Van-e vajon Székesfehérváron is alkotása a grandiózus építészeti örökséget hátrahagyó Ybl Miklósnak, a város szülöttének? – Csutiné Schleer Erzsébet építész éppen egy évtizeddel ezelőtt tette fel magának az izgalmas kérdést, s azóta több ezer órát töltött a kutatással. A hétfő esti előadásán több, eddig „rejtőzködő” városi épület titkáról lebbentette fel a fátylat, miszerint a 19. század legnagyobb magyar műépítészének zsenialitása volt az ő szülőatyjuk.

Barátok, pályatársak, érdeklődő székesfehérváriak gyűltek össze hétfőn este a Városháza Dísztermében, ahol az ismert építészmérnök, Csutiné Schleer Erzsébet mutatta be egy évtizede tartó Ybl-kutatásának eredményeit. A különleges időutazás résztvevőit – köztük Vargha Tamás országgyűlési képviselőt és dr. Cser-Palkovicsa András polgármestert Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója köszöntötte, aki arról beszélt, Fehérvár nem szűkölködik országos ismertségre szert tett, helyi születésű személyiségekből, közülük az egyik Ybl Miklós, akinek a munkája, teljes alkotópályája a mai napig nem teljesen feltárt.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester felidézte, miként kereste meg őt Erzsébet korábban az Ybl Miklós életéről szóló kutatási tervével, aztán pedig nemrég azzal, hogy különleges dolgokra akadt, amiket bemutatna a szélesebb nyilvánosságnak. A város örömmel biztosította ehhez a Dísztermet, hiszen a kutatás eredménye, az Yblhez kötődő székesfehérvári alkotások „felfedezése” Székesfehérvár számára is rangot, elismerést jelent.

Csutiné Schleer Erzsébet még 2014-ben, az Ybl-emlékévben határozta el, hogy nyomába ered annak, vajon van-e épített öröksége a grandiózus életművet hátrahagyó Yblnek szülővárosában. Előadásának kezdetén a 19. század leghíresebb, legnevesebb építészeként mutatta be Ybl Miklóst, megemlítve, hogy például a budapesti Szent István Bazlika, a Magyar Állami Operaház tervezése is az ő nevéhez fűződik. Beszélt arról is, hogy a 2014-es Ybl-emlékévben Székesfehérvár is kitett magáért, emlékérem kiadással, kiállításokkal emlékeztek a zseniális műépítészre.

„Ybl 11 éves korában Bécsbe ment tanulni, ettől kezdve azonban egy árva szó nem esik Székesfehérvárral való kapcsolatáról. Szerencsére Igari Antal, korábbi vármegyei főépítész egykor összeszedte, hogy a különböző monográfiaírók miként gondolkodnak Ybl fehérvári tevékenységéről.” – idézte fel a kutatás kezdetét az előadó, aki maga sem tudta elképzelni azt, hogy egyetlen fehérvári épület se kötődjön a családja miatt Fehérvárra vissza-vissza járó építészhez. Csutiné Schleer Erzsébetet Fitz Jenő régész egykori teóriája is – miszerint az Országzászló tér 1. és a Vörösmarty téri házak is a nagy építészhez köthetők – a kutatás irányába lendítette, így aztán belevetette magát a városi és a vármegyei levéltár irataiba, illetve a budapesti levéltárban is kutakodott.

„Ybl terveit hat évtizeden át senki nem találta, ám amikor a budapesti Szent István Bazilika 2. világháborús sérüléseit javították, egy befalazott helyiségre bukkantak a munkások, ahonnan közel hétezer tervrajza, dokumentuma került elő.” – elevenítette fel az előadó, aki a megtalált rajzok közül elsősorban a beazonosítatlanokat vette górcső alá. 800 olyan tervrajz volt, amit az elmúlt évtizedek kutatómunkája után sem tudott senki konkrét épületekhez kötni. Ezek között bukkant rá egy olyan földszinti alaprajzra, ami megegyezett a Vörösmarty tér 8. számú épület „újkori” alaprajzával, amit 1988-ban készített el a város részletes rendezési tervének részeként a Fejér Megyei Tervező Iroda. Ez volt az első „kapás”, hiszen a két alaprajz egyezése bebizonyította, hogy Ybl Miklós kezének munkáját dicséri ez a szép fehérvári épület. Csutiné Schleer Erzsébet szerint az ország legszebb romantikus stílusú házsora itt, a Vörösmarty téren található. A korabeli szóbeszéd szerint Ybl tervezete ezeket a házakat, Csutiné szerint ez szinte biztosan így van a Vörösmarty tér 6. és 10. számú épületek esetében.

Sőt, a kutatás során az előadó az Öreghegyen egy olyan, présházból annak idején nyaralóvá átalakított házikóra is rábukkant, amelynek pirogránit motívumai egy az egyben megegyeznek az egyik Vörösmarty téri épület díszítésével. Ez a nyaraló – amiként a Vörösmarty tér 8. alatti ház is – a Say családé volt, így aztán könnyen lehet, hogy Ybl az utóbbi házacska tervezését is elvállalta. A legnagyobb „fogás” talán az Országzászló tér 1. alatti épület: a már említett – online elérhetővé tett – hétezer rajz között volt egy olyan vázlat, ami egy az egyben, centiről centire megegyezik az említett fehérvári épülettel, így ez esetben is teljes bizonyítást nyert, hogy Ybl Miklós zsenije alkotta az épületet.

Az előadáson szóba került az egykori Ferenc József Nőnevelő, azaz a mai vármegyei levéltár épülete is, amelynek tervezésével kapcsolatban a püspöki levéltárban akadt egy fontos dokumentumra Erzsébet: A nőnevelő építésének költségvetését a már említett Say Ferenc, valamint Szász Ferenc tervező írta alá, de szerepel a papíron egy rejtélyes Y betű is aláírásként. Ez pedig nem más, mint Ybl Miklós egyik aláírási formája. Ugyancsak nincs teljesen egyértelmű bizonyíték a Zichy liget 4. alatti épület és Ybl közötti kapcsolatra, ám mivel ez a ház Ybl jó barátjának, Karl György építőmesternek a háza volt, a kutató szerint ez a ház is a nagy tervezőt dícséri.

Ybl Miklós édesapjának sírja a Csutora temetőben van. Innen hat lépésnyire van egy csodaszép kápolna, ám egészen 2024. október 22-én 14 óra 5 percig semmilyen ismert bizonyíték nem volt arra, hogy a fiú tervezte ezt az édesapja tiszteletére. Az említett időpillanatban azonban Csutiné Schleer Erzsébet rátalált a Szent József temetkezési társulat irataira, amiből kiderült, hogy a temetőkápolna terveit „Ybl úr mint architekt” adta át Hübner Ferdinánd építőmester részére!

Itt tart most a fáradhatatlan kutató, akinek előadása a jelenlévőket több kérdés feltevésére inspirálta a más, híres tervezők, építészek fehérvári épületeinek kutatásától kezdve a kortárs épületekig, és a régi épületek sorsáig. Csutiné Schleer Erzsébet elárulta: szeretné folytatni az épületek és a szülőatyjuk közötti kapcsok megtalálását, és munkájából hamarosan egy kötet is napvilágot lát, amelyből nemcsak a ránk hagyott különleges építészeti örökségek, hanem Ybl Miklós életrajzának kevésbé ismert részletei, eddig feltáratlanul maradt, székesfehérvári kapcsolatai, a városhoz való kötődései is felsejlenek majd.

(Házi Péter, fotó: Simon Erika)