Mi szükséges ahhoz, hogy helyben szikkasszuk a vizet kertünkben? Milyen talaj alkalmas hozzá? Melyik évszakban álljunk neki az esőkert létrehozásához? Hogyan készítsük el a medret? Milyen növényeket válasszunk? – Ebben segítünk most olvasóinknak.

A múltkor már tisztáztuk, hogy ésszerű (és természetközeli), ha ott, ahol a talaj adottságai engedik, helyben szikkasztjuk a csapadékvizet, tehát mesterségesen kialakított szikkasztó medreket készítünk, hogy a nagy mennyiségű víznek legyen ideje a talajba szivárogni. Tehát: amennyit kiveszünk a természetből, annyit forgatunk is vissza. Ha a mesterségesen kialakított szikkasztó medrekbe tereljük a vizet, s kihasználjuk a természet-adta lehetőségeket, akkor így segítjük az ökológiai együttes működését.

Ha az egyre egyenetlenebbül hulló csapadékot visszatartjuk, visszajuttatjuk a vízciklus szerinti helyére, a talajba, akkor ott megtisztul, s így jut a talajvízbe. Ezzel egyben élteti a talaj flóráját és faunáját is, a talaj táperejét és tápanyagciklusát pedig optimumon tartja. Ráadásul e módszerrel megelőzhetőek például a csatorna-kiömlések és az áradások is. A helyben való szikkasztás egyik módja az esőkert létrehozása.

Melyik évszakban álljunk neki az esőkertnek?

Esőkertet az év bármely szakaszában készíthetünk, ám a növények beültetése szempontjából a tavaszi és az őszi szezon a legideálisabb.

Milyen talaj alkalmas a művelethez?

„Nagyon fontos, hogy számításba vegyük a talaj-adottságokat!” – figyelmeztet Fülöp Attila kertészmérnök – „A löszös, homokos talajon nem ajánlott a helyi szikkasztás, s főként az épületek környezetében tartózkodjunk tőle, mert a lösz és a homok miatt a felszín alatt képződhetnek kimosódások, melyek aztán föld-beszakadást okozhatnak. Ennek következménye pedig az lehet, hogy veszélybe kerül az épület stabilitása, statikája.”

Mennyi vízzel kalkuláljunk?

A tervezéskor számításba kell vennünk, hogy az adott területre honnan érkezik a víz: a burkolt felületek (például: épületek teteje) nagyságát összeadva szükséges a kalkuláció. A székesfehérvári kertész elmondta, hogy korábban 20, mostanában pedig 100 mm-es csapadékkal kell számolnunk.  Mivel az utóbbi években extrém mennyiségű csapadékot tapasztalhattunk (időszakosan), ezért fel kell készülni arra, hogy extrém esetben is jól működjön a szikkasztó.

A mm-számítás azért szükséges, mert ennek függvényében kell a meder méretét megtervezni. Lényeges szempont, hogy a medernek milyen a mélysége, hossza és szélessége, hogy be tudja fogadni az összegyűjtött vízmennyiséget. Gondolni kell arra is, hogy száraz időszakban gyorsan szikkad, nedvesben pedig kevésbé.

A teljes cikk itt olvasható:

Hogyan készítsünk esőkertet? (fmc.hu)