Rendkívüli ülést tart pénteken Székesfehérvár önkormányzatának Közgyűlése, amit az ivóvíz-szolgáltatás garantálása tesz szükségessé. Minderről közösségi oldalán tett közzé bejegyzést dr. Cser-Palkovics András polgármester.

Mint írja, a jelentős részben az ukrajnai háború miatt kialakult energiaár-robbanás következtében a közműszolgáltató Fejérvíz Zrt. villamosenergia-beszerzésére az utóbbi hetekben lefolytatott közbeszerzési eljárásai során olyan magas összegű ajánlatok érkeztek, melyekre a cégnél nincs fedezet, és amelyre a tulajdonos 87 önkormányzat sem tud garanciát vállalni. Megkezdődtek az állammal a tárgyalások a szolgáltatás biztonságát adó garanciavállalásról és forrásbiztosításról.

Fontos kiemelni, hogy a megjelent hírekkel ellentétben nem kerül állami tulajdonba sem a Fejérvíz Zrt., sem a cég vagyona. Az állam átveszi az önkormányzat ellátási kötelezettségét és az ezen kötelezettség teljesítéséhez szükséges infrastruktúrát, tehát például a vezetékhálózatot, a szennyvíztelepet. Az állam új részvény kibocsátásával, ún. ázsiós tőkeemeléssel teremti meg a 2022. évi veszteség fedezetét, valamint lehetőség szerint a munkavállalók béremelését; a támogatás fejében az állam a cégben a tervek szerint mindösszesen 5%-os tulajdonrészt kapna, tehát a cég köztulajdonban maradna.

Az állam jelenlegi ajánlata arra az esetre vonatkozik, hogy ha a tulajdonosok 100%-a, tehát valamennyi tulajdonostárs település támogatja ezt a megoldást. A tárgyalások folytatásához szükséges a képviselőtestület pénteki döntése. A poszt teljes szövege az alábbiakban olvasható.

„Tisztelt Fehérváriak!

Ahogyan az elmúlt hetekben már olvashattak róla, a víziközmű-ágazat kapcsán folyamatos külső és belső egyeztetések voltak, ugyanis a vízszolgáltatók igen nehéz (talán az összes közmű közül a legnehezebb) anyagi helyzetben vannak. Ez a helyzet elsősorban az ukrajnai háború okozta energiaár-robbanás miatt alakult ki, melyet jól mutat, hogy 2021-ben a Fejérvíz Zrt. még nyereséges évet zárt, a tíz éve befagyasztott árak mellett is. Az állam javaslatot fogalmazott meg a szolgáltatás biztonságának megőrzésére és a víziközmű ágazat megsegítésére. A kérdés kapcsán minden döntésünket az a cél vezérli, hogy az ellátás biztonságát mindenkor garantáljuk és a víziközmű-szolgáltatást köztulajdonban tudjuk tartani. Tehát a fő szempontjaink:

a) A víz- és szennyvíz szolgáltatás biztonságát semmi, soha nem sodorhatja veszélybe. Ez egy olyan kritikus szolgáltatás és infrastruktúra, mely nélkül nem túlzás azt állítani, hogy városunk és közösségünk összeomlik, nem mellesleg az egyik legértékesebb természeti erőforrásunkkal gazdálkodó, köztulajdonban lévő cégekről van szó. Meggyőződésem, hogy a közszolgáltató cégeknek köztulajdonban is kell maradniuk.

b) A jelentős részben az ukrajnai háború miatt kialakult energiahelyzet a Fejérvizet is lehetetlen helyzetbe hozhatja, például a működéshez elengedhetetlen villamosenergia-beszerzés is sokszoros áron történhet csak meg adott időszakra. Ennek következményeként, – míg 2021-ben még nyereséges volt – idén a Fejérvíz Zrt. több mint 1,1-1,6 milliárd forintos veszteséggel zárhatja az évet, 2023-ban pedig – a villamosenergia jelenlegi árszintjével számolva – a veszteség elérheti akár a 10 milliárd forintot is. Ez olyan összeg, amit az önkormányzatok biztosan nem tudnak kigazdálkodni, tehát feltétlenül szükséges az állam beavatkozása.

c) A villamosenergia-beszerzésre az utóbbi hetekben lefolytatott közbeszerzési eljárásai során rendkívül magas összegű ajánlatok érkeztek, melyeket fedezet, garanciavállalás hiányában a Fejérvíz Zrt. már nem fogadhatott el, így működése rövidesen veszélybe kerül. Ha ez ugyanis így maradna, a mostani szerződés lejártával, tehát januárt 1-től nem lenne villamosenergiája a Fejérvíznek, ez pedig súlyosan veszélyeztetné a vízszolgáltatást. Ilyenkor a tulajdonosok (tehát mi, önkormányzatok) adhatnak anyagi garanciát a cégnek, de ekkora összegnél ez a lehetőségeinket meghaladja. Ez azt is jelentené, hogy a Fejérvíz elveszíthetné azt az engedélyét, ami alapján a közszolgáltatást végzi. A víziközmű-szolgáltatói engedéllyel kapcsolatos eljárásban ugyanis az eljáró hatóságok egyebek mellett megvizsgálják a kérelmező tőkeerejét, eladósodottságát, pénzügyi kockázatokat jelentő kötelezettségvállalásait, likviditását.

A Fejérvíz Zrt. vezérigazgatója a nehézségekről, az azonnali intézkedések szükségességéről tájékoztatta a tulajdonosokat. Az ívóvízellátás biztonsága, a víziközművek zavartalan működése érdekében a tulajdonos önkormányzatoknak azonnali intézkedéseket kell tehát tenni.

Mindezek alapján az állammal való tárgyalásaink során eddig a következőre jutottunk, és a következőket fogjuk javasolni a közgyűlésünknek:

1. Az állam magára vállalja az ellátási kötelezettséget, annak minden felelősségét, és garanciát vállal a szolgáltatás biztonságára és fejlesztésére is. Ezért az állam saját tulajdonába veszi a víziközmű infrastruktúráját, tehát például a vezetékhálózatot, a szennyvíztelepet stb. Az átadott infrastruktúra tehát továbbra is köztulajdonban lesz. Fontos, hogy az állami tulajdonba vétel a Fejérvíz Zrt. tulajdonában lévő ingó és ingatlanvagyont (pl.: a székházat) nem érinti, ezek a cég, így a tulajdonosok kezében maradnak.

2. Az állam új részvény kibocsátásával, ún. ázsiós tőkeemeléssel teremti meg a 2022. évi veszteség fedezetét, melynek pontos formája és mértéke az eszközátadásról szóló döntést követően kerül meghatározásra, így szeptember végéig várhatóan további döntéseket kell a Közgyűlésnek meghoznia. Ezt követően az állam megvizsgálja az állami garancia vállalásának lehetőségét az eredményes energiabeszerzés érdekében.

3. Indítványoztuk, hogy a veszteségfinanszírozási összegekbe kerüljön be a Fejérvíz Zrt. dolgozóinak béremelését fedező összeg is. Ezt mi, önkormányzatok sajnos nem tudnánk kigazdálkodni, azonban kritikus fontosságú ez a szolgáltatás stabilitásának megőrzéséhez.

4. Kiemelném és nyomatékosítanám, hogy a Fejérvíz Zrt., mint cég nem kerül állami tulajdonba, hanem az állam, az anyagi támogatása ellenértékeként 5%-os tulajdonrészhez jut a Fejérvíz Zrt-ben. Tehát a cég marad többségi önkormányzati kézben, nem kerül a közműcég és a Fejérvíz vagyona átadásra az államnak.

Az állam jelenlegi ajánlata arra az esetre vonatkozik, hogy ha a tulajdonosok 100%-a, tehát valamennyi település támogatja ezt a megoldást. Most különösen igaz, hogy a Fejérvíz Zrt. által ellátott települések nem csak magukért, hanem egymásért is felelősséggel tartoznak. A Fejérvíz Zrt. részvényeit mindösszesen 87 önkormányzat birtokolja. A Fejérvíz Zrt. tevékenysége keretében ellátja Székesfehérvár, illetve Fejér megye 77 településén az ivóvízszolgáltatás, valamint a szennyvízelvezetés, -tisztítás feladatait.

Ez egy nehéz tárgyalássorozat és döntés, melyet egy példátlanul nehéz gazdasági helyzet idézett elő, ennek megfelelően a megoldás is szokatlan lehet elsőre, de hiszem, hogy a jelenlegi helyzetben és a ma ismert információk alapján most ez a felelős döntés. A vízszolgáltatás biztonsága, folytonossága, tehát Fehérvár biztonsága nem kerülhet veszélybe. Az állam ajánlatának elfogadása lehet ma az egyetlen garancia a stabil vízszolgáltatásra Fehérváron és a Fejérvíz által kiszolgált településeken. Az egyeztetések, a jogi dokumentumok kidolgozása a közgyűlés eheti döntése alapján folytatódhatnak majd. Számos további egyeztetés, tárgyalás következik majd, várhatóan további – a részvénykibocsátással, valamint a tőkeemeléssel kapcsolatos – közgyűlési döntésekkel és a különböző megállapodások aláírásával. Természetesen, ahogy mindig, a mérföldköveknél tájékoztatom majd Önöket!

dr. Cser-Palkovics András
polgármester”

(ÖKK)