Szent István király tiszteletére szerveztek ma előadásokat Magyarok tündöklő csillaga címmel a Székesfehérvári Királyi Napok ünnepsorozat részeként. Az Áron Nagy Lajos téren Estefán király legendája kelt életre a Szabad Színház tolmácsolásában: a közönség egy hamisítatlan középkori vásári színdarab jeleneteit nézhette végig. Ezt követően a Fehérvári Civil Központban folytatódtak a történelmi témájú programok, köztük előadásokkal a koronázó fővárosról, Szent István emlékezetéről, Siklósi Gyula régészről, valamint a Szent István emléke című film bemutatójával. Közreműködött dr. Szabados György, Váczi Márk, Kulcsár Mihály és Vakler Lajos, köszöntőt mondott Vargha Tamás országgyűlési képviselő és a rendezvény kezdeményezője, Németh László.

Estefán király legendáját elevenítette fel a Szabad Színház az Áron Nagy Lajos téren, ahol Adorján Viktornak a Hartvik püspök Szt. István-legendája nyomán írt darabját játszották. In medias res, a dolgok közepébe vágva kezdődött a középkori vígjátékok, a farce-ok stílusát, hangulatát megidéző előadás, pontosan a még Vajk névre hallgató gyermeket megtámadó torokgyík leküzdésétől indulva. A krónikás történetmondása a fiú neveltetésétől, Gizella asszonnyal kötött házasságától, Estefán lovaggá ’üttetésén’, Koppánynak az őrzőangyal általi ’legyőzettetésén’ át mesélte végig a legendát, amelyben a templomok, ’klastromok’ építtetését, az ország gyarapodását, a keresztény királlyá koronázást, majd Gellért püspök által feljegyzett, Szent Imre hercegnek megfogalmazott intelmeket is színpadra vitték.

Ezután a Fehérvári Civil Központban folytatódtak a történelmi témájú programok, Magyarok tündöklő csillaga címmel. A rendezvény megálmodója, Németh László, az Alapítvány a Székesfehérvári Fogyasztóvédelemért elnöke köszöntötte a közönséget: Fehérvár nekem főváros, itt született meg az országunk, itt lettünk keresztény ország – fejezte ki a kezdeményezést elindító gondolatokat. Elmondta, hogy a Szent István városában szervezett történelmi előadások régóta szívügye, Siklósi Gyula régészprofesszor, barátja halála után pedig felelősségként tekint erre a küldetésre. A rendezvényt hagyományteremtő céllal hívták életre, szeretnék minden évben megszervezni, mondta el.

Vargha Tamás államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője köszöntő beszédében azt fogalmazta meg, hogy Székesfehérvár az ország jelenének és múltjának a legfontosabb közössége az állammá fejlődés útján, majd az Országalmán is olvasható, a Szent István által adományozott fehérvári szabadságjogokat, valamint az 1222-ben kiadott Aranybulla történelmi jelentőségét emelte ki. „Ez a város ma elért oda, hogy Magyarország, és nemcsak Fejér megye, hanem a megyénél sokkal nagyobb, szélesebb, több mint egymilliós régió gazdasági, adminisztratív és kulturális központja. Az ország egyik legjelentősebb városa a történelmi főváros. És ezen az úton, amit bejártunk, ezen az úton Szent István indított el bennünket.” – fogalmazott Vargha Tamás az örökségül kapott hagyatékról és értékekről, amelyeket erővel és hittel továbbvinni nemcsak cél, de kötelesség, mondta.

Dr. Szabados György történésznek, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont munkatársának az előadásával kezdődött a szakmai ismeretterjesztő program. Az István király koronázó fővárosa című prezentáció gondolatmenetét a kutató egy lírai bevezetővel indította el, A pannóniai énekből idézve: „Árpád vala nagy eremben,/ Mert az ország lén kezében,/ Ő megszálla fenn egy hegyben./ Székesfejérvárhoz lén ű kezeiben” – utalva arra, mit erősített meg István azzal, hogy Székesfehérvárt tette meg koronázóvárosnak. A források között Laskai Osvát 1497-es prédikációgyűjteményére, Spangár András 1738-es történetírására, a Szent István-legendákra, Kézai Simon kórinkájára és a Képes Krónikára is hivatkozva több alappillért említett, melyek alapján helytálló a következtetés: a székesfehérvári Szűz Mária Bazilika volt a koronázótemplom. Csak székesfehérvári koronázásról állnak rendelkezésre források, esztergomiról nem, mondta, illetve a király saját kápolnájának tekintette a fehérvári templomot, és olyan hatalmat adományozott annak, hogy fölötte egy püspök se gyakorolhasson hatalmat – így az egyetemes egyházkormányzati rendszerbe nem tagozódott be a nagy kiváltságú Bazilika. Továbbá a bolgár, 1009-1015 körüli hadjáratról szóló történetírásaiban az áll, hogy a Szűz Mária Bazilikának István király adományt adott a zsákmányból, tehát annak állnia kellett már abban az időben. Így a fehérvári királyi kápolna akkor már a „magyar nemzet álladalmi temploma” lehetett, amit az államformaváltásra tudatosan készülő nagyfejedelem építtetett 997 és 1000 között – foglalta össze a történész.

A következőkben Váczi Márk történész, a Magyar Városkutató Intézet munkatársa Szent István emlékezete Székesfehérváron címmel tartott előadást, Kulcsár Mihály régész, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont igazgatója pedig Siklósi Gyula és Székesfehérvár kapcsolatáról osztott meg összefüggéseket a hallgatósággal. A rendezvényt a Szent István emléke filmbemutató zárta, Vakler Lajos szerkesztő-rendező közreműködésével.

(ÖKK, fotó: Molnár Artúr)