Virágvasárnappal kezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül a feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket. Ezen a napon Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg az egyház.

Az Olajfák hegyénél Jézus két tanítványát előre küldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba.

Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről.

Azokban az országokban – mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. Számos településen ezen a napon tartják a protestáns közösségek a fiatalok konfirmálását.

A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására is. A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak. A földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották, például a kert földjébe tűzték le.

(ÖKK)