Újabb gyenge produkció végén 1-1-es döntetlent ért el a MOL Fehérvár FC hazai pályán a ZTE ellen a labdarúgó NB I-ben. A zalaiak a 4 perces hosszabbítás utolsó pillanataiban egy szabadrúgás után egyenlítettek. Ezt rengeteg védelmi hiba és az edző részéről újabb taktikai „homályok” előztek meg. Michael Boris ismét bizonyította, hogy két meccsen egymás után képtelen elfogadható produkcióra vele a Vidi. Már hetekkel ezelőtt váltani kellett volna, kérdés, hogy a hozzá való szinte beteges ragaszkodás meddig tart a vezetők részéről?

A német tréner az égvilágon semmiféle olyan erényt nem mutatott fel eddig, ami igazolná a poszton tartását. Ezen a meccsen megmagyarázhatatlan, hogy bő negyedórával a vége előtt miért cserélte le sovány 1-0-nál a gólszerző Kodrót, az előkészítésben idén remeklő Dárdait és a szűrőjátékát illetően ezúttal jól teljesítő Makarenkót.

Nincs a Vidi már régen a nemzetközi porondon, nincs kettős terhelés, semmi, ami indokolta volna ezeket a cseréket. A piros-kékek védekezése is rendkívül gyenge, Boris képtelen összerántani a hátsó alakzatot. Bődületes helyezkedési hibák, könnyelmű labdaeladások, labdavesztések a saját kapu előtt, nincs egymás után három jó passz, elől pedig Zivzivadze is éppen akkor rúgta ki majdnem a stadionból a labdát 2 méter híján az ötös jobb sarkártól ajtó-ablak ziccerben (a képen), amikor még nagyon kellett volna egy gól, nem nagy, kicsi. De neki nagyot kellett próbálni. Az lett, nagy nyögés… A tavaly őszi önmagát idézte a grúz támadó…

Hétfőn jön az Újpest elleni elmaradt meccs pótlása. Amennyiben ott nyerne a Vidi, Borist újra megmenti a csapat, mint eddig is szinte mindig, amikor végre jött 1-1 siker. Amennyiben nem, nem létezik, hogy legyen tovább maradása. Egyszerűen józan ésszel nem magyarázható az a burok, amiben a Vidinél tartják.