Az új tanév kezdete izgalmas, egyben szorongással teli időszak, de nem csak a gyerekeknek. A tanévkezdéssel járó stressz az egész családot másképp érinti, odafigyeléssel viszont meg lehet megküzdeni a kihívásokkal.

Az iskolakezdés mindenki számára új helyzetet teremt

Vagy azért, mert egy korábban nem ismert környezetbe kerül a gyerek – óvodából iskolába megy, vagy általános iskolából középiskolába – vagy csak azért, mert a hosszúra nyúló nyári szünet után vissza kell ülni az iskolapadba. És mint minden új helyzet, ez is bizonytalansággal, félelemmel, bizonyos szintű szorongással járhat.

„Egy új helyzethez való alkalmazkodás minden esetben időt vesz igénybe – ugyanúgy a gyerek, mint a szülők esetében is” – magyarázza Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője, klinikai szakpszichológus. Hozzáteszi: sok szülő érzi úgy emellett, hogy a környezete a gyerek iskolai teljesítménye alapján ítéli meg azt, hogy szülőként milyen munkát végez, mennyire képes helytállni – és természetesen ez is szorongató lehet.

Figyeljünk a gyerekekre!

Néhány gyerek számára – különösen tekintettel azokra, akik már eleve szorongással küzdenek – az iskolába való visszatérés megterhelő lehet, ez pedig sok esetben visszaköszön a viselkedésükben is. A folyamatos megnyugtatás iránti vágy vagy az ismételt, aggódó kérdések feltevése, a fokozott testi panaszok – például fejfájás, gyomorfájás és fáradtság – megjelenése tényleges betegség hiányában, vagy az alvási szokások megváltozása mind utalhat szorongásra.

„Ilyen esetben nagyon fontos a kommunikáció. – magyarázza Táler Orsolya. – A kamaszokkal időnként nem könnyű, főleg olyankor, ha a beszélgetés nem vált már korábban rutinná a szülő és a gyerek között, de tapasztalataim szerint a kisebbek bátran elmondják, ha tartanak az iskolától, ha félnek vagy szoronganak.”

A legfontosabb pedig, amit a szülő ilyenkor tehet a szakember szerint, hogy nem bagatellizálja el az iskolával kapcsolatos rossz érzéseket. Előfordulhat, hogy nincs mindenre rögtön konkrét válaszunk vagy olyan megoldásunk, ami azonnal elmulasztja a szorongást, de fontos, hogy meghallgassuk, támogassuk és megerősítsük a gyereket abban, hogy a rossz érzésével nincsen egyedül. Később pedig együtt kitalálunk valamit, ami ezeket az érzéseket csökkenteni tudja.

„Mivel minden gyerek más, az lenne a legfontosabb, hogy felnőttként ne legyintsünk ezekre a nehézségekre, mondván, hogy ó, hát ezen mindannyian átmentünk, majd elmúlik, ne foglalkozz vele” – mondja a pszichológus, majd hozzáteszi: az, hogy később melyik gyereknél mi válik be, egyén- és helyzetfüggő, de ha úgy érezzük, nem tudunk megbirkózni a problémával, érdemes szakemberhez fordulni.

Megküzdeni a kihívásokkal, a család szintjén is

Mindenképp jó irány, ha a családon belül is foglalkozunk az iskolakezdéssel járó érzésekkel. „Minden családban és minden felnőtt életében megvannak azok a megoldási módok, amikhez egy bizonytalan helyzet esetén nyúlunk – magyarázza Táler Orsolya. – Vannak emberek, akik ilyenkor megijednek, vagy esetleg a lehető legrosszabb forgatókönyvet vetítik előre, ők a bizonytalanság hatására erőteljesebben szoronghatnak.” Míg más családban a pszichológus szerint a nehézségek hatására összezárnak, összetartanak, jobban odafigyelnek egymásra, és azzal a hozzáállással mennek előre, hogy az aktuális nehézségekkel is meg fognak tudni együtt küzdeni.

A szakember szerint nagyjából ugyanazokat a megküzdési módokat és stratégiákat próbálják alkalmazni most is a szülők, amit más nehéz, bizonytalan helyzetben is szoktak. A helyzet nehézsége, hogy bár ideig-óráig mindannyian tudjuk viselni a kiszámíthatatlan, bizonytalan állapotokat, de ha ez hosszú távon fennmarad, az kimerüléssel, kifáradással jár.

„Az egy dolog, hogy most, augusztus legvégén még esetleg nem tudom, hogy az általános iskolás gyerekemnek hány tanára maradt, ez jó esetben néhány napon belül kiderül. Ha azonban ez a bizonytalanság hónapokon át, vagy akár az egész tanévben fennmarad, az már egy sokkal nehezebb helyzetet, ami akár kilátástalanságot is eredményezhet”– véli a pszichológus.

Azok a családok, akiknek egyrészt jobbak a megküzdési stratégiái, illetve a lehetőségei is, akár anyagi, akár társadalmi, akár kapcsolati tőke szempontjából, keresni és találni is fognak olyan megoldásokat, amelyek segítenek nekik ezeket a bizonytalan helyzeteket áthidalni (akár magántanárral, akár szakkörrel, akár plusz különórákkal). Akiknek erre nincsen lehetőségük, lényegesen kevesebbet fognak tudni tenni azért, hogy a kontroll érzését visszaszerezzék – ami pedig végső soron gyerekek ezreinek a mentális állapotán és oktatáshoz való hozzáférésén mutatkozik majd meg.

(Forrás: WMN, fotó: Getty Images – Pavel Horak)