Hosszas előkészítés eredményeként elkészült Székesfehérvár 2024. évi költségvetésének tervezete. Dr. Cser-Palkovics András polgármester csütörtökön a Városházán, sajtónyilvános eseményen írta alá az előterjesztést, majd átadta azt dr. Bóka Viktor címzetes főjegyzőnek. A tervezet nagyobb válsághatások nélküli, biztonságos, stabil működéssel, ütemezett fejlesztésekkel, tartalékkal és az önkormányzati intézményi szektorban a személyi juttatások jelentős emelésével számol. A tervezetet 2024. február 15-én, csütörtökön tárgyalja a Közgyűlés.

Székesfehérvár működését alapjaiban határozza meg minden évben a költségvetés, amely a város legfontosabb rendelete. Az előterjesztés elkészítését ezúttal is több hónapos egyeztetés előzte meg. A hagyományokat követve az előkészítésért felelős dr. Bóka Viktor címzetes főjegyző a Városházán rendezett sajtónyilvános eseményen nyújtotta át a tervezetet Székesfehérvár polgármesterének, hogy dr. Cser-Palkovics András az aláírást követően a Közgyűlés elé terjeszthesse a javaslatot február 15-én.

Dr. Bóka Viktor címzetes főjegyző a sajtótájékoztatón elmondta: a jegyző feladata, hogy a költségvetési rendeletet a tervszámoknak megfelelően előkészítse. A rendelettervezetet a polgármester minden év február 15-ig nyújtja be a képviselőtestületnek. A jegyző a rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, ennek eredményét írásban rögzíti. A polgármester a képviselőtestület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt tervezetet, amelyhez csatolja a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság írásos véleményét is. Székesfehérváron az intézményvezetői egyeztetéseket január 22-én folytatták le, emellett történt egyeztetés a Fehérvári Szenátussal, a Székesfehérvári Érdekegyeztető Fórummal és a bizottsági elnökökkel, valamint a költségvetési tanácsnokkal is.

A tervezetet dr. Cser-Palkovics András polgármester ismertette. Elhangzott: a tavaly szeptemberben, októberben kezdődött tervezési munkát megalapozta, hogy a helyi gazdaság jól teljesített 2023-ban és az előrejelzések is pozitívak. Az állami finanszírozási keretrendszer változatlan, de jelentősen, mintegy 1,5 milliárd forinttal növekedett az állami támogatás mértéke. A válságokat kezelő esztendők után a város visszatér a pandémia és az energiakrízis előtti, normál, biztonságos, stabil működésre, az alapműködés tekintetében pedig idén nem lesz korlátozás.

A tervezet 90,1 milliárd forintos bevételi-kiadási főösszeggel számol. Az Önkormányzat saját bevétele összesen 35,5 milliárd forint, ennek legnagyobb tétele a 26,8 milliárd forintos iparűzési adóbevétel, emellett szerepel 3,73 milliárdos – mintegy 300 millióval csökkentett mértékű – építményadó és 60 millió forint idegenforgalmi adó is.

Működtetésre 11,4 milliárd forint állami forrás jut, ami 1,6 milliárddal több a tavalyihoz képest, emellett a hazai és uniós projektek finanszírozására 6,7 milliárd forint áll rendelkezésre. Székesfehérváron a magánszemélyeknek továbbra sem kell adót fizetniük, illetve hitelfelvétellel 2024-ben sem számol a város.

A kiadásokat tekintve a legnagyobb tételt az 50,6 milliárd forintos működtetési feladatok jelentik, ebből a város által befizetendő szolidaritási hozzájárulás 8,1 milliárd forint lesz. Fejlesztési, felújítási célokra 30,1 milliárddal számol a költségvetés, a gazdálkodási és céltartalék pedig – a 2025. évi kötelezettségekkel együtt – 9,4 milliárd forint. Ebből több mint 3 milliárd az város idei, szabad felhasználású tartaléka – emelte ki a polgármester.

Intézmények fenntartására összesen 22,8 milliárd forintot költ majd a város, ebből az egészségügyi, szociális ágazatra 6,5 milliárd, az oktatásra 6,7 milliárd, a kulturális ágazatra 5,4 milliárd forint jut idén.

Személyi juttatások: 980 fő önkormányzati dolgozót érint a garantált bérminimum 10%-os és a minimálbér 15%-os emelése, melyet az állam finanszírozott mintegy 370 millió forint értékben. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény alapján a bölcsődékben és óvodákban dolgozó pedagógusok béremelése a 2023 novemberi bruttó bérük 32,2 %-a. A bölcsődéknél – annak érdekében, hogy minden érintett megkapja ezt az emelést – 41 millió forint támogatást az önkormányzat biztosít. Jelentősen megemelkedik az önkormányzat által finanszírozott cafeteria mértéke is, ami a korábbi nettó 117.000 forint helyett nettó 250.000 forintot jelent évente. Ez 1.600 embert érint és 511 milliós kiadást jelent.

A korábban a szociális szektorban, az óvodákban és a bölcsődékben bevezetett hűségjutalmat kiterjesztik az összes önkormányzati intézményre, az erre fordított 55 milliós kiadás 234 főt érint. A munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítésre 419 milliót terveznek, illetve létrehoznak egy 200 milliós pénzügyi keretet is az év közben eldönthető bérkiegészítésekre azon intézményi szektorok munkavállalói részére, akik nem részesülnek államilag finanszírozott bér- és pótlékemelésben.

Energiaköltségek: Székesfehérvár polgármestere arról tájékoztatott, hogy a város 2025 végéig leszerződött a gáz- és a villamosenergia-ellátásra. Az árak a tavalyi évhez képest csökkentek, azonban a válság előtti időszakhoz képest még mindig magasak. A távhő ára háromszorosa az energiakrízis előtti egységárnak, a víziközmű-szolgáltatás tekintetében pedig az önkormányzat kikerült a rezsivédett árak alól, így itt is jelentős a növekmény.

A tervezett ágazati kiadások mellett kiemelt, új feladatként jelentkezik az Alba Aréna, a Százszorszép Bölcsőde Kis Gömböc Tagbölcsődéje, a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont, a Szent István Király Múzeum Rendház épülete, valamint a Zöld város – Fehérvár tüdeje programban létrehozott új közösségi tér és pihenőpark üzemeltetése.

Jelentős változások várhatóak a közösségi közlekedésben, melyről szintén jövő héten tárgyal a Közgyűlés. A közösségi közlekedés működtetése, a szolgáltatások fejlesztése, a járatok bővítése mintegy 3 milliárdos önkormányzati finanszírozást igényel 2024-ben. A diákoknak hosszú évek óta bevezetett kedvezményrendszert fenntartják, azaz továbbra is egy vonaljegy lesz a havi bérlet ára. A kedvezményeket kiterjesztik a különböző nyugdíjellátásban részesülő, a 65. életévüket még be nem töltött személyekre is.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)