A versenyt dr. Hesz József tű. ezredes, főügyeleti főosztályvezető nyitotta meg. Elmondta, hogy az irányítás, a folyamatok koordinálása olyan komplex feladat, amely egyszerre foglalkozik a beavatkozó állomány aktuális tevékenységével, az utánpótlás biztosításával, mindeközben az eseményeket naplózni is kell. A nagyobb szabású, összetettebb helyzetek külső erők bevonását is igényelik, így az ügyeletes a bejelentővel, a társzervekkel és az eset kezelésébe bevonható civil segítőkkel is kapcsolatban áll. Mindezek koordinálása nagy koncentrációt, azonnali helyzetfelismerést és rugalmasságot kíván, jelentette ki az ezredes, majd sok sikert és hasznos tapasztalatokat kívánt a húsz résztvevő csapatnak.

A verseny során a vármegyei és fővárosi delegáltak egy kijelölt, berendezett ügyeleti helyiségben kialakított munkaállomásokon dolgoztak, komplex káreseti összefoglaló alapján kellett meghatározniuk a műveletek sorrendjét. Ebbe beletartozott az is, hogy menet közben kaptak újabb és újabb, a szituációt más-más irányba terelő információkat, amelyekre azonnal reagálniuk kellett.

A szakmai felügyelők szigorú szempontok alapján értékelték a csapatok minden egyes lépését, a külső és belső kommunikáció, az időfelhasználás, a riasztások szervezése, valamint a dokumentálás is szabályozott, ezáltal mérhető értékeket képviselt.

Az eredményhirdetésen Erdélyi Krisztián tűzoltó vezérőrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság műveleti főigazgató-helyettese gratulált a versenyzőknek. Mint mondta: felgyorsult világunkban elengedhetetlen a folyamatos képzés és önképzés ahhoz, hogy helyt tudjunk állni a mindennapokban. Hozzátette, a mostani verseny is azt bizonyította, hogy felkészült szakemberek segítik a bajbajutottakat.

Az országos megméretésen Fejér vármegyét Nagy Attila tűzoltó törzsőrmester, Kovács Szabolcs Gábor tűzoltó zászlós és Ligeti Péter tűzoltó őrmester képviselte. A csapat vezetője Takácsné Varga Marianna tűzoltó alezredes, vármegyei főügyeleti osztályvezető. A versenyen egyéni ügyeletvezető kategóriában Nagy Attila tűzoltó törzsőrmester harmadik helyezést ért el.

(Szabó-Bisztricz Anett tűzoltó százados szóvivő, fotó: Somogy VMKI és Fejér VMKI)

The post Bronzérmet „ügyeltek” Fejér tűzoltói appeared first on Média 24.

A tűzoltók számára Flórián a tűzoltó munka lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, becsületet, embertársaik megsegítését. Flórián Cesiaban (a mai Felső-Ausztria területén) született a III. század második felében Diocletianus császár uralkodása idején lépett be légiósként a római hadseregbe, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a katonai pályán, rövidesen a Caecia erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Flórián – szinte kilátástalan helyzetből – megfékezett. Katonái, kiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Flórián emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát s hírét szájról szájra adva, megszületett a Flórián-legenda.

A keresztényüldözés idején Flórián igazságérzete, emberségessége fellázadt az Aquiliniusz prefektura kegyetlenkedései ellen. Börtönben sínylődő 40 társa mellé állt, magát ő is kereszténynek vallva. Amikor megtagadta az áldozat bemutatását a római isteneknek, kegyetlenül megkorbácsolták, majd a császár parancsára 304. május 4-én kővel a nyakában az Enns fo1yóba vetették.

A ránk maradt írásos emlékek szerint holtteste fennakadt egy sziklán, sas vigyázott rá, mígnem egy Valéria nevezetű keresztény asszony rátalált, kocsijába rejtve elvitte Lorchba és tisztességgel eltemettette. A lorchi Szent Flórián sír felett ma az Ágoston rendi szerzetesek kolostora emelkedik.

Kultusza elsősorban Felső-Ausztriában, Tirolban, Bajorországban terjedt el, de nagy tiszteletnek örvend Lengyelországban – főként Krakkóban – s hazánkban is. Ereklyéi Bolognába is eljutottak. Mert folyóban halt mártírhalált, a középkorban az árvizek elleni védszentként is tisztelték.

A tűzvészek ellen védő Szent Flórián alakja a XV. század végén vált közismertté. Magyarországi ábrázolásainak kezdete is erre az időszakra tehető, főként a német ajkú területeken. A XVII. században a nagyszámú osztrák és német bevándorlás hatására hazánkban csaknem mindenütt megelevenedett a Flórián-kultusz.

Flórián napját – Május 4-ét – a tűzoltók ma is a személye előtti főhajtással tartják nyilván, hiszen az elkötelezett hivatástudat alapja a vállalt munkába vetett hit és a hagyományokhoz való ragaszkodás.

The post Püspöki szentmisét tartanak a Székesegyházban hétfőn a tűzoltókért appeared first on Média 24.

Az utómunkálatok részeként a kigyulladt tároló melletti helyiségből további két propánbutángáz-palackot vittek ki a tűzoltók. Személyi sérülés nem történt. A tűzesethez a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is vonult.

Az elmúlt évek lakástüzeinek 61 százaléka a fűtési szezonban történt. A fűtőeszközök hőtermelő berendezések, többségük lánggal működik. Hibás telepítésükből, nem megfelelő használatukból, a karbantartás hiányából eredő problémák lakástűzhöz, szén-monoxid-mérgezéshez vezethetnek. A fűtőeszközöket évente egyszer érdemes ellenőriztetni, és ha szükséges, kitisztíttatni.

A fűtési szezon alatt nemcsak a kéményeink és a tüzelő-, fűtőberendezéseink biztonsága fontos, hanem kiemelten oda kell figyelnünk az éghető anyagok tárolására is. A tűzifát ne abban a helyiségben tároljuk, ahol a fűtőberendezés van, különösen ne a kazán, a kandalló, a kályha közvetlen közelében. Figyeljünk rá, hogy a kazánajtó mindig csukva legyen, ne hagyjuk nyitva résnyire sem, mert egy kipattanó szikra, zsarátnok könnyen tüzet okozhat, ezért is fontos, hogy a kazánok, kályhák, kandallók közelében ne legyen éghető anyag. Fapadlónál tegyünk a kandalló, kályha elé parázsfelfogó tálcát. Előfordul, hogy a látszólag kihűlt, ám belül még izzó hamut öntik a tárolókba, ami szintén tüzet okoz.

(Katasztrófavédelem)

The post Gázpalackok robbantak fel a tűzben Székesfehérváron appeared first on Média 24.