A jövőbeni együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot tett Székesfehérvár és a libanoni Batroun szombaton Budapesten. Az ünnepi eseményen, amelyre a Külgazdasági és Külügyminisztériumban került sor, dr. Cser-Palkovics András és Marcellino Hark polgármesterek írták alá a testvérvárosi együttműködés kialakításáról szóló dokumentumot.

A keresztény értékek erős alapot adnak a több mint ezeréves Székesfehérvár és a világ egyik legrégebb óta, 5000 éve lakott városa, a libanoni Batroun közötti együttműködéshez – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet szombaton kora délután tartottak Budapesten. A két város polgármestere ünnepélyes keretek között a Külgazdasági és Külügyminisztériumban írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amely a jövőbeni együttműködésről és egy majdani testvérvárosi kapcsolat megkötéséről szól.

Két nemzet, két város közötti együttműködés, mint minden testvérvárosi kapcsolat, számos lehetőséget jelent a feleknek. A városvezetők, a civil szervetek, a kulturális és gazdasági élet szereplői megismerik egymást, és a tiszteletet kölcsönösen megadva egymásnak kezdhetik a közös tervezést – mondta az aláírást követően dr. Cser-Palkovics András. Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy különleges esemény a mai, hiszen, bár vannak testvérvárosi kapcsolataink, de Batroun lesz az első olyan város, amely régebbi történelmi múlttal bír, mint Székesfehérvár. „Saját példánkból jól tudjuk, hogy a történelmi városok értékközvetítők is egyben. A mai világban különösen fontos, hiszen büszkék vagyunk értékeinkre, amelyek elképzelhetetlenek a kereszténység nélkül. Ez hitéleti és kulturális kérdés is, amely egyben városaink között az együttműködés alapja lesz.” – hangsúlyozta a polgármester. A kulturális alapokon nyugvó testvérvárosi kapcsolat idővel gazdagsági, vállalkozási együttműködéséket hoz, és lehetőség nyílik arra, hogy megismerjük egymás mindennapjait.

A mintegy 30 ezer lakosú Batroun nagyon sok építészeti értékkel rendelkezik, vannak köztük történelmi épületek, római katolikus vagy görög ortodox templomok és kolostorok is szép számmal. „A magyarok támogatásának köszönhetően városunkban jelenleg is zajlanak a templomok felújításai, amelyek nagyon sokat jelentenek a keresztény közösségeinknek – mondott köszönetet Marcellino Hark. A város polgármestere hozzátette, hogy a keresztény kulturális és társadalmi értékek, mint Fehérváron a magyar államalapító Szent István és náluk a vértanú Szent István nevét viselő bazilika is jó alapot adnak az új dimenziók nyitására, és egyben biztosítják a folytonosságot múlt és jövő között. „Hívunk minden libanoni falut és várost, hogy kössenek a mostanihoz hasonló testvérvárosi megállapodást, mert egy ilyen kapcsolat mindkét település számára hasznos. Nekünk, mint polgármestereknek az a feladatunk, hogy olyan dimenziókat nyissunk, melyek biztosítják a folytonosságot és a fejlődés lehetőségét.”

Batroun országgyűlési képviselője, Gebran Bassil a szombati sajtótájékoztatón köszönetet mondott Magyarország támogatásáért, majd a magyar államalapítás ünnepe alkalmából a Szent István-i örökséget méltatta, illetve a közös értékeket, a közös küzdelmet részletezte. Kiemelte: a két országnak a jövője is közös, amelynek az igazságosságra és a békére kell épülnie. Egyebek mellett a tisztelet fontosságát is hangsúlyozta, érintve a határok és a szuverenitás tiszteletét is, amire szerinte főleg nagy szükség van ma, amikor az erősek megpróbálják elnyomni a gyengébbeket.

A sajtótájékoztatót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter zárta. Beszédében kiemelte, hogy a nemzetközi politikának a kapcsolatok építéséről és nem a megszakításáról kellene szólnia, miközben napjainkban régi múltra visszatekintő összeköttetések szűnnek meg sajnos. „Magyarországnak egyértelműen nemzeti érdeke az, hogy Kelet és Nyugat között civilizált, kulturált együttműködés jöjjön létre. Magyarország és Libanon együttműködése kiváló példa erre.” Hozzátette, hogy ennek stabil alapot ad az egymás és a közös keresztény örökség iránti tisztelet, mivel Magyarország ezeréves keresztény államisággal rendelkezik, Libanon pedig a legősibb keresztény közösségeknek ad otthont.

Fontosnak nevezte a magyar keresztény külpolitikát, amely egyik tartóoszlopa a keresztény közösségeknek, főleg a bajban lévőknek nyújtott segítség. „Éljenek a világ bármely pontján, a keresztények, ha bajban vannak, akkor pontosan tudhatják, hogy ránk, magyarokra mindig számíthatnak.”  Ennek kapcsán kitért arra is, hogy a kormány már csaknem ötmilliárd forinttal támogatta az ősi libanoni keresztény helyek megőrzését, felújítását, az országban hatvanhat középkori templom felújítása zajlik magyar segítségnyújtással.  A miniszter arról számolt be, hogy az idén kötött megállapodások alapján 140 millió forintot biztosít a kormány egy történelmi emlékhely felújításához, egy kolostortemplom és árvaház rekonstrukciójához, illetve a libanoni protestáns iskolák működéséhez.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)