Nagyot küzdött az olimpiai ezüstérmes Franciaország ellen, a véghajrában komoly hátrányból jött vissza és 35 másodperccel a végső dudaszó előtt a vezetésért támadhatott a magyar férfi kosárlabda-válogatott az Európa-bajnokság csoportkörének harmadik mérkőzésén, végül azonban a szerencse az NBA-ben és európai top bajnokságokban szereplő játékosokkal felálló galloknak kedvezett, akik 78-74-re nyertek és 2-1-es győzelem-vereség mutatóval már továbbjutónak tekinthetők..

A mieinknél a kisebb sérüléssel bajlódó, a szlovének ellen pihenő Hanga volt a legjobb 18 pontjával és kiváló játékával. Hopkins 10, Benke és Váradi 9-9, Vojvoda 8 pontot szerzett.

Az Albások közül a Szlovénia ellen remekül beszálló és 10 pontot dobó Somogyi némi meglepetésre nem kapott szerepet, míg a születésnapos Vojvoda (ma 32. éves a kiváló kosaras) ismét sokat volt a pályán, de nem ment úgy neki, ahogy megszokhattuk. Néhány fontos dobása kimaradt, s többször lépéshibát vagy támadó faultot fújtak ellene a játékvezetők, amelyek egy része nem volt jogos, ezek pedig láthatóan frusztrálták a népszerű Voját.

Következik hétfőn a litvánok elleni meccs, amelynek már a továbbjutás tekintetében számunkra nem lesz már tétje, mivel a bosnyákok legyőzték a címvédő szlovéneket, így legfeljebb a szintén három verességgel álló litvánokat tudjuk megelőzni, mást már nem, ez pedig kevés volna a továbblépéshez. Az NBA-klasszisokkal felálló Litvánia a kárvallottja a „halálcsoportnak”, mert három szoros vereségük után éppen ellenünk kapaszkodhatnak az utolsó szalmaszálba, ami nagyon nem jó nekünk, mert végig hatalmas tempót fognak diktálni, ráadásul Hanga rásérült a húzódására, így ő már ellenük nem játszik.

Mindentől függetlenül azonban büszkén kihúzhatja magát az Ivkovics-gárda, mert mind a három találkozójában benne volt akár a győzelem is – főleg Bosznia-Hercegovina és Franciaország ellen -, s a sokkal erősebb játékoskerettel rendelkező válogatottak csak szupersztárjaik klasszisával voltak jobbak nálunk. Amennyiben nincs Boszniának egy Nurkica, aki hatalmas termetével „pusztított” a palánkok alatt, nincs Szlovéniának egy Doncica és Dragica – különösen Doncic volt brutálisan jó ellenünk -, s ma nincs Franciaországnak egy Rudy Gobere, aki ugyancsak a palánkok alatt volt nagy úr, akkor szinte biztosan lenne már egy vagy akár két győzelmünk is.

Ami késik, nem múlik, a kontinens elitjét egyre inkább megizzasztó csapatunk előbb-utóbb elkapja valamelyik „nagyot”,ha most nem, majd a vb-selejtezőkön, s tovább növeli respektjét a nemzetközi mezőnyben, ami nem kis dolog.