Tanulva a két bajnoki vereségből, koncentráltan, nagyobb erőbedobással legyőzte 2-1-re a MOL Fehérvár FC idegenben az MTK-t, így a Magyar Kupa döntőjébe jutott, ahol az Újpest lesz az ellenfele május 3-án a Puskás Ferenc Stadionban. A Vidi hozzáállását és erejét mutatja, hogy 0-1-ről tudott fordítani, s ha vezetése után támadásban is jobban koncentrál, kevésbé kellett volna izgulnia a végén. A meccs legjobbja Nikolics Nemanja volt, aki nemcsak győztes gólt lőtt, 33 éves kora ellenére végig zakatolta a meccset, s többször szerelt kulcspillanatban saját térfelén is. A másik piros-kék találat Bolla Bendegúz nevéhez fűződik.

A meccs elejétől kirajzolódott, hogy a jobb állománnyal rendelkező és rutinosabb Vidi a támadóbb, kezdeményezőbb csapat, ugyanakkor az MTK is ügyesen csinálta, amit tud, amire képes: amikor volt lehetősége kontrába lendült át és igyekezett zavart kelteni Kovács kapuja előtt. Két vendég helyzet után ez eredményre is vezetett, negyedórányi focit követően elég volt egy rossz labdakezelés Nego részéről a félpályánál, egyből indult a hazai egylet, Schön pedig laposan „fű alatt” a bal kapufa mellé lőtt, belülről. 1-0! Ezt követően még nagyobb erőket mozgósított a MOL Fehérvár, s ennek eredményeként a játékrész hajrájában az előretörő Bolla révén egalizált is, 1-1! Minimum megérdemelt volt a játék képét tekintve.

1-1-el fordultak a felek, s nem változott semmi: a Szabics-legénység nyomott, az MTK védekezett és kontrázott. Nem sokáig, mert két vendéghelyzet után az 55. percben egy balról bejövő labda Nikolics elé került, a rutinos támadó pedig nem hibázott, 1-2! Erre sem lehet az mondani, hogy ne lett volna megérdemelt… Ezt követően a piros-kékek óvatosabb focira váltottak, a hazai alakulat pedig nehezen tudott felpörögni és támadó üzemmódba kapcsolni. Mivel azonban a fehérvári gárda nagyon visszavett, még létszámfölényes, gólhelyzettel kecsegtető támadásaik közben is inkább visszafordultak a labdával játékosai, vagy tartogattál azt, nem erőltették a harmadik gólt, amivel mindent eldönthettek volna, ezért a kék-fehérek mentek előre, ahogy tudtak, s bár nagy helyzetekig nem jutottak, a tűzzel játszott ezzel a felfogással a Vidi.

A véghajrára frissített Szabics Imre: a 86. percben érkezett Zivzivadze helyére Dárdai, Rus helyére pedig Houri. A másik oldalon Michael Boris szintén változtatott, beküldte az utolsó percekre a veterán Kantát (is), hátha sikerül egalizálnia csapatának. Hiába, az MTK-nak továbbra sem volt igazi ziccere, de a játékvezető így is adott bőven esélyt a házigazdáknak azzal, hogy indokolatlanul 5 percet hosszabbított. A 93. percben Prosser mellé szálló fejese jelentett némi veszélyt Kovács kapujára, de nem jött az egyenlítés. Mint ahogy a végéig sem, hiába húzta el a játékvezető majdnem 98 percig a meccset. A Vidi nyert, teljesen megérdemelten, s várhatja idei kedvenc ellenfele, az Újpest elleni májusi döntőt, amely azért lesz nagyon nehéz számára, mert részint nem lehet mindig „agyonverni” a lilákat, részint pedig egy kupameccs, egy döntő mindig más, mint egy bajnoki, a tét miatt pedig mindkét csapat nagyon fog koncentrálni.