A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Az ősi hagyomány szerint ezt az éjszakát Jézusnak kell szentelni, aki ezen az éjszakán támad fel a halálból. Húsvét éjszakájának szertartásai a tűzszenteléssel, a húsvéti gyertya megáldásával, az ünnepi körmenettel és húsvéti öröménekkel kezdődtek.

A főpásztor a tűz megszentelése után megáldotta a húsvéti gyertyát. Bevitték a fényt a templomba, és az ének hirdette: eljött „Krisztus világossága!”

Az igeliturgia, az ószövetségi olvasmányok végig vezettek az üdvösségtörténet nagy állomásain. Az utolsó olvasmány után fölgyúltak a fények, felcsendült a Glória, Isten dicsőítése és „visszatértek a harangok”, hogy Krisztus győzelmének ünneplését hirdessék. A szentleckét követően megszólalt ismét az ünnepélyes Alleluja. Az evangélium Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdette.

A húsvéti vigilia szertartás harmadik fő része a keresztvíz megáldása és keresztségi fogadalom megújítása volt. A megyés püspök megáldotta a keresztvizet és elimádkozták a Mindenszentek litániáját. A jelenlévők megújították keresztségi fogadalmukat. Ezt követően a szentmise a szokott rend szerint folytatódott. A liturgia ünnepi áldással ért véget. A szentmisét a hagyományos húsvéti körmenet zárta.

(Berta Kata)