Sokan örülnek a nyári időszámításnak, amikor hirtelen 1 órával később sötétedik, ráadásul az igazi tavaszi időjárás is gyakran ezzel egy időben köszönt ránk. Azt most még nehéz pontosan prognosztizálni, hogy milyen időjárás lesz jövő vasárnap, ám az biztos, hogy az idén a nyári időszámítás akkor kezdődik.

Az órák kismutatóit hivatalosan március 26-án, vasárnap hajnalban 2 órakor kell előre tekerni egy órával, amit persze a legtöbb időmérő szerkezet esetében gyakorlatilag nem kell megtenni, mert az okoskészülékek maguktól átállnak. Persze a klasszikus faliórák és ébresztőórák tekintetében még manuálisan szükséges elvégezni az átállítást.

Itthon több mint száz évvel ezelőtt, 1916-ban vezették be először a nyári időszámítást, majd kisebb-nagyobb megszakítások után 1980 óta évről évre állítgatjuk oda és vissza az órákat tavasszal és ősszel. Az eredeti cél a spórolás volt, azaz hogy a nappali órák és az aktív időszak optimálisabb összeegyeztetésével villamos energiát lehessen megtakarítani.

A szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy hasznos, avagy szükséges-e az évente kétszer esedékes állítgatás, s hogy a téli vagy a nyári időszámítás-e a jobb. Mindkettő mellett vannak érvek és ellenérvek, ugyanakkor az tény, hogy az emberek többsége egyértelműen „fénypárti”, azaz a nyári időszámítást preferálja, nem a télit.

Az EU már évek óta tervezi, ám folyamatosan elhalasztja a határidőt, amikortól – a tagországok saját döntése alapján – már csak egy időszámítás lesz érvényben. Ennek megfelelően a legutóbbi céldátum is törlésre került, s az biztos, hogy még idén lesz állítgatás előre, majd hátra is 1-1 órával.