A nyári leállást követő kötelező mintavétel során a Városi Uszoda valamennyi egységből vízmintát vettek a szakemberek, melynek során a kismedence egyik töltővezetékből vett vízminta nem volt megfelelő. – olvasható az uszoda Facebook oldalán. Bár a kismedence vize megfelelő volt, azért hogy a fertőzés ne terjedjen át, a hét elején a kismedence vizét leengedték. Intenzív fertőtlenítés történt a medencetestben, a szűrőberendezésekben és csőrendszerben is, majd megtörtént az újratöltése.

Ebből vettek több helyen vízmintát a szakemberek, amit akkreditált laboratóriumban vizsgáltak és megállapították, hogy a kismedence vize mindenhol megfelelő és biztonságosan használható.

(ÖKK /Media24- SzG)

#Városi Uszoda #Székesfehérvár

The post Hétfő reggeltől ismét használható az uszoda kismedencéje appeared first on Média 24.

Székesfehérvár Belvárosában, a Püspöki Palota közelében látható falmaradványok a Szent István által alapított Szűz Mária prépostsági templom emlékét őrzik. A most induló vizsgálat célja, hogy a szakemberek geofizikai módszerrel is fel tudják térképezni, mi rejtőzik a területen a talajban. A kutatás összefügg a Nemzeti Emlékhely területén hamarosan induló tervásatással.

„A Székesfehérvári Királyi Napok küszöbén vagyunk, ilyenkor jóval nagyobb figyelem hárul a Nemzeti Emlékhelyre. Ez a kutatás is segít jobban megismernünk, mi lehetett itt egykor.” – fogalmazott Róth Péter alpolgármester, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy néhány hónapon belül megnyílik az a látogatóközpont, amely ezt a tudást tárgyiasult formában is megmutatja, valamint emléket állít Székesfehérvár és Magyarország dicsőséges évszázadainak.

Az újabb tudományos módszerek segítségével korábban már kiderült: Székesfehérvár városfala a 11. században épült. Tudható az is, hogy hossza mintegy másfél kilométer volt, építéséhez pedig rengeteg faanyagot használtak. A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni szakasz pontosan mikor épült, és – közvetve – megbízhatón lesz datálható a Szűz Mária prépostsági templom építésének ideje is, hiszen erre jelenleg csak közvetett utalások vannak.

Dr. Tóth Zoltán, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatika Intézet docense elmondta: többféle geofizikai eljárást is szoktak alkalmazni, a mai napon talajradaros eljárást végeznek. A terület felmérése azt mutatja meg, hogy a föld alatt maradtak-e értékelhető régészeti objektumok. A különleges berendezés segítségével körülbelül 1,5-2 méteres mélységbe láthatnak le a szakemberek. A műszer képes felismerni az eltérő szilárdságú anyagokat, így ennek segítségével gyakorlatilag láthatóvá válik, hogy mit rejthet a föld. Az ilyen jellegű vizsgálat egy roncsolásmentes módszer: régészeti feltárás nélkül van arra lehetőség, hogy különböző épületnyomokat, vagy egykori emberi beásás nyomait kimutassák a föld alatt.

Meglepő módon ezek a módszerek a temetkezések kimutatására nem jók, viszont a föld alatti épített örökségünk felderítésére kiválóan alkalmasak. „Gyakorlatilag egy szelvény mentén tudjuk feltérképezni a talajt. Sőt, ha több ilyen szelvényt felveszünk, ezekből elő lehet állítani a vizsgált rész 3D-s modelljét, ami nagy segítség lehet a kollegáknak, hiszen ilyen módon feltárás nélkül juthatnak információhoz.” – fogalmazott a docens, aki érdekességként elárulta, már a próbakörök alatt is biztató jeleket kaptak.

A mai nap tulajdonképpen egy előkészítő szakasza az őszi tervásatásoknak – nyilatkozott Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója. Mint elmondta, az eljárás lényege, hogy roncsolásmentesen jussanak hozzá olyan adatokhoz, melyekkel jobban tudják tervezni a feltárás részleteit. Fontos, hogy a helyszínen pontos adatokat még nem tudnak meghatározni, de a későbbi eredményekhez igazi segítséget jelenthetnek ezek a vizsgálatok. Ezt alátámasztja, hogy már a próbakörös felmérések alatt is biztató jeleket kaptak.

„Fehérvárt nagyon korán, Európában is szinte egyedülálló módon, már a 11. század elején kőfallal vették körül. Nem csak egy kis részét, hanem – jelen tudásunk szerint – a teljes Belvárost, ami kuriózumnak számított akkoriban, és mutatja a város jelentőségét.” – emelte ki a kutatott kőfal fontosságát a főigazgató, aki azt is hozzátette: nagyon kevés adattal rendelkeznek a falról, azonban reményeik szerint az őszi ásatások során találhatnak olyan leleteket, melyeket további vizsgálatoknak vethetnek alá. Korábbi ásatásoknál volt erre példa, ezért a főigazgató reménykedik benne, hogy most is szerencsével járnak, és jobban megismerhetjük az egykori kőfal történetét.

(Media24 / SZIKM)

The post Megkezdték a talajradaros vizsgálatot a Nemzeti Emlékhelyen appeared first on Média 24.