Tizenegy pontos, 80-90 milliárd forint értékű adócsökkentési és adóegyszerűsítési megállapodást jelentett be hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A 11 pont:

1. Az alanyi áfamentesség értékhatárának lépcsőzetes emelése: 2026-ban 20, 2027-ben 22, 2028-ban 24 millió forintra.

2. Emeljük az átalányadózók általános költséghányadát: 2026-ban 45, 2027-ben 50 százalékra.

3. 140 ezer főállású egyéni vállalkozásnál csökkentjük a szocho alapot.

4. Kiszélesítjük a kisvállalati adóra jogosultak körét, 4-5000 vállalkozással.

5. 100 millió forintos adókedvezménnyel támogatjuk a környezeti károk helyreállítását és a zöld beruházásokat. A barnamezős beruházás költségeit le lehet írni az adóból.

6. Adókedvezményt kapnak a magyar energiaellátók az infrastruktúra-korszerűsítéseikre.

7. Megemeljük a kiskereskedelmi adó határsávját, 3500 vállalkozás számára.

8. Fél évvel elhalasztjuk az üzemanyagok jövedéki adó-emelését.

9. Jelentősen csökkentjük a vállalkozások adminisztrációs terheit. A társasági adóelőleg értékhatárát 5-ről 20 millió forintra emeljük 20 ezer cég számára.

10. 10 ezer vállalkozásnak kedvez, hogy megemeljük a mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának értékhatárát 150-ről 180 millió forintra.

11. 80 ezer egyéni vállalkozó esetében a NAV automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését, és negyedévesre csökken a szocho- és járulékbevallás gyakorisága.

A miniszterelnök a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti megállapodás adózás területére vonatkozó megújításához kapcsolódó sajtónyilatkozatban hangsúlyozta, „a kormány egy nagyon nehéz dilemmával küszködik” három éve, a háború kezdete óta, és „ez egyre inkább kihívás elé állít bennünket”. Mindannyian látjuk, hogy Európa egy háborús állapot felé menetel, „egyre erőteljesebb háborús retorikával állunk szemben, ott tartunk, hogy olyan kifejezések, hogy háborús gazdaság, azok hétköznapiak az európai politikában, vagy olyan kijelentések, hogy 2030-ra készen kell állni, hogy megvívjunk egy háborút, ezek már nem váltanak ki semmilyen felajzott érdeklődést, ezek hétköznapi politikai állításokká váltak” – tette hozzá. Úgy vélte, ez a gazdaságpolitikára súlyos következményekkel jár, mert a gazdaságpolitika nemcsak a máról szól, hanem a holnapról is, „tudni kell, hogy mire készülünk”, „minden gazdaságpolitikának valamilyen terv adja az alapját, és ebben a pillanatban a dolgok úgy állnak, hogy Európában bevallottan egy háborús gazdaság felépítése a brüsszeli terv”.

(Kormany.hu)