A meccs első pillanatától élesebb, gyorsabb volt a hazai alakulat, nem jelentett meglepetést, hogy alig 11 percnyi játék után már vezetett is Ljujic góljával. Itt kollektíven hatalmasat hibázott a vendégek védelme, amely az egész találkozón rendkívül ingatag, bizonytalan volt, rengeteg helyezkedési hibával, eladott labdával, gyenge megoldásokkal. A Csongvai, Larsen, Spandler hármas (kiváltképp utóbbi kettő) nagyon statikus, lassú, Zeke pedig bár becsülettel le-föl zakatolt a bal oldalon, de sokszor borzasztóan helyezkedett, nem vette fel az emberét, nem véletlenül tudott Kiss Tamás gólpasszt adni kétszer is mellőle, az ő oldalán.

Merthogy az első játékrész hajrájában megszerezte a második találatát is az időközben megfogyatkozott az Újpest, Mack révén, aki közel félszáz meccs után éppen a Vidi ellen volt először eredményes a liláknál… Mindezt tehát úgy, hogy Csobothot fél órát követően kiállította Karakó, mivel egy támadás végén az őt helyzetben szerelő Larsent megtaposta (a címlap képen ez a pillanat látható), bár csúnya volt a belépő, nem tűnt szándékosnak.

Úgy pörgött le az első 45 + 5 perc, hogy a fehérvári gárdának nem volt kaput eltaláló kísérlete, de úgy egyáltalán igazán nagy ziccere sem, leszámítva Schön és Kastrati mellé csorgó lehetőségeit. A labdabirtokláson (labda dajkáláson) felül semmiben sem volt jobb a piros-kék alakulat vendéglátójánál.

A második félidőre aztán egy teljesen más szemléletű Vidi jött ki, amely egy új meccset nyitott. A csereként beállt Katona az első támadásból betalált, majd folyamatosan nyomás alatt tartotta az újpesti védelmet és kaput. Ennek a 66. percben lett újabb eredménye – legalábbis 1 percig úgy tűnt – , amikor egy szép jobb oldali támadás végén Csongvai beadását Kodro pazar mozdulattal továbbította a kapuba. Csakhogy a VAR-konténerben Kulcsár Katalinék addig vonalazgattak, amíg ki nem hozták, hogy Csongvai egy cipőnyivel előrébb járt az átadás pillanatában, mint a hazai védelem, így les miatt érvénytelenítették a gólt.

Ment tovább az újabb találatért és a pontszerzésért a Fehérvár FC, de ez a visszavont gól alaposan megtörte lendületét, közben derekasan tördelte a játékot a hazai egylet, az idő pedig vészeszen ketyegett Bartosz Grzelak csapata számára. Ekkor már pályán volt az ifjak közül Pető Milán és Berki Marcell, de őket talán nem ebben a helyzetben kellett volna bedobni…

A másik oldalon Vignjevics mester behozta akit csak lehetett időt húzni, le is lassult Houriék játéka. Az utolsó 15 percben alaposan „beragadt” a meccs, a Vidi újra csak „tili-tolizott”, hogy aztán Katona ziccert hibázzon, miként előtte a mások oldalon Onovo is.

A 7 perces hosszabbításban még volt egy fölé szálló Kodro fejes, a legvégén pedig egy büntetőgyanús szituáció, ugyancsak Kodro főszereplésével, de már semmi sem változott. A rutinosabb, sokkal jobban kezdő lila-fehér alakulat megérdemelten tartotta otthon a 3 pontot, mert a Vidinek 73 perc emberelőny sem volt elég ahhoz, hogy megfogja legalább az 1 pontot, s mert csak fél óráig játszotta azt, amit sz egész meccsen kellett volna, kiváltképp létszámfölényben.

A fehérvári védelemben Larsen nagyon gyenge produkciót nyújtott, de Spandler sem véletlenül került már az utóbbi időben kispadra a Puskásnál, mielőtt visszaigazolt jó 10 év után a Sóstóra. A hátsó alakzat tengelyének sokkal jobbnak, stabilabbnak kell lennie, különben lesz még kapott gól bőven. A középpályán Christensen sem igazolta – sokadszor -, hogy miért fizettek érte fél éve majdnem 1 millió eurót, a már említett Larsen és ő semmiféle erősítést nem jelent a csapatnak, annyit, mint ők, a posztjukon játszó magyar focisták jelentős része tud, ilyen szintű légiósokra egyszerűen nincs szükség. Tegyük hozzá: Pinto is ebbe a sorba tartozik, ő sem tesz hozza annyit a csapat produkciójához, mint amiért érdemes volna légióst igazolni.

Az, hogy a kifejezetten Grzelak kérésére igazolt Bambock, valamint Flores, Bese és a már említett Serafimov miért ücsörgött végig a kispadon, miközben éppen a poszttársaik voltak igen gyengék, az komoly rejtély, főképp, hogy a lehetséges ötből csak három cserét használt ki Grzelak…

Elől is vékony a felhozatal, Kodrót leszámítva nincs kifejezett center, aki gólt szerezhetne, ha ő eligazol netán vagy megsérül, megfelelő helyettes nélkül teljesen impotens a Vidi támadójátéka. A fiatalok ügyesek, de még nem ők azok, akik meccseket döntenek el, vagy 0-2-nél, 1-2-nél beállva segíteni tudnak. Előfordulhat, de nem ez a jellemző. Nekik rutin, játékperc kell az NB I-ben, de nem mindig, minden szituációban, minden áron, csak akkor, amikor erre a mérkőzés állása, menete lehetőséget ad.

Nem kell sok, hogy ez egy ütőképes Vidi legyen, de ehhez végre észre kell venniük a vezetőknek, hogy legalább két befejező csatár és egy képzett fazonszabász középpályás igazolása szükséges, de a védelem és a kapus poszt is erősítésre szorulna, ha nem is feltétlenül, mivel lassan Fiola is bevethető lesz, miként Serafimov is játszhatna, ha nem igazol el, mert ennél többet tud, amint amit ma a belső védők mutattak.

Egy biztos: az első meccs könyörtelenül megmutatta a gyengeségeket, amelyeket még néhány hétig, az átigazolási időszak végéig lehet orvosolni, sőt kell is, ha nem akarja a vezetőség – elsődlegesen a tulajdonos – direkt a másodosztályig zülleszteni a csapatot. Mert ennek előbb-utóbb ez lesz a vége, ha nem lesz ebben változás.

A következő fordulóban, augusztus 6-án, vasárnap 17.45-kor éppen a címvédő Ferencváros ellen, már hazai környezetben kellene elkezdeni a pontok gyűjtögetését, ami felettébb nehéz lesz.

The post Vidi: fél óra foci nem elég, emberelőnyben is vereség appeared first on Média 24.