A D-vitamint néhány évtizeddel ezelőtt még az orvostudomány is szinte kizárólag „csontvitaminnak” tartotta és a köztudatban is mintha még mindig tartaná magát ez a téves elképzelés. – Annak ellenére, hogy az utóbbi évek kutatásai feltárták, hogy a D-vitamin ennél sokkal többet tud és aktív formájában már nem is vitamin, hanem valójában egy hormon.

Mielőtt azonban rátérnénk sokoldalúságának ismertetésére, menjünk vissza néhány évszázadot az időben! Az időpontot tegyük az 1600-as évekre, a helyszín pedig legyen Anglia. Az ipari forradalom alatt, amikor a nagyvárosok kialakultak, az embereket kevés nap érte. Ekkor figyelték meg a gyermekeken a csontlágyulásnak nevezett jelenséget. Ennek oka a csontok alacsony ásványianyag-tartalma, ami a csontok deformitásával jár. A csontlágyulásos betegnél elsősorban a végtagoknál, de a test más részein is megfigyelhetők torzulások.

„Az orvosi szakirodalom gyermekek esetében rachitis diagnózissal tartja nyilván a betegséget, de felnőtt korban is kialakulhat csontképzési zavar, csontlágyulás. Ilyenkor a diagnózis osteomalacia.” – tudtam meg Dr. Kovács Lászlótól, aki kifejtette, hogy annak idején az angliai nagy esetszám miatt angolkórnak neveztek el ezt a jelenséget.

Bizonyítékok vannak viszont arra is, hogy már ötvenezer évvel ezelőtt, a neandervölgyi emberek esetében is előfordultak hasonló csontelváltozások. Az angolkór valódi okának megfejtése és a D-vitamin hiányával való összekapcsolása – valamint annak felismerése, hogy a bőrben napfény hatására keletkezik – viszont már a legújabb kor, a XX. század felfedezése volt.

„Ma az általános vélemény az, hogy nyáron napi maximum 30 perc napozás fürdőruhában – kényesebb bőrűeknek csak 10-15 perc, és lehetőleg az se a déli órákban történjen – akár 15-20 ezer NE D-vitamin termelését eredményezheti a bőrben az UV sugárzás hatására.” – mondta az orvos – „Ennyi idő alatt még nem égünk le és nem kapunk bőrrákot. Éppen ezért ne használjunk napvédő faktort, mert az lehetetlenné tesz a D-vitamin termelődését! Ha valaki rendszeresen napozik a nyári hónapokban, akkor a többlet elraktározódik, és az illető télen is „megél belőle” egy ideig. Azonban a raktárak egy idő után kimerülnek és az alacsonyan beeső és amúgy is kevés téli napfény hatása a D-vitamin termelés szempontjából elenyésző. Ugyanígy minimális az a mennyiség, amit a táplálékkal be tudunk vinni. Ezért kell táplálékkiegészítők formájában – zsírban oldódó vitaminról lévén szó, olajjal-zsírral – bevenni a szükséges D-vitamint.”

Felnőttek részére általában napi 2000 NE D3 vitamin szedését javasolják a doktorok, maximális dózisként pedig a 4000 NE-et jelölik meg. Figyelembe véve, hogy az életkorral csökken a képzése, a közép- és idősebb korosztály nyugodtan szedheti a maximális adagot. Dr. Kovács László hozzátette, hogy a valódi, tüneteket is okozó túladagolást csak a fenti dózis többszörösének hosszú hónapokon át történő szedésével idézhetünk elő.

Túlkínálat esetén ugyanis a D3 vitaminból aktív hormont előállító enzimet egy másik hormon gátolja, illetve átalakítja a már aktív hormont egy vízoldékony produktummá, amely a vesén keresztül kiválasztódik. Ezért mondhatjuk, hogy – szemben más zsírban oldódó vitaminokkal – a D-vitamint nehéz túladagolni.

A teljes cikk itt olvasható:

https://fmc.hu/2020/11/28/ezert-letfontossagu-a-d-vitamin