Közösségi oldalán osztotta meg gondolatait az Egyensúly Intézet felmérése kapcsán dr. Cser-Palkovics András. A város polgármestere köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak, hogy Székesfehérvár lett a vizsgált sokféle szakmai szempont alapján hazánk legfejlettebb települése. A magyar városok előtt álló kihívásokról, a fejlesztés és fejlődés szemléletéről, valamint a lehetőségekről részletesen is ír a városvezető. A teljes bejegyzés az alábbiakban olvasható.

„Egyensúly Intézet: Székesfehérvár a legfejlettebb, egyben az elmúlt években legtöbbet fejlődő megyei jogú város hazánkban!

Mindenkinek köszönöm, aki munkájával, elkötelezettségével hozzájárult ehhez. Az eredménynek örülhetünk, de sok feladat vár még ránk közös otthonunk fejlesztésében!

Kiemelkedően értékes és tanulságos kutatás jelent meg a magyar települések helyzetéről. A független, alapvetően egyetemi, tudományos háttérrel rendelkező kutatóintézet 2014 és 2021 közötti, óriási mennyiségű adatot elemzett és ezek alapján rangsorolta mind a városok aktuális helyzetét, mind a fejlődésüket az időszakban.

A kutatás nem egy vagy két szempont szerint rangsorol, hanem átfogó képet ad, hiszen összesen 53 adattípust vizsgált.  A háztartások, a helyi gazdaság, a működés és tucatnyi másik kategóriát összegezve jön ki egy 0-100-ig terjedő skálán a pontszám. Fehérváré 71,4 pont, a második helyezett Győré 59,4.

Városunk már 2014-ben is vezette a megyei jogú városok rangsorát, ezt a pozíciót tartjuk, sőt a fejlődés nálunk volt a legnagyobb az elmúlt 8 évben. Az egy főre jutó jövedelem, egy főre jutó iparűzési adó, de például az egy főre jutó élelmiszerboltok száma is nálunk a legmagasabb. Szeretnénk megismerni és elemezni az egész kutatást, hiszen számos tanulságot mutat a jelenlegi helyzetünkről, az adatalapú döntéshozatal és stratégia nélkülözhetetlen. Nyilvánvaló ugyanis, hogy bár ez a kutatás egy fontos visszajelzés az elért eredményekről, de a városunk persze messze nem tökéletes, rengeteg területen vannak kihívásaink és kell Székesfehérvárt fejlesztenünk.

Egyértelműen látszik a kutatásból, hogy a helyi gazdaság teljesítményének, a fehérvári és környéki emberek munkájának hála NEM csupán a hazai ligában kell versenyezzünk, hanem a közép-európaiban is. Fontos lenne – és készek is vagyunk ebben együttműködni az Egyensúly Intézet kutatóival -, hogy a kutatást a nemzetközi térben is elvégezzék és így összehasonlíthassuk magunkat, a magyar településeket a környező országok hasonló nagyságú városaival is.

A hazai mezőnyben vezetjük a rangsort, de nem elég ehhez mérni magunkat, hanem ki kell lépjünk a nemzetközi térbe, az ottani településekkel való összehasonlításokban, versenyben is jó pozíciót, a lehetséges maximumot kell elérjük, hiszen egyelőre persze egy ilyen rangsort ott nem vezetnénk. Ez a következő évek, évtizedek célja, nem pedig az, hogy „egyszerűen” tartsuk a hazai vezető szerepünket.

Már érezzük azt is, hogy az előnyök mellett milyen kihívásai vannak annak, ha egy város ekkorát fejlődik: nőnek az ingatlanárak, egyre többen ingáznak az egyre nagyobb agglomerációból, egyre több ezáltal az autó, a környezet terhelése, hogy csak pár példát említsünk. Aki járt Németországban láthatta, milyen az ottani a létminőség, de azt is, hogy milyen a forgalom, meg az ingatlanárak.

Nem kell tehát varázsgömb ahhoz, hogy a sokunk által vágyott fejlettségi, életminőségi szintet lássuk, vele pedig, hogy mire kell felkészüljünk:

Agglomerációban kell gondolkodjunk, szorosan együttműködve az állammal, a vármegyével, az egyetemekkel, a civil társadalommal és a környéki kistelepülésekkel, kialakítva várostérségi együttműködéseket is.

A leszakadó települések elengedhetetlen felzárkóztatása mellett pedig engedni, sőt a szabályozókkal támogatni kell azt, hogy a legfejlettebb városok minél hamarabb a nemzetközi versenyben is megállhassák a helyüket. Meggyőződésem, hogy ez az ország versenyképessége szempontjából is elengedhetetlen.

A közlekedésben, a szolgáltatásokban, a kultúrában, a sportban is meghaladtuk, így el kell engedjük azt, hogy csak Fehérvár közigazgatási határain belül gondolkodunk és intézkedünk. A mi városunk képes „elvinni a hátán” a környékét is, cserébe azonban azt várjuk, hogy legyen munkamegosztás a települések között, tehát ne kelljen mindent Székesfehérvárnak biztosítania annak a 150-250 ezer embernek, aki valamilyen mértékben igénybe veszi városunk szolgáltatásait, létesítményeit.

Ellensúlyoznunk kell a fejlődés negatív hatásait: a lakhatás kapcsán nem engedhetjük, hogy bizonyos társadalmi csoportok mellett elszáguldjanak az árak, erre született a városi bérlakás-program stratégiája mely a szakminisztériumok előtt van, de más eszközök kidolgozása is zajlik.

A közlekedés kapcsán további agglomerációs terhelésre kell készüljünk, ennek megfelelően kell szervezni a közösségi és az autós közlekedést is, a közlekedésbiztonságról nem is beszélve.

A hét ipari parkunkkal járó környezeti terhelést is kompenzálni kell, erre született a Sóstó, a Tüdő program és további környezetvédelmi beruházásaink.

Fehérvár szintet lépett, új ligában vagyunk, immár ebben kell megállni a helyünket, lehetőségeinknek megfelelően törekedve a „közép-európai európai csoportelsők” felé. Köszönet illeti az Egyensúly Intézetet a kutatásért!

Amikor azonban elsők leszünk egy rangsorban, az azt is jelenti: ideje magasabb szintű rangsorban helyt állni, Fehérvár számára ez ennek a kutatásnak a legfőbb tanulsága, a legfontosabb mégis az, hogy a székesfehérvári polgárok jól érezzék magukat a saját városukban. Eddig és ezután is ezen szeretnénk dolgozni, Önökkel együtt, százezren egy csapatban!

dr. Cser-Palkovics András
polgármester”