A pusztató törökországi földrengés és a számos igen erős utórengés, valamint a szomszédos országokban is tapasztalható több közepes erősségű földmozgások okán sokan földrengés „szakértővé” változtak és vészmadárként jósolgatják a közösségi oldalakon, hogy bizony egyre „közelebb érnek hozzánk” is a brutális erősségű rengések és mi is számíthatunk bármikor a török-szíriaihoz hasonló katasztrófára. Ennek okán egyre több szakember nyilatkozik, s mi is utánajártunk kicsit a dolognak, mekkora alapja van a vészjóslatoknak, egyáltalán bekövetkezhet-e akkor tragédia Magyarországon, mint a török-szíriai határtérségben?

Rögtön az elején szögezzük le: NEM! Egy komolyabb, 6-os körüli erősségű földrengés alapvetően elképzelhető mifelénk is, minek utána nagyon régen voltak is már nálunk hasonlók, igaz, a legutóbbi is 1763-ban, Komáromban, amikor még messze sem volt olyan fejlett a műszerezettség, mint manapság, tehát azt, hogy akkor valóban 6,3-as erősségű földrengés lehetett, nehéz lenne bombabiztosan kijelenteni. Vannak azonban tények és később, már sokkal hitelesebbnek tűnő mérések, érzékelések, amelyek alapján az bizonyosan kijelenthető, hogy a Komáromtól a Balaton keleti, illetve északi részéig húzódó terület – ezen belül is a Móri-árok, amely Fejérben található, Mórtól egészen Moháig, Székesfehérvár határáig húzódik – a legveszélyeztetettebb térség földrengések tekintetében.

Az elmúlt bő 200 év legjelentősebb földrengései közül kettő is Fejér Vármegyéhez, illetve annak közvetlen szomszédaihoz köthető: az 1810. január 14-én bekövetkezett, Richter-skála szerinti 5,4-es erősségű móri, valamint az 1985. augusztus 15-én Berhidai epicentrummal Székesfehérváron is jelentős riadalmat okozó 4,9-es erősségű földrengés. Előbbit tartják minden idők egyik legnagyobb károkat okozó rengésének, mivel nagyon sok építmény összedőlt, jelentősen károsodott közvetlenül, illetve ezek közül jelentős számban akadtak olyanok is, amelyek falai először „csak” megrepedeztek, majd a tavaszi fagyok után dőltek össze. Abban az időben Csókakő akkor 500 év körüli várromjai is erősen inogtak, ennek ellenére a rengések semmi kárt nem tettek bennük. Történelmi-tudományos jelentőségét az adja még a móri földmozgásnak, hogy ez volt az első tudományosan feldolgozott földrengés, amelynek a tulajdonságai és nagysága már mérhető volt, nem csak a korabeli leírások alapján becsülhető a nagysága és epicentrumának helye.

A berhidai földrengés azért is emlékezetes, mert azt a mai 37 év feletti korosztály megélte, s a 40-esek és idősebbek konkrét élményekkel, emlékekkel is rendelkeznek róla. A reggel 6 óra 29 perckor bekövetkezett rengés elsősorban Peremartonban és Berhidán okozott épületkárokat (Berhidán 72 házat teljesen le kellett bontani), de távolabbi, Balaton környéki településeken is sérültek meg épületek. Az utórengések többsége csak Berhidán volt érezhető. A főrengést követő fél évben szeizmográfokkal közel 200 utórengést észleltek még a területen.

Személyes tapasztalatom: Székesfehérváron akkoriban egy kilenc emeletes panelház 9. emeletén lakott a családunk, én magam tini korom legszebb éveit tapostam, amikor arra ébredtem ezen a szép nyári reggelen, hogy az ágyam melletti szekrény, amely majdnem a plafonig ért, tetején az akkoriban újdonságnak számító kólás, Sprite-os és Fantás alupalackos üdítők komoly tárházával. Az üres kis fémpalackok a szekrény ingása okán szépen le is potyogtak a parkettára, de féltett magnókazettáim között is akadt néhány „szakadár” példány, amely leszédült a szekrény alsóbb polcairól.

Összességében érdekes, morajló, csikorgó hangot is hallatott a jelenség, pedig Fehérvár 23 km-re van Berhidától, tehát a 4,9-es erősségű földmozgásból talán 3,5-3,8 lehetett érzékelhető a városban, igaz, a magasabb épület tetején az érzés is erősebb volt valószínűleg, mint a földszintes épületekben. A mi 50+-os generációnknak ez a „nagy földrengés”, a saját tapasztalású élmény ezen a téren.

Azóta is akadt rengeteg földmozgás a környéken, ám igazán érzékelhető nem sok, károkat okozó pedig egyáltalán nem. Ennek alapján is állítható, hogyha nem következik be valamiféle nem kalkulálható apokaliptikus dolog a térségünkben, Magyarországon nem kell tartanunk pusztító erejű földrengéstől.

Érdekesség, hogy átlagosan 25-30 évenként volt az utóbbi bő évszázadban legalább 5-ös erősségű, vagy ahhoz nagyon közeli erősségű rengés (a berhidai csak 4,9-es volt). Ezek a következők: 1911 – Kecskemét (5,6), 1925 -Eger (5,0), 1956 – Dunaharaszti (5,6), 1985 – Berhida (4,9).

Lássunk, mit mutatnak a tudományos adatok, tények, milyen mértékben érintett terület Magyarország a födrengések tekintetében:

Az ország területén évente 100-120 kisebb, mint 2,5 magnitúdójú földrengést regisztrálunk az érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része nem éri el az érezhetőség határát. A nagyobbak ritkábban, de jellemző visszatérési idővel fordulnak elő. Az ország területén évente négy-öt 2,5-3 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5 – 6 magnitúdójú földrengés 40-50 éves visszatérési idővel pattan ki. – írja a foldrenges.hu weboldal.

Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója azt nyilatkozta a napokban a penzcentrum.hu-nak, hogy „Magyarországon a Komáromtól a Balaton keleti partjáig húzódó térség a földrengésben leginkább veszélyeztetett terület, ahol akár 6-os magnitúdónál nagyobb rengés is elképzelhető. Az országunkban kipattant földrengések alapján átlagosan 50-60 évente történhet egy 5.5–6.5 nagyságú földrengés itthon, amit azért figyelembe kell venni. A tágabb térségben Romániában, a Keleti-Kárpátok kanyarja nagyon aktív zóna, ahol szinte minden héten vannak többnyire 100 kilométernél mélyebben kipattanó földrengések. Ezek között lehetnek pusztítóak is ilyen volt 1940-ben és 1977-ben is (mindkettő >7 magnitúdó nagyságú volt). Ez utóbbi esetén Bukarestben hatalmas károk keletkeztek és több mint 1500-an haltak meg.”

Azt tehát biztosan kijelenthetjük, hogy a török-szíriai földrengéshez hasonló erejű, pusztító födmozgás esélye Magyarországon nagyon minimális, szinte nulla, azonban 50-60 évente egy 5-6 közötti erősségű rengés valószínű, de egy, már kisebb károkat okozó 4-5 közötti erősségű rengés még sűrűbben előfordulhat, mint ahogy fordult elő a múltban is. Fontos még azt kiemelni, hogy a földrengéseket nem lehet előre jelezni, tehát azok a rémhírek, miszerint a törökországi rengések előtt fontos pozíciókat betöltő diplomaták, politikusok, külföldi nagykövetségeken dolgozó vezetők nagy számban hagyták el az országot, egyszerűen nem igazak!

Végül még egy fontos dolog: mit tegyünk, és mit ne, abban az esetben, ha komolyabban megmozdul a föld alattunk, ha nem is otthon, de egy földrengés által sokkal veszélyeztetett területen nyaralás, utazás közben, pl a horvát, a török vagy az olasz tengerparton?

Az első, és legfontosabb szabály, hogy ha épületben vagyunk, ne kezdjünk el fejvesztve menekülni, mert ilyenkor a nem rögzített tárgyak, amelyek leeshetnek, okozhatnak sérülést – mondta a Mandinernek Mukics Dániel tűzoltó alezredes, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának szóvivője. A legjobb, amit tehetünk, hogy menedéket keresünk egy asztal, vagy ágy alatt. Amennyiben olyan helyen tartózkodunk, ahol nincsenek ilyen bútorok, akkor az ajtófélfa alá állva is biztonságban vagyunk a lehulló tárgyaktól.

Mint a szóvivő hozzátette, ezek a rengések általában 10-30 másodpercig tartanak. Ha úgy érezzük, hogy véget ért, menjünk ki az épületből és végezzünk el a gyors kárfelmérést. Nézzük meg, hogy nem sérült-e a gáz-, villany- és vízvezeték. Abban az esetben, ha ezek megrongálódtak, értesítsük a szolgáltatót a hibáról, nagyobb baj esetén pedig azonnal tárcsázzuk a 112-es segélyhívót.

(A festmény az 1763-as komáromi földrengés utáni állapotot illusztrálja)

Ha a földrengés ideje alatt éppen autóban ülünk, amikor lehet, azonnal álljunk félre és mindenképpen maradjunk a járműben, amíg mozog a föld. A karosszéria ugyanis biztonságot nyújt a lehulló tárgyaktól, épületdaraboktól, ekkor is csak azután szálljunk ki és mérjük fel, hogy más nem szorul-e segítségre, ha elmúltak a rengések – hívta fel a figyelmet Mukics Dániel. A szóvivő azt javasolja, amennyiben utcán érne minket a földrengés, gyalogosan, abban az esetben ne meneküljünk épületekbe, kapubejárókba, reklámtáblák, vagy magasabb fák alá, ugyanis a lehulló törmelékek itt jelentik ránk a legnagyobb veszélyt. Ilyenkor a legjobb, amit tehetünk, hogy nyílt teret keresünk, ahol nincsen fölöttünk épület, vagy fa, várjuk meg ott, amíg elmúlik a rengés. Amint vége a földmozgásnak, mindenképpen szánjunk időt arra, hogy megnézzük, a közvetlen környezetünkben valaki nem szorul-e segítségre.

Bár a földrengéseket a tudomány jelenlegi állása szerint nem lehet biztonsággal előre jelezni, nem kell tőlük tartani, hiszen hazánk nem tartozik a veszélyeztetett országok közé, a katasztrófavédelem pedig felkészült egy esetleges földrengés okozta károk kezelésére.

A tűzoltó ezredes kiemelte, hogy az év minden napján a nap 24 órájában kétezer tűzoltó van szolgálatban ötszáz járművel. Ők a riasztást követő 120 másodpercen belül elindulnak a helyszínre. Egy földrengést követően előfordulhatnak olyan károk, hogy épületek falai megrepednek, kémények megsérülnek, vagy adott esetben le is dőlnek, megrongálva, vagy átszakítva a tetőszerkezetet. A tűzoltók elsődleges beavatkozóként néhány perc alatt meg tudják kezdeni a helyszínen a sérültek mentését és az életveszélyes helyzet megszüntetését.

Mint azt az elmúlt napok híreiből megismerhettük, Magyarországnak a tűzoltók mellett van egy külön ilyen esetekben bevethető elitalakulata, a Hunor, a csapatot Magyarország legjobb tűzoltói alkotják. A katasztrófák esetén bevethető Hunor az ENSZ Nemzetközi Kutatás és Mentési Tanácsadó Csoport (INSARAG) által minősített „nehéz” minősítésű városi kutató- és mentőcsapat. Legfőbb képessége a romok alatt rekedt áldozatok felkutatása, kimentése és a sérültek elsősegélynyújtásban részesítése.

(Media24 /Madniner /foldrenges.hu /MTI)