Közel negyven fiatal állt szombaton az értő zsűri és a közönség elé a XV. Fehérvári Versünnep elődöntőjén.  A Szent István Művelődési házban tartott megmérettetésre a kiváló produkciók alapján nagyon komolyan készültek a tehetséges diákok, amely így átélhető, hiteles versünneppé vált a közönség számára is.

Jó volt látni az immár tizenötödik alkalommal életre hívott Versünnep megnyitója előtt, hogy a nevezett fiatalok többsége nem stresszelve, hanem egymást ugratva, olykor vicceket mesélve várta az elődöntő kezdetét. Sokan persze régebbről ismerték egymást, hiszen több rutinos versünnepes diák is feltűnt a jelentkezők között, de örvendetes, hogy számos olyan fiatal is nevezett, aki életében először állt ekkor színpadra.

A fellépésre készülő versmondóknak a „várakozószobában” dr. Cser-Palkovics András polgármester, Mészáros Attila alpolgármester, valamint Hagymásy András, a Versünnepet szervező Fehérvár Médiacentrum ügyvezető igazgatója kívánt sok sikert, és azt, ne izguljanak, hanem élvezzék, hogy színpadra állhatnak.

„Talán nem is a verseny a legfontosabb, hanem az, hogy ezt a mozgalmat újabb és újabb fiatalokkal tudjuk bővíteni, akár itt Fehérváron, a város kulturális életében, akár majd a Székelyföldi Verstáborban.” – emelte ki a kezdés előtt Székesfehérvár polgármestere, aki szerint sok olyan tudást, tapasztalatot szerezhetnek itt a fiatalok, amivel valójában minden résztvevő nyertessé válik. „A Versünnep nem egy kereskedelmi televíziós tehetségkutató, ahol minden a pillanatról szól, nekünk inkább az a célunk, hogy megadjuk a fiataloknak a megmutatkozás lehetőségét, úgy, hogy közben szakemberek segítik a felkészülésüket.” –fűzte hozzá dr. Cser-Palkovics András, aki az önkormányzat nevében apró ajándékkal is meglepte a résztvevőket.

„A jó vers élőlény, akár az alma, ha ránézek csillogva visszanéz, mást mond az éhesnek s a jóllakottnak, és más a fán, a tálon és a szájban, végső tartalma vagy formája nincs is, csak él és éltet.” – a hivatalos megnyitón Keller János színművész Weöres Sándor gondolatait idézte, majd Látrányi Viktória, a Fehérvár Médiacentrum vezető munkatársa köszöntötte a megjelenteket.

A zsűri elnöke a hagyományokhoz hűen ezúttal is a Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művész, Kubik Anna, a grémium tagjai pedig Bobory Zoltán költő, író, előadóművész, Vakler Lajos újságíró, a Fehérvár Médiacentrum szerkesztő-riportere, valamint a Székesfehérvári Egyházmegye képviseletében Jakubek Tiborné, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház igazgatója voltak, betegség miatt nem tudta vállalni a felkérést Závodszky Noémi, a Vörösmarty Színház színművésze.

A színpadra érkező ifjú versmondók nem csak olyan klasszikusan előadható, gyakran hallható alkotásokat választottak, mint például József Attila A Dunánál című verse, Kosztolányi Dezső Hajnali részegsége, vagy Radnóti Miklós Hetedik eclogája, hanem például a kortárs Tóth Krisztina Idő, idő, idő című „mondatfolyamát” is hallhatták a megjelentek. Az utóbbi vers előadója például begipszelt kézzel lépett a színpadra, s nem csak a zsűrire, hanem a hallgatóságra is nagy hatással volt. A közel negyven produkció során hol szívderítő, hol szomorú üzeneteket tolmácsoltak a fellépők a közönségnek. Számos kiemelkedő előadást, szép produkciót hallhatott a zsűri, akinek emiatt sem volt könnyű kiválasztania a fináléba jutókat. Az április 12-i döntőben a zsűri döntése alapján végül Aladics Eszter, Barasevich János Pál, Borbély Bálint István, Borbély Levente Miklós, Kaposi Réka, Kulkov Szonja, Magony Péter, Nacsák Levente, Schneider-Zaj Ákos, Szabó Gergő, Szücs Boglárka és Vagyon Réka mutathatja meg magát és tudását.

A tizenkét döntős számára most folytatódik a felkészülés, amelynek során a Vörösmarty Színház művészei segítik majd mentorként őket. A Fehérvár Televízió rögzítette a szombati elődöntőt, így bárki megnézheti majd az ifjú versmondókat. Az áprilisi döntőre pedig személyesen is szeretettel várják majd az érdeklődőket, szurkoló családtagokat, barátokat a Városháza Dísztermébe.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)