Kiváló kapus volt a 60-as, 70-es években Szentmihályi Antal, aki a Vasassal és az Újpesttel játékosként többszörös bajnok és kupagyőztes, a válogatottal olimpiai arany, majd Eb-bronzérmes lett 1964 nyarán. Edzőként az első NB I-es csapata az élvonalban ugyancsak abszolút újonc Székesfehérvári MÁV Előre SC volt 1977-ben. A Lokit az első két szezonban nem kis bravúrral benntartó, később a Vidinél is dolgozó szakembert 85. születésnapja alkalmából köszöntötték hétfőn egykori játékosai.

A Kiskulacs étteremben megtartott összejövetelre olyan korabeli klasszisok is eljöttek üdvözölni egykori mesterüket, mint Disztl Péter, Disztl László, Végh Tibor, Csongrádi Ferenc, Szabó József, Tiber László, Vadász Imre, Cs. Horváth Tibor, Tóth Lajos, Sugár Tibor, Meggyes László, Litvik József, László II. István, Bruder Károly, Úr Tibor, vagy éppen Nagy Tibor. Végh Sopronból, László II Egerből utazott nem keveset, hogy a régi társak és mesterük között lehessen, de többen mások is vidékről érkeztek, azonban jóval közelebbről, mint a Vidi NB I-es meccsrekordere és a MÁV Előre utolsó NB I-es idényének házi gólkirálya…

Az összejövetel elején a már elhunyt korábbi csapattársakra 1 perces néma főhajtással emlékeztek a jelenlévők, majd az elnyűhetetlen „intézmény”, Németh János – aki a 80-hoz közeledve is nagy lelkesedéssel szervezte meg a programot – köszöntötte az egykori MÁV Előre és Videoton ikonokat, akik között örömmel nyugtázhattuk a nyár elején súlyos betegség miatt hetekig kórházi kezelésre szoruló UEFA-kupa és NB I-es gólkirály Szabó József megjelenését is. A legendás csatár elmondta, hogy egyre jobban van, amit orvosai is megerősítettek, s aminek mi is nagyon örülünk.

Az elnyűhetetlen Németh János (maga is volt utánpótlásedző és technikai vezető a Lokiban, ahol Orbán Viktor miniszterelnök az ő keze között pallérozódott ifista korában, majd a Vidiben ugyancsak számos pozícióban tevékenykedett, sőt a mai napig tevékenykedik!) a jelenlévők aláírásával egy emléklapot és egy labdát adott át az ünnepeltnek születésnapja alkalmából.

Szentmihályi Antal meghatottan idézte fel a régi emlékeit, kiemelve, hogy mennyire szeretett a MÁV Előrénél dolgozni, ahová az a Dévényi Tibor csábította, aki a feljutást kiharcoló klub ügyvezető elnökeként nem hagyta, hogy a sokak megrökönyödésére felkerült csapat ellendrukkereinek legyen igaza, akik nem tartották érettnek a Lokit az első osztályú tagságra, mindent megtett azért, hogy alkalmas keret álljon össze az NB I-re.

Az 1981-82-es idényben a Videotont gardírozó szakember megemlékezett a piros-kékeknél eltöltött időszakáról is, ami szintén nem volt sikertelen, hiszen először ő vezette a Magyar (Népköztársasági) Kupa döntőjébe a Vidit, amellyel a bajnokságban 4. lett.

A sportberkekben csak „Misi” néven emlegetett kapus, majd edző kiemelte, hogy már évek óta kapacitálta a régi MÁV Előre játékosokat, hogy hozzanak össze egy találkozót, ám ezt idáig nem sikerült tető alá hozni, így kiemelten boldog, hogy most végre ez összejöhetett, ráadásul a vidisekkel együtt.

A program ezt követően igazi nosztalgiacunamivá fokozódott, az asztalnál ülők szinte gyermeki lelkesedéssel zrikálták egymást, felidézve számos régi meccset, szituációt. Közben Disztl Péter jóvoltából előkerült egy pakli kártya, így a régi zsugások ebben a műfajban is megmutatták – nem éppen kispályás – tudásukat.

Fiúk! Öröm volt látni titeket, anno a focipályán és most is. Remélhetőleg nem ez az első és egyben utolsó ilyen közös Loki-  Vidi múltidéző program!

(Fotó: Mátay Balázs)