Habár a világban zajló folyamatok megnehezítik a tervezést, Székesfehérvár most elkészült költségvetési javaslata a stabilitásra és a biztonságra épít. Cél a város kiegyensúlyozott működése, amelyben a fejlesztésekre, a munkavállalók anyagi megbecsülésére és tartalékképzésre is jelentős összeg jut. A költségvetési tervezetet immár hagyományosan a sajtó jelenlétében, péntek délelőtt nyújtotta át dr. Bóka Viktor címzetes főjegyző dr. Cser-Palkovics András polgármesternek, amelyet a képviselőtestület február 21-i ülésén tárgyal majd.

A Városháza kistanácstermében mutatta be péntek délelőtt Székesfehérvár idei költségvetésének javaslatát dr. Cser-Palkovics András polgármester, dr. Bóka Viktor, Székesfehérvár címzetes főjegyzője és Mészárosné Jasztrapszky Regina gazdasági igazgató. Amint a címzetes főjegyző kiemelte, az államháztartási törvény alapján a jegyző feladata – egyeztetve az intézményekkel és egyéb szervekkel – a város költségvetési rendeleti javaslatának előterjesztése a polgármester számára, aki a tervezetet a képviselőtestület elé terjeszti. Az elmúlt hónapok megfeszített munkájának eredményeként a javaslat elkészült, amelyet pénteken kézjegyével látott el dr. Bóka Viktor és dr. Cser-Palkovics András is, így az a jövő pénteki közgyűlés elé kerülhet, ahol döntenek annak elfogadásáról.

Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy a korábbi évek gyakorlatával ellentétben a Parlament nyár helyett csak december 20-án fogadta el az országos költségvetést, így a városi költségvetés tervezéséhez szükséges adatok közül sokat csak január közepén tudott meg az önkormányzat, ennek ellenére a javaslat időben elkészült. „Szerencsére minden nehézség ellenére jól teljesített Székesfehérvár gazdasága, ám sok, közeli jövőt érintő kihívás látszik. A nagyiparra épülő, exportra termelő helyi gazdaság esetében nagyon fontos kérdés, mi történik majd az európai, ezen belül is a német gazdasággal, vagy az amerikai vámpolitika, a globális minimumadó kapcsán. Másrészt az előző ciklus európai uniós forrásai kifutnak, s most lépnek majd be – reményeink szerint – az új források. Az idei évben azonban ezek még nagyon kis összeget jelentenek.” – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András, hozzátéve, hogy a jövő heti közgyűlés már tárgyalja annak az EU-s pályázati listának a véglegesítését, amit március 31-ig kell benyújtani, remélve, hogy ezek eredményes pályázatokat is jelentenek majd.

A költségvetés – amit a remények szerint a jövő pénteki közgyűlés el is fogad – bevételi főösszege 91,3 milliárd forint, ebből 38,9 milliárdot tesznek ki a saját bevételek. Ezen belül természetesen az iparűzési adó a legmagasabb tétel 28,65 milliárd forinttal, de jelentős, 4 milliárdos tétel az építményadó is. Utóbbi kapcsán a város polgármestere kiemelte, hogy tavaly csökkentették az építményadót, és a novemberi emelés csak egy kis vállalkozói réteget érint. Az, hogy a vállalkozások jelentős részét ilyen adóemelések nem érintik, illetve hogy a magánszemélyek továbbra sem kell helyi adót fizetniük, szinte egyedülállónak tekinthető a magyar városok között. Az iparűzési adót a tavalyihoz képest óvatosan, 650 millió forinttal többel tervezték, ez a növekmény lesz az alapja a versenyképes járások helyi programja tavaszi „etapjának”, abban bízva, hogy ez egy az egyben visszaérkezik majd a környékbeli településekre és Fehérvárra. Szolidaritási hozzájárulás címén egyébként 8,7 milliárd forintot kell befizetnie a városnak az államkasszába. Az elvvel – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András – egyetért, ám az összegét sokallja, ugyanakkor bízik abban, hogy 2026-tól a járási fejlesztési alapot egyre inkább a szolidaritási hozzájárulásból töltik majd fel.

A város működtetését 12,7 milliárd forinttal segíti az állam, miközben működtetésre, jóléti, térségi feladatokra összességében egyre komolyabb összeget, 57,6 milliárd forint elköltését tervezi Székesfehérvár. Fejlesztésre, felújításokra 20,4 milliárd forint áll majd idén rendelkezésre, emellett – ugyancsak a biztonságos működést segítendő – 9,4 milliárdos gazdálkodási és céltartalékot is képez az önkormányzat, ám ennek jelentős része a 2026-os költégvetést segítő összeg lesz, azaz egy 3 milliárdos, szabadon felhasználható tartaléka így is lesz 2025-ben a városnak.

A város intézményeinek és a Polgármesteri Hivatalnak a működtetése jelenti a legnagyobb, 24,7 milliárdos kiadást, ebből egészségügyi, szociális célokra 7 milliárd, oktatásra 7,4, a kulturális ágazatra pedig 5,8 milliárd fordítódik.

A bérek növelése jelenti a másik nagy tételt, ami az állam által teljes egészében vagy részben finanszírozott részre, illetve az önkormányzat által biztosított emelésre bontható. Előbbi esetében a 9 százalékos minimálbér és a 7 százalékos garantált bérminimum-emelés 304 millió forintot tesz ki, amihez az államtól 160 milliót kap a város, a többit saját forrásból állja. A pedagógusokat érintő 21,2 százalékos béremelés 456 milliós kiadást jelent, ennek szinte teljes egészét megkapta a város az állami költségvetésből.

Ugyancsak biztosítja az idei városi büdzsé a Polgármesteri Hivatal dolgozói számára az évközbeni béremelést, s a kafetéria fenntartását. A város intézményi dolgozóinak esetében 1600 főt érint az évi 250 ezer forintos kafetéria juttatás, ami több mint félmilliárdos kiadás. Fennmarad a hűségjutalom rendszere 32 millió forinttal, valamint az előző években biztosított, munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés is 470 millió forint értékben.

Ezen felül tavaly egy újabb illetménykiegészítési csomagot nyújtott az önkormányzat, ami még további 100 millió forinttal bővül idén, azaz 600 millióra emelkedik a határozott idejű illetménykiegészítések rendszere. Ez érinti a az iskolákban, óvodákban nem pedagógusként dolgozókat is, valamint a szociális szektorban például havi szinten 60 ezer forint bérkiegészítést kapnak egészen addig, amíg itt is sor kerül a jelentősebb béremelésre.

Város- és vagyongazdálkodásra 18 milliárdot fordít idén Székesfehérvár, fejlesztésekre pedig 20,4 milliárdot, ebből 12,1 milliárd lesz az állami forrás, aminek jelentős része az iskolafejlesztési programra megy el. Önkormányzati saját forrásból pedig 7,4 milliárd mehet fejlesztésre, felújításra, ami országos szinten kiemelkedőnek számít a saját forrásokból megvalósuló fejlesztések tekintetében.

„A 2025-ös tervezet – amelybe ellenzéki javaslatok is beépültek – a stabilitásra és a biztonságra épít, kiegyensúlyozott működési és fejlesztési tervekkel, tartalékképzéssel, a munkavállalók megbecsülésével.” – zárta tájékoztatóját a város polgármestere, hozzátéve, hogy a következő időszakban ágazatonként lebontva, részletesen is bemutatják majd, mire mennyi jut. A lakosság minél részletesebb tájékoztatása érdekében pedig a tervezettel kapcsolatban készült prezentáció, valamint maga az előterjesztés szövege, illetve a kiadási és bevételi főtábla is olvasható a város honlapján.

(ÖKK, fotó: Mátay Balázs)