A mesterséges intelligencia (MI) oktatása már beépült a magyar felsőoktatás és szakképzés rendszerébe, és a cél, hogy minden diák naprakész, gyakorlati tudással léphessen ki a munkaerőpiacra – mondta Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkára egy szakmai fórumon szerdán Budapesten.

A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Munkaerőpiaci kihívások és az AI című konferenciájának egyik panelbeszélgetésében az államtitkár elmondta, úgy kell tekinteni az MI-re, mint ami a mindennapos munkavégzést segíti, könnyebbé teszi.

Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta, hogy a szakképzésben korábban is erős volt a digitális szemlélet, különösen a duális képzési rendszerben és a szeptemberben induló tanévben 60 szakképzési intézményben elindult a mesterséges intelligencia oktatása, amit tavasszal kiterjesztenek minden intézményre. Jelenleg több mint 800 szakmai digitális tananyag áll rendelkezésre a diákok számára és a mobiltelefon használat továbbra is biztosított oktatási célokra a szakképzésben – tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte: a felsőoktatási intézmények is beépítették a mesterséges intelligencia oktatását a tanterveikbe, és szabályok születtek az MI használatáról, így ismét nagyobb hangsúlyt kaphat a szóbeli számonkérés.

A jövő munkaerőpiacán a rugalmasság és a kritikai gondolkodás lesznek a legfontosabb kompetenciák, ezért a képzésnek ezek fejlesztésére is hangsúlyt kell helyeznie – mondta az államtitkár, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem szabad engedni annak a nyomásnak, hogy a lexikális tudást elhanyagoljuk, már csak a történelmi és kulturális identitásunk megőrzése miatt sem.

Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt 15 évben jelentősen emelkedett a foglalkoztatottság, különösen a roma lakosság körében a korábbi 27-28 százalékról 50 százalék fölé, és Magyarország több foglalkoztatási mutatóban Európa élmezőnyében szerepel.

Jelenleg az egyik legnagyobb kihívás, hogyan növelhető az egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték, és a termelékenység javításában az MI elterjedésének kulcsszerepe van. A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából is fontos, hogy feljebb lépjünk az értékláncban, magasabb hozzáadott értékű termékek gyártásával, ehhez növelni kell a felsőoktatásban végzettek arányát a jelenlegi 32-33 százalékról legalább tíz százalékponttal és csökkenteni az alacsonyan képzettek arányát.

A vállalkozásfejlesztési érdekképviseletek fontos szerepet játszanak abban, hogy ösztönözzék a cégeket olyan beruházások megvalósítására, amelyek javítják a versenyképességet a mesterséges intelligencia integrálásával a szervezeti működésbe és a munkavállalók képzésével – tette hozzá Csepeti Ádám.

Vajda Viktor szakjogász, a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács főtitkára rámutatott, hogy az MI a két legnagyobb hatású technológia közé tartozik az elektromobilitás mellett, és jelentős mértékben hozzájárulhat a termelékenység növeléséhez. A főtitkár szerint az MI-alkalmazások elterjedése nem a munkahelyek megszüntetését, hanem átalakítását hozza. A közkeletű „human in the loop” megközelítés szerint a jövőben az MI alkalmazásakor az emberi ellenőrzés és felelősség megmarad.

Elmondta, hogy az EU jogszabályban (AI Act) pontosan definiálja a tiltott alkalmazásokat, például a munkaerő-kiválasztásban vagy értékelésben használható technológiai eljárásokra szigorú szabályok vonatkoznak.

Hozzátette: a megújított Mesterséges Intelligencia Stratégia célja, hogy 2030-ra 2,5 millió ember szerezze meg az alapvető MI jártasságot Magyarországon.

Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke szerint a mesterséges intelligencia ma már az ingatlanfejlesztési ágazat teljes spektrumában jelen van, az épületüzemeltetéstől az energiahatékonysági megoldásokig, a belső terek és az épületek tervezéséig.

Elmondta: a koronavírus-járvány óta megváltozott gazdasági környezet és a megnövekedett költségek miatt az ingatlanpiaci szereplők folyamatos hatékonysági kényszer alatt működnek és ebben az MI használatával hatékonyság növelése érhető el.

A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a munkavállalók és a szabályozók felelőssége, hogy a változás ne veszteséget, hanem lehetőséget jelentsen. Az újdonságra való nyitottság, alkalmazkodóképesség és rugalmasság fontos kompetenciák lesznek a jövőben.

(MTI, fotó: