I. Mátyás magyar király, akit a köznyelv Igazságos Mátyás királyként emleget, 1443. február 23-án született Kolozsváron. A Székesfehérvárhoz ezer szállal kötődő királyt városunkban 1464-ben koronázták meg, később 1490-ben a Nagyboldogasszony-bazilikában helyezték végső nyugalomra. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont érdekes olvasmányt közölt a király életéről, cselekedeteiről.

I. Mátyás magyar király éppen ötszáz esztendeje, 1443. február 23-án látta meg a napvilágot Kolozsváron. Egyik legnépszerűbb királyunk élete és Székesfehérvár városa sok ponton találkozott, így az évforduló alkalmából a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont hosszabb írást is közölt az Igazságos Mátyás királyként is emlegetett uralkodóról:

„579 éve született Mátyás magyar király Kolozsváron

Hunyadi János „az Gerébek nemzetségéből hoza feleséget magának, az Erzsébet asszont, az nagy Szilágy Mihálynak ides szép húgát. Abból kedig két fiat nemze. Hunyadon szülé az Erzsébet asszony a nagyobbikat, az Hunyadi Lászlót, ki annak utána az uraknak árultatásából Budán méltatlan és kegyetlenül elvesze, amint annak utána megmondjuk. Egynyíhány esztendő múlva úgy szülé a küsebbiket, az Mátyást, ki annak utána felséges, sőt legfelségesb magyari király lőn. Szülé kedig ezt a Mátyást Kolosvárott Erdélben, mikoron írnának Krisztus urunknak születése után 1443. bőjt második havának huszonhetedik napján, reggel három órakort. Mert az Erzsébet asszony akkor Kolosvárott szállott vala […] egy szőlőműves kazdag embernél, ki lakik vala az Óvárba, […] egy kőházban.” – írja Heltai Gáspár Chronica az magyaroknak viselt dolgairól című munkájában. Noha Heltai elvéti Mátyás születésének időpontját (böjt második havának huszonhetedik napja március 27-ét jelenti), 1575-ben elkészült műve nemcsak a dicső király, hanem születési helye emlékezetének ápolásáról is tanúskodik.

Maga Mátyás is sokat tett Kolozsvár városának fejlesztéséért és szülőháza fennmaradásáért, utóbbit adómentességben részesítve. Királyként megörökíttette saját születése napját is. Antonio Bonfini, aki személyesen is megfordult Mátyás budai palotájában, annak átépítéséről és díszítéséről feljegyzi, hogy „Emeleteket szánt rá hallatlan költséggel, hogy azok kazettás mennyezetei az éteren keresztülkocsizó planétákat ábrázolják, és a bolygók pályáját mutassák a felbámulónak.” (Kulcsár Péter fordítása) A budai királyi palota csillagképekkel díszített termeinek egyikében az asztrológia iránt közismerten érdeklődő Mátyás születése időpontját ábrázolta a mennyezeti freskók egyike, a következő latin nyelvű epigramma kíséretében: „Nézd, milyen volt a kerek égbolt mindkét részen abban az időpontban, amikor Mátyás király megszületett.” (Orbán Áron fordítása)”

A Mátyás király születésének körülményeiről, származásáról és cselekedeteiről szóló írást teljes terjedelmében ide kattintva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Facebook-oldalán olvashatják el.

(ÖKK)