Kamatmentes hitelek iránti kérelmekről tárgyalt keddi ülésén a Városkörnyéki Koordinációs Bizottság. A Székesfehérvár és 25 környékbeli település együttműködésével regnáló testület már a ’90-es évek óta működik. Kezeli a Városkörnyéki Alapot, amelyből visszatérítendő, de kamatmentes kölcsönt tudnak nyújtani a tagok fontos fejlesztéseinek segítésére. Erről és a szerencsére egyre inkább teret nyerő agglomerációs gondolkodásmódról is írt közösségi oldalán dr. Cser-Palkovics András polgármester.

A Városkörnyéki Koordinációs Bizottság 1989 óta működik Székesfehérvár és a térségi települések önkormányzatainak részvételével. A dr. Cser-Palkovics András polgármester által vezetett testület hagyományosan infrastrukturális fejlesztések megvalósításában segíti a Székesfehérvár agglomerációjához tartozó tagtelepüléseket. Zámoly, Soponya, Mezőszentgyörgy, Úrhida, Sárkeszi, Csősz, Iszkaszentgyörgy, Füle, Seregélyes, Tác, Sárszentmihály, Aba, Moha, Sárkeresztes, Pátka, Polgárdi, Lajoskomárom, Szabadbattyán, Kisláng, Lepsény, Lovasberény, Mátyásdomb, Jenő, Nádasdladány és Enying települések lakosságarányos befizetése képezi a Városkörnyéki Alapot, a legnagyobb befizető pedig Székesfehérvár. A Bizottság helyi fejlesztések megvalósításához nyújt kamatmentes, három év alatt visszafizetendő támogatást a tagtelepüléseknek.

2023-as ülését kedden tartotta a Városkörnyéki Bizottság, ahol három kérelmet bíráltak el és támogattak. Nádasdladány Község Önkormányzata a helyi Gyár utca felújításához kapott 15 millió forint visszatérítendő kamatmentes kölcsönt. Soponya Község Önkormányzata számára a Soponya-Kisláng összekötő út felújításához, az önrész biztosítására szavaztak meg 10 millió forintot. Sárkeszi Község Önkormányzata pedig a helyi Polgármesteri Hivatal épületének felújítására igényelt 4 millió forintot, amelyet szintén megszavaztak a jelenlévő tagok.

A keddi ülésről közösségi oldalán is beszámolt dr. Cser-Palkovics András. A polgármester jó példaként mutatta be a Városkörnyéki Bizottság működését, és örömmel üdvözölte, hogy az agglomerációs gondolkodásmód az országos közéletben is egyre inkább teret nyer.  Mint írja: „Szeretnénk elérni azt is, hogy a szolidaritási hozzájárulás egy részét ilyen jellegű, agglomerációs és települések együttműködésén alapuló fejlesztési, településüzemeltetési feladatok megvalósításra fordíthassunk vagy akár Európai Uniós források is használhatók legyenek térségi célok elérésére.” A teljes bejegyzés ITT olvasható.

(ÖKK)