Diósgyőr után Újpesten is képes volt simán nyerhető mérkőzésen vereséget szenvedni a Fehérvár FC. Bartosz Grzelak alakulata úgy kapott ki 2-0-ra, hogy a 90-ből 70 percen át nagyon komoly fölényben focizott, helyzetek garmadát hagyta ki, két kapufát is lőtt, szerzett egy visszavont gólt, s ha nyert volna 3-4 góllal, akkor sem szólhatna senki semmit, de a hihetetlen helyzetpazarlás után a hátsó alakzat hibái, és két elkerülhető kapott gól megpecsételte a sorsát.

Az első perctől a Vidi uralta a mérkőzést, az első 27 percben Gradisar mesterhármasnál tarthatott volna, ám kétszer egy az egyben a kapussal szemben hibázott ordító ziccert, majd a felső lécet lőtte telibe, de más lehetőségei is akadtak a piros-kékeknek, amelyek nem vezettek eredményre.

Hátul ugyanakkor sokat hibáztak a fehérvári játékosok, gyakorlatileg ezekből éltek a hazaiak, akik mindkét kecsegtető helyzetüket az első játékrész hajrájában két nagy egyéni hibának köszönhették: Gergényi éppen egy újpesti játékos elé tette a labdát mentés címszóval, szerencse, hogy Tóth Balázs védte a löketet, majd Serafimov hozta szó szezont ziccerbe Ambrose-t, ám Tóth most még nagyobbat védett.

A második félidő is hasonlóképpen alakult, mint az első, az Újpest 30 percen át csak nyomozta a labdát, de Christensen szabadrúgását követően Stefanelli is a lécet, a jobb oldali kapufát találta telibe, amit megelőzött Gradisar gólja, amit a VAR-os egység (a Vidi „nagy barátja”, bizonyos Vad II István volt a VAR-os egység vezetője…) főszereplésével visszavontak, mondván, Gradisar úgy indult és fordult le védőjéről, hogy lefaultolta. Az tény, hogy a lilák védője lepattant az elé belépő szlovén támadóról, ám a komolyabb ligákban, a hasonló test a test elleni ütközéseket nem fújják le. Most ez a szituáció önmagában is meccsdöntő tényező volt, mivel a megérdemelt Vidi vezetés elmaradt, hogy aztán a hajrában kétszer lekontrázza a piros-kékeket a vendéglátó gárda.

A 76. percben a nem sokkal korábban csereként beállt Tajti váltotta gólra Tamás beadása és Spandler lekészítése (nem tévedés, a fehérvári védő nagyon rossz lábtartással ért a labdába, ami pont Tajtihoz pattant) után, hogy aztán rögtön a következő kontrából az ugyancsak csereként beálló Csoboth robogott el a leshatáról (itt Gergényi ragadt bent pont annyival, hogy ne legyen les) ott, ahol előtte 2 perccel Tamás, azaz a bal oldalon, majd pontos centerezését Ambrose közelről bepasszolta a bal sarokba.

A legvégén még a másik oldalon csereként beszálló Karamoko hozott össze egy „hol volt, hol nem volt” 11-est, mivel a televíziós visszajátszások alapján nem is ért hozzá a szépen homorító Pauljevicshez (naná, hogy ő is csereként állt be), sőt igyekezett elugrani előle a vonalon. Tóth Balázs védte a büntetőt, majd a kipattanó utáni ismétlést is, de igazából ennek nem volt már semmi jelentősége.

Rendkívül balszerencsés és bosszantó vereséget hozott össze magának a Vidi, mert elöl képtelen volt érvényes gólt szerezni fél tucat nagy ziccere ellenére, miközben védelme „megbízhatóan” hozta a szokásos bakijait, helyezkedési és technikai hibáit, a kispadon pedig Bartosz Grzelak megint képtelen volt jól és gyorsan reagálni a látható változásra, jelesül most a három frissen beállt játékosra, a Csoboth, Tajti, Pauljevics trióra, akik frissen megfutották két kontrából, Vidi lehetőségeket követően a fehérvári hátsó alakzatot és ki is használták lehetőségeiket.

Újra és folyamatosan megválaszolásra vár a kérdés: ki a felelős azért a Sóstón, hogy a minőségi rotációt jelentő két támadót, Kastratit és Szabó Leventét elengedték kölcsönbe? Különösen a villámléptű Kastrati hiánya érezhető nagyon komoly mértékben, mivel ő a hajrára beszállva számos mérkőzésen volt döntő tényező és szerzett fontos gólokat, adott fontos gólpasszokat. Egyszerűen érthetetlen, miért gondolta úgy bárki, hogy egy jó minőségű kezdőcsapat mellett jól van az úgy, hogy a cserepadon alig maradt a tinik mellett épkézláb játékos.

Pánik, baj, nincs a Vidi továbbra is a 3. helyen áll, de sorban szalasztja el nagy lehetőségeit arra, hogy ezt a pozíciót bebiztosítsa, sőt, mindent megtesz azért, hogy magára húzza a fő üldöző Puskás Akadémiát.

A következő körben, március 10-én, vasárnap délután (15.30) a címvédő Ferencváros ellen lehet javítani, ám ez ebben a helyzetben, ilyen ziccerpazarló támadójáték és bizonytalan védelem mellett ez a legkevésbé valószínű. Persze, ez a magyar NB I, itt nincs tuti, még a Fradi számára sem. Ezt éppen a piros-kékek elleni őszi, Üllői úti találkozón is találkozó bizonyította.