Egyenesen a zürichi Landesmuseumból, légkondicionált kamionban, hatalmas szállítóládában érkezett meg csütörtökön délelőtt a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látógatóközpontba Árpád-házi Boldog Erzsébet síremlékének díszesen faragott sírfedele. A svájci Töss kolostorában élt Boldog Erzsébetet az „utolsó Aranyágacskaként” is emlegetik, hiszen édesapja, III. András 1301-es halála után – az Árpád-ház férfiágának kihalásával – ő lett a dinasztia utolsó élő sarja.

Amint arról tavaly augusztusban beszámoltunk, a Svájcban élő Bakocs Michel, Struhar Szilvia, Verebes Csaba és Spanini Zsuzsanna áldozatos munkájának köszönhetően 18 ezer aláírás gyűlt össze a Kárpát-medence minden részéből, mellyel az aláírók azt kérték Svájctól, hogy Magyarországra, azon belül is Székesfehérvárra kerülhessen Árpád-házi Boldog Erzsébet díszes sírfedele. Az aláírásokat szimbolikusan 2025. augusztus 20-án adták át Vargha Tamásnak, Székesfehérvár országgyűlési képviselőjének, miniszterhelyettesnek és dr. Cser-Palkovics András polgármesternek a Szent Korona hiteles másolatánál.

Mostanra beérett a munka, hosszas diplomáciai tárgyalások, egyeztetések és szervezés után csütörtökön délelőtt ugyanis megérkezett Székesfehérvárra a magyarság és azon belül Fehérvár számára is kiemelt értéket jelentő sírfedél, amelyet hamarosan a Nemzeti Emlékhely Koronázó Bazilika Látogatóközpontban csodálhatnak meg az érdeklődők. A légkondicionált kamionról lekerült kőfaragványt precíz mozdulatokkal, minden lépést átgondolva juttatták el a Látogatóközpontban kijelölt helyére, majd a kicsomagolás után az 500 kilós tumbát végül négy ember együttesen emelte a posztamensre.

„A szarkofág fedelének Magyarországra szállítását igen hosszú folyamat előzte meg, hiszen biztosítást kellett kötni magára a tárgyra, s meg kellett találni azt a hozzáértő céget, aki vállalja egy ilyen értékes, s nem mellékesen fél tonnánál is nehezebb műtárgy Zürichből Székesfehérvárra szállítását.” – mondta érdeklődésünkre Berek Veronika, a Szent István Király Múzeum régésze, aki magyar oldalról szervezte a nem mindennapi műveletet. „Az utolsó Árpád-házi király, III. András lányának sírfedeléről van szó, aki életének jelentős részét a svájci Töss kolostorában élte le, s ott is temették el. A szarkofágfedélen látható például a magyar kettőskereszt és a magyarországi címerek is, hiszen ő soha nem felejtette el, hogy honnan jött!” – tette hozzá a régész, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Töss település címerében a kettős kereszt és a hármashalom, az Árpád-ház szimbólumai is megjelennek.

A svájci mészkőből közel 700 évvel ezelőtt faragott, féltonnás tumba állapotának megőrzéséhez állandó páratartalom beállítása szükséges, amelynek értékeit Ulrike Rothenhäusler, a zürichi Landesmuseum kő- és kerámiarestaurátora adta meg a fehérvári kollégák számára, aki személyesen is jelen volt a csütörtöki munkálatoknál. Ez alapján kerül egy páratartalom szabályozó gép a sírfedél mellé, amelyet átlátszó vitrinben nézhetnek majd meg az érdeklődők. „Az elmúlt években a zürichi múzeumban is többször megcsodálhatták a látogatók Erzsébet sírfedelét: számunkra is nagyon kiemelkedő jelentőségű emlékről van szó, hiszen egy fontos uralkodói dinasztia utolsó tagjának emlékére faragták ki annak idején.” – fogalmazott kérdésünkre Ulrike Rothenhäusler, aki a szállítás, a kicsomagolás és az elhelyezés minden lépését dokumentálta a faragványt kölcsönbérletbe adó svájci múzeum számára.

Árpád-házi Boldog Erzsébetet, akit „az utolsó Aranyágacskaként” is emlegetnek, III. András király egyetlen leányaként tartja számon a történelem. Édesanyja, a lengyel származású Fenenna királyné meghalt, amikor Erzsébet mindössze kétéves volt, majd apját is elveszítette 1301-ben, így hétéves korára teljesen árvaságra jutott. Apja özvegyét, Habsburg Ágnest, valamint Erzsébetet is száműzték Magyarországról. Az apai örökséget és az özvegyi javadalmat csak azzal a feltétellel szolgáltatták ki nekik, hogy soha többé nem léphetnek magyar földre. 1308-ban, tizenhárom éves korában Habsburg Ágnes a mai Svájc területén lévő tössi domonkosrendi kolostorba vitte a kislányt, ahol Erzsébet élete végéig apácaként élt, s ott is hunyt el 1336. október 31-én. Svájcban és Winterthur környékén Boldog Erzsébetként tisztelték, ám Magyarországon neve szinte teljesen feledésbe merült. A szarkofágját a tössi kolostor szentélyében őrizték a reformációig, de a síremlékből csupán a fedőlap, a tumba maradt fenn, amely az 1890-es évek végén a Zürichi Landesmuseum gyűjteményébe került.

Erzsébethez kapcsolódik az a csodásnak tartott esemény, hogy teste halálától a kőszarkofágba való újratemetésig romlatlan maradt. A reformáció azonban elpusztította a síremlék többi részét: a szarkofág köveit elhordták, földi maradványait ismeretlen helyre, minden szertartás nélkül temették el, csontjait sohasem találták meg. A tumba fennmaradt fedelét 2020 februárjában a svájci magyar közösség – Bakocs Michel és Szilvia Struhar, Verebes Csaba és Spanini Zsuzsanna – szervezésében lehetett megnézni, majd az értékes faragvány egy időre Székesfehérvárra került, ahol a Királyok és szentek nagyszabású Árpád-ház kiállításon láthatta a közönség.

A gyönyörű sírfedél, amelynek értékét nem kevesebb, mint 800 ezer svájci frankra taksálják a szakértők, az érdeklődők számára március 7-től lesz látogatható egy hozzá kapcsolódó tablókiállítással egybekötve. A faragvány tehát a Nemzeti Emlékhely Koronázó Bazilika Látogatóközpontba került, szakrális közelségbe Szent István szarkofágtöredékéhez, s az egykori koronázóbazilika gyönyörű kőemlékeihez.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)