Lezárultak a Magyar Géniusz Programban megvalósult fejlesztések a Nemzeti Emlékhelyen Székesfehérváron. Mintegy 40 millió forintos támogatásból többek között korszerűsödött az elektromos hálózat, utólagos szigetelés valósult meg, de restaurálták a mauzóleumban Aba-Novák Vilmos seccóját is, valamint új múzeumpedagógiai programot dolgoztak ki a szakemberek, és kiadvány is készült.

A Magyar Géniusz Program a több mint 200 éves múltra visszatekintő magyar muzeológia életében új fejezetet nyitott. A Petőfi 200 emlékév keretében a program 3,5 milliárd forintos kormányzati támogatásból valósult meg, amit a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége koordinált. A szövetség több mint száz intézményi tagja között mintegy harminc határon túli, így ezzel a „magyar vidéki múzeum” fogalmát határokon átívelő nemzeti eszmévé emeli.

A program két részből áll: egy nagyszabású, reprezentatív vándorkiállítást szerveztek, ami felvonultatja a vidék géniuszait, a muzeális intézmények legértékesebb és legkülönlegesebb tárgyait. Emellett a program pályázat keretében anyagi támogatást nyújtott a múzeumok számára. A megpályázott keretből az intézmények értékeik kidomborítására vadonatúj időszaki és állandó tárlatokat hozhattak létre, vagy például tudományos kutatásokat végezhettek. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum mintegy 40 millió forintból fejlesztéseket valósított meg a Nemzeti Emlékhelyen.

A Székesfehérvár szívében elhelyezkedő Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkert nemcsak a város, de egész nemzetünk történetének mai napig ikonikus helyszíne. Az elmúlt évtizedekben több megközelítésből is bemutatásra került a bazilika történetének egy-egy aspektusa, mely kiállításoknak az 1938-ban elkészült Romkert épület adott otthont: a Lux Géza által tervezett neoromán stílusú mauzóleum a létrehozása óta a bazilika alapítójának, Szent Istvánnak állít emléket.

A 20. század elejének neves művészei által készített alkotások méltó keretet adnak az uralkodónak – hazánk egyik legelső ismert géniuszának – tulajdonított szarkofág bemutatásához. Az eredetileg Árkayné Sztehló Lili által készített – de a világháborúban megsemmisült, majd ismét elkészített – art deco hatású festett üvegablakokon Szent István életének főbb mozzanatai elevenednek meg, a falakat borító Aba-Novák Vilmos secco pedig szintén Istvánnal kapcsolatos eseményeket és jelképeket ábrázol.

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója elmondta, hogy az intézménynek fontos célja volt a pályázattal. „Olyan felújításokat és átalakításokat hajthattunk végre a Nemzeti Emlékhely területén, melyek egy része már évtizedek óta problémát jelentett. A pályázat által megvalósuló fejlesztések legjelentősebb eleme, hogy lehetőség nyílt a kiállítóhely mára ikonikussá vált műemléképületének és a benne található műalkotásnak a megmentésére.” –  fogalmazott a főigazgató.

Lángi József restaurátor munkájának köszönhető, hogy újra régi pompájában láthatják az érdeklődők a különleges falfestményt. A szakember elmondta, hogy Aba-Novák falképei nagyon komolyan károsodtak már közvetlenül a készítésük után. 1938-39-ben készültek el, de már 1942-ben a művészt újra hívni akarták a helyszínre, ugyanis a secco egy része elsötétedett, más részei pedig kifakultak.

„Akkor még teljesen nyitott tér volt, hiszen csak 2000-ben készültek ezek az üvegfalak. 1949-re a falképet teljesen lemeszelték, és súlyosan károsodott ebben a lefedett állapotban is. Akkor a secconak a tejes restaurálása 1996-ra fejeződött be. Az azóta eltelt időszakban viszont nagyon komoly problémát jelentett, hogy a különböző irányokból támadó nedvesség miatt az ezüstözött felületeik, lábazati részeik jelentősen károsodtak. Ezt kellett orvosolnunk.” – mondta el Lángi József.

Pokrovenszki Krisztián a múzeum főigazgatója a felújítás kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt években jelentős lépéseket tett már a nedvesedés megállítására az intézmény. Az előző években az önkormányzat hozzájárulásával és más pályázati forrásokból kiépítették az ereszt, és azt be is kötötték a városi csatornarendszerbe. Fenntartói támogatás segítségével sikerült injektálással a víz továbbterjedését megakadályozni, ugyanis a talajvíz súlyos gondot jelentett, mert felszívódott a tömör, vastag falazaton keresztül, és károkat okozott az épületben és a seccoban.

A mintegy 40 millió forintos támogatásból többek között korszerűsödött az elektromos hálózat is a Nemzeti Emlékhelyen. Fontos cél volt, hogy egy komplex múzeumpedagógiai program segítségével a fiatalabb korosztály számára is életszerűbbé tegye a múzeum a helyszín történetét végigkísérő korszakokat – nem figyelmen kívül hagyva természetesen az idősebb generációt sem, hiszen a hely jellegéből adódóan ők is fontos részét képezik a látogatói célközönségnek. A pályázat keretében kiadvány is készült, mely abból a szempontból hiánypótló, hogy részletesen végig vezeti a látogatót a konkrét romterületen, könnyeben beazonosíthatóvá téve az egyes építészeti elemeket.