások és az AI című konferenciájának egyik panelbeszélgetésében az államtitkár elmondta, úgy kell tekinteni az MI-re, mint ami a mindennapos munkavégzést segíti, könnyebbé teszi.

Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta, hogy a szakképzésben korábban is erős volt a digitális szemlélet, különösen a duális képzési rendszerben és a szeptemberben induló tanévben 60 szakképzési intézményben elindult a mesterséges intelligencia oktatása, amit tavasszal kiterjesztenek minden intézményre. Jelenleg több mint 800 szakmai digitális tananyag áll rendelkezésre a diákok számára és a mobiltelefon használat továbbra is biztosított oktatási célokra a szakképzésben – tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte: a felsőoktatási intézmények is beépítették a mesterséges intelligencia oktatását a tanterveikbe, és szabályok születtek az MI használatáról, így ismét nagyobb hangsúlyt kaphat a szóbeli számonkérés.

A jövő munkaerőpiacán a rugalmasság és a kritikai gondolkodás lesznek a legfontosabb kompetenciák, ezért a képzésnek ezek fejlesztésére is hangsúlyt kell helyeznie – mondta az államtitkár, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem szabad engedni annak a nyomásnak, hogy a lexikális tudást elhanyagoljuk, már csak a történelmi és kulturális identitásunk megőrzése miatt sem.

Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt 15 évben jelentősen emelkedett a foglalkoztatottság, különösen a roma lakosság körében a korábbi 27-28 százalékról 50 százalék fölé, és Magyarország több foglalkoztatási mutatóban Európa élmezőnyében szerepel.

Jelenleg az egyik legnagyobb kihívás, hogyan növelhető az egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték, és a termelékenység javításában az MI elterjedésének kulcsszerepe van. A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából is fontos, hogy feljebb lépjünk az értékláncban, magasabb hozzáadott értékű termékek gyártásával, ehhez növelni kell a felsőoktatásban végzettek arányát a jelenlegi 32-33 százalékról legalább tíz százalékponttal és csökkenteni az alacsonyan képzettek arányát.

A vállalkozásfejlesztési érdekképviseletek fontos szerepet játszanak abban, hogy ösztönözzék a cégeket olyan beruházások megvalósítására, amelyek javítják a versenyképességet a mesterséges intelligencia integrálásával a szervezeti működésbe és a munkavállalók képzésével – tette hozzá Csepeti Ádám.

Vajda Viktor szakjogász, a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács főtitkára rámutatott, hogy az MI a két legnagyobb hatású technológia közé tartozik az elektromobilitás mellett, és jelentős mértékben hozzájárulhat a termelékenység növeléséhez. A főtitkár szerint az MI-alkalmazások elterjedése nem a munkahelyek megszüntetését, hanem átalakítását hozza. A közkeletű „human in the loop” megközelítés szerint a jövőben az MI alkalmazásakor az emberi ellenőrzés és felelősség megmarad.

Elmondta, hogy az EU jogszabályban (AI Act) pontosan definiálja a tiltott alkalmazásokat, például a munkaerő-kiválasztásban vagy értékelésben használható technológiai eljárásokra szigorú szabályok vonatkoznak.

Hozzátette: a megújított Mesterséges Intelligencia Stratégia célja, hogy 2030-ra 2,5 millió ember szerezze meg az alapvető MI jártasságot Magyarországon.

Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke szerint a mesterséges intelligencia ma már az ingatlanfejlesztési ágazat teljes spektrumában jelen van, az épületüzemeltetéstől az energiahatékonysági megoldásokig, a belső terek és az épületek tervezéséig.

Elmondta: a koronavírus-járvány óta megváltozott gazdasági környezet és a megnövekedett költségek miatt az ingatlanpiaci szereplők folyamatos hatékonysági kényszer alatt működnek és ebben az MI használatával hatékonyság növelése érhető el.

A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a munkavállalók és a szabályozók felelőssége, hogy a változás ne veszteséget, hanem lehetőséget jelentsen. Az újdonságra való nyitottság, alkalmazkodóképesség és rugalmasság fontos kompetenciák lesznek a jövőben.

(MTI, fotó:

The post A mesterséges intelligencia oktatása beépült a szakképzésbe, felsőoktatásba appeared first on Média 24.

Magyarország Kormánya ma Facebook-oldalán jelentette be a hírt, miszerint az óriási érdeklődésre való tekintettel mesterséges intelligencia-alapú rendszert indítottak el, amely gyorsítja a hiteligénylést. Ezzel kapcsolatban elindult az időpontfoglaló rendszer is.

(Kép: E-net)

The post MI-alapú rendszer is segíti a vállalkozókat a fix 3 %-os hitel igénylésében appeared first on Média 24.