Szent Iván-napi búcsúra várták a híveket és a vendégeket szombaton, Székesfehérváron, a Rác utcai szerb ortodox templomba és a templom kertjébe. Az ünnep délelőtt szent liturgiával kezdődött, amelyet követett a hagyományos, újjászületést jelképező koljivoszentelés.

A nyári napforduló egyik kiemelkedő ünnepe a szerb ortodox vallásban Szent Iván – vagy szerb nevén Ivanjdan – napja. Ilyenkor az asszonyok koszorút fonnak az úgynevezett Iván-napi virágból, a tejoltó galajból, amit a ház főbejárata fölé helyeznek, hogy megóvja a házat a villámcsapástól, a rontó erőktől, a szellemektől és más bajoktól. Koszorút tesznek még a templom bejárata fölé és az út menti keresztekre is.

Keresztelő Szent János – a szláv nyelvekben Szent Iván – a székesfehérvári szerb templom patrónusa, akit a régi ortodox naptár 13 napos eltérése miatt ünnepelnek ezen a napon. A helyi egyházközség egyik legnagyobb ünnepe minden esztendőben a templombúcsú, vagyis a crkvena slava Iván-napon.

A szerbek egyik legnagyobb ünnepén a Rác utcai szerb ortodox templomban szent liturgia keretében szentelték fel a koljivót, az újjászületést jelképező ételt, ami a keleti rítusú keresztények szakrális eledele. Sándorovits László, a székesfehérvári szerb ortodox egyházközség világi elnöke elmondta, hogy a rituális étel főzött búzából készül, amelyben mogyoró, dió, mandula és mazsola egyaránt van, és amit szegfűszeggel, fahéjjal és rummal ízesítenek.

A liturgián őexcellenciája Lukiján budai püspök betegsége miatt nem tudott részt venni, távollétében Varnava püspöki titkár vezette a szertartást.

(Gáspár Péter, fotó: Bácskai Gergely)