Megkezdődött a középkori Székesfehérvár egykori legmagasabb pontján lévő, ma Géza nagyfejedelemről elnevezett tér felújítása. A járófelület felbontását követően jelenleg régészeti feltárások zajlanak azon a helyszínen, ahol egykoron az ispáni, későbbi királyi vár állt. A keddi, helyszínen tartott sajtótájékoztatón elhangzott: az ásatásokkal a Szent István Király Múzeum szakemberei az időjárási körülmények függvényében december 22-ig végeznek, a tér felújításával április közepére kell elkészülnie a kivitelezőnek.
A Géza nagyfejedelem tér burkolatcseréjével jövő tavaszra teljesen megújul a Szent István-székesegyház közvetlen környéke. Örvendetes, hogy elkezdődhettek a térfelújítási munkák az épület déli oldalán. Ennek köszönhetően a középkori Székesfehérvár egykori legmagasabb pontja egységes képet mutat majd – hangsúlyozta a helyszínen tartott sajtótájékoztatón dr. Cser-Palkovics András. Székesfehérvár polgármestere hozzátette, az útépítési munkálatokat régészeti feltárások előzik meg, amelyek még csak hat napja zajlanak, de már sok érdekességet találtak a Szent István Király Múzeum szakemberei. A tér közepén 1972 óta álló Géza nagyfejdelem szobor kapcsán elmondta, a felújítást végző cég hamarosan elszállítja azt, majd a munkálatok befejeztével újra a helyére kerül Meszlényi János alkotása.
Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója elmondta, hogy a 2014 óta, több szakaszban folyó feltárási munkálatok utolsó fázisa érkezett el a Géza nagyfejedelem téren. Az elmúlt években végzett kutatások jelentős ismeretekkel gazdagították az egykoron itt álló ispáni, későbbi királyi vár történetét. A korábbi kutatások során is kerültek elő kisebb falszakaszok, falmaradványok, amelyek egyértelműen megerősítették az erődítmény meglétét ezen a területen. Ezen belül el lehet különíteni egy világi és egy szakrális teret.
Az ásatások során új épületek, köztük valószínűleg a palota maradványa került a felszínre. Rekonstruálhatóvá váltak a püspöki székesegyház középkori előzményének építési fázisai. Az innen előkerült leletanyag változatossága tanúskodik a történeti városmag kiemelt szerepéről. Török kori utca térkőburkolata, az elbontott erődfal törmeléke, egy másfél – két méter vastagságú fal alapozásának alja – ezeket mutatta meg a feltárás hatodik napján a helyszínen dr. Reich Szabina. „A templom déli oldala mellett vegyes korú épületek falmaradványait találtuk. Egy nagy beásás történt annak idején, amelynek feltöltését úgy oldották meg, hogy a környező épületeket beledöntötték. Ezek vegyes korúak: vannak középkori és török kori épületmaradványok. Előkerültek középkori kőfaragványok, amelyek az egykor itt álló vagy plébánia ház, vagy templom részét képezték. Itt is került elő egy massziv, 130 cm széles vastag fal, amely erődfalra mutat, de találtak külső várfal követ is. Az első, barokk kori temetkezéseket megtaláltuk, elég rossz állapotban, ezek bolygatva vannak, de anatómiai rendben találhatók a csontok. Bízunk abban, hogy lefelé haladva sokkal jobb állapotban lévő sírok kerülnek elő.” Dr. Reich Szabina, az ásatást vezető régész szólt arról, hogy a jelenleg zajló kutatással további világi épületek, a plébániaház, valamint erődfalak megléte várható. A templom körüli temető utolsó szakasza is felszínre kerül. Az így kapott eredmények segítségével a középkori Székesfehérvár egyik legfontosabb részének fejlődéstörténete tárul elénk.
(ÖKK, fotó: Simon Erika)
0 hozzászólás