Ünnepélyes keretek között adta át szombaton délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök Sukorón az alig három év alatt megépült Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémiát. A gyönyörű épületegyüttes nyitóünnepségén a kormányfő mellett beszédet mondott minden idők legeredményesebb magyar női kajakozója is. Az ünnepségen részt vett dr. Cser-Palkovics András polgármester is, aki kiemelte, Székesfehérvár számára kiváló lehetőségeket rejt a világszínvonalú sportkomplexum.

A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia nyitóünnepsége Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes és a székesfehérvári Vox Mirabilis Kamarakórus előadásában elhangzott Himnusszal kezdődött, majd elsőként a háromszoros olimpiai, 31-szeres világ- és 29-szeres Európa-bajnok Kovács Katalin köszöntötte a megjelenteket.

Az akadémia névadója, vezetője szemmel láthatóan elérzékenyülve idézte fel pályafutásának mérföldköveit, az „aranykorszakot” Janics Natasával, majd első kislányának, Lucának a születését, és azt, amikor 2016-ban bejelentette visszavonulását. Az akadémia létrehozásának gondolata először csak álom volt, s amint mondta, akárcsak az első világbajnoki győzelménél, most is azt érzi, hogy együtt képesek lehetnek valami igazán különlegest alkotni, ami a sportágat elvezetheti egy újabb aranykorszakhoz. Megköszönte a miniszterelnök és a magyar kormány támogatását, a 2020 második felében született kormánydöntést, amelynek eredményeként – Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építész és a Planbau Kft. tervei alapján – megvalósulhatott a világszínvonalú létesítmény. Kovács Katalin elmondta, az akadémia ma már több mint 200 gyermek sportolását biztosítja az előkészítőtől az U23-as korosztályig. Az elmúlt évek során nem csak az utánpótlás korosztályok világversenyein értek el kimagasló eredményeket a kajakosok és kenusok, az Akadémiát erősíti Kőhalmi Emese hétszeres felnőtt világbajnok, a magyar kajak-kenu sport Örökös bajnoka és Fojt Sára a 2024-es párizsi olimpiai kétszeres bronzérmese is.

„Minket magyarokat különleges viszony fűz a vízhez. Habár vannak gyönyörű folyóink és tavaink, Magyarország mégiscsak a szárazföld közepén helyezkedik el. Ennek ellenére a vízilabda, az úszás és a kajak-kenu mindig is a magyar élsport zászlóshajójának számított. Ám éppen a legutóbbi olimpia világított rá, milyen könnyű lemaradni a dobogó legfelső fokáról. Jött egy cseh vitéz, és olyan pályát ment, amilyet rég nem látott a világ. A lecke egyszerű: tartanunk kell a lépést a világ élvonalával a felkészülésben és a sportlétesítményeink minőségében is.” – fogalmazott ünnepi beszédében Orbán Viktor. Magyarország miniszterelnöke arról is beszélt, a közösség és a személyes ambícióként felfogott elégedetlenség – amint ezt Kovács Katalin életútja mutatja – a siker két legfontosabb mozgatórugója. Ugyanis közösség nélkül nem csak vízisportok nincsenek, de nincsen nemzet sem. „Sportolni igazán közösségben lehet, ott mérettetik meg igazán a teljesítmény: olyan nincs, hogy valaki fejben gyorsabban fut, mint a többiek, vagy álmában már megnyerte az olimpiát. Ki kell állni a pástra, be kell szállni a hajóba, ki kel futni a pályára, hogy kiderüljön, mit ér az elvégzett munka!” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint a jövőben olyan emberekre lesz szüksége Magyarországnak, akik képesek mindig magasabbra tenni a lécet. A magyar kormány ezért hozta létra az olyan sportakadémiákat, mint amilyen a KNNKA.

Tessely Zoltán országgyűlési képviselő szerint példaértékű Kovács Katalin motivációja, hogy visszaadja a jövő generációjának mindazt, amit ő maga kapott ettől a sporttól. A térség országgyűlési képviselője kiemelte: „Büszkék lehetünk rá, hogy Sukoró adhat helyet a „Velencei-tavi világcsúcsnak.” Megköszönte Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy Pannónia Szívében valósulhatott meg minden idők legnagyobb térségi beruházása, mely művészien kialakított tereivel nemzeti identitásunkat is erősíti. Hozzátette, a sikertörténethez szükséges a Velencei-tó jó állapotáról is gondoskodni: vízkormányzási intézkedésekkel sikerült jó fél méterrel emelni a tó víszintjét, ami bizakodásra ad okot a jövőt illetően is.

Az ünnepségen részt vett dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere is, aki kiemelte, a vármegyeszékhely és a Velencei-tó kapcsolata a közelség okán mindig nagyon szoros volt, a fehérváriak jelentős részének komoly kötődése van nemcsak a tóhoz magához, de az ott űzhető vízisportokhoz is. A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémiának már működik egy nemrég átadott bázisa a fehérvári Csónakázó-tónál, amelyhez mind szakmai, mind közösségi szempontból kapcsolódik a csodálatos sukorói központhoz. Ez a szoros viszony az akadémiai képzésen túl lehetőséget ad a diáksport, az utánpótlássport keretében a székesfehérvári fiataloknak, felnőtteknek is a most átadott világszínvonalú létesítmények használatára. Másrészt ez a komplexum olyan nemzetközi eseményeknek, rendezvényeknek is helyet adhat majd, amelyek Székesfehérvár számára is nagy lehetőségeket rejtenek – fogalmazott a polgármester, aki biztos benne, hogy az akadémia, Sukoró és Székesfehérvár mostantól még szorosabb kapcsolatban dolgozik majd.

Az épületegyüttesről:

A Makovecz Imre és az általa kialakított organikus építészet stílusjegyeit idéző Akadémiai főépület funkcionalitását tekintve multisport-létesítmény. A reprezentatív Előcsarnokból elkülönítetten, egymástól zavartalanul közelíthetők meg a különböző rendeltetésű épületrészek: az 50 méteres, 10 pályás FINA szabvány szerinti sportuszoda (bemelegítő teremmel és tanmedencével), amely úszóversenyek és vízilabda-tornák lebonyolítására is alkalmas; a különleges tetőszerkezettel bíró multifunkcionális Tornacsarnok, amelyben egyaránt otthonra talál akár osztott pályán a kosár-, kézi- és röplabdasport, a futsal, valamint a 30 méter széles boulder-falaknak köszönhetően a falmászás is. Az épületegyüttesben három kondicionálóterem, korszerű sportdiagnosztikai részleg, 240 fős étterem, 240 fős konferenciaterem, és három épületszárnyban a kollégiumi és edzőtábori szobák, valamint apartmanok is helyet kaptak. Itt található meg Magyarország első Magaslati részlege, amelyben a finn Hypoxico Group rendszereit alkalmazva lehetőség nyílik a magaslati körülmények szimulációjára is minden sportoló számára. A beruházás „szíve” az Akadémiai Főépülettel, a Kajak-Kenu Központ néven funkcionáló Csónakház épülettel, a világviszonylatban is kuriózumnak számító Ellenáramoltató medencével,valamint a megújult céltoronnyal a sportkomplexum több mint 20 000 m² -en jöhetett létre. Az Akadémián 16 sportági edző, két erőnléti tréner, 2 gyógytornász és prevenciós edző, valamint a Kajak-Kenu Módszertani Központban 4 sporttudományos munkatárs segíti a versenyzők felkészítését.

(Házi Péter, fotó: Simon Erika)