Mint elhangzott: első lépésben egy talajradaros vizsgálatnak vetik alá a néhai koronázóbazilika területét, hogy meghatározzák a faszerkezetek lehetséges helyét, megnyitva az utat a későbbi kutatásoknak. A tájékoztatón megtudhattuk azt is, hogy a nyár folyamán felújítják a nedvesedés miatt károsodott Aba Novák-secco-t, a pénztárt pedig áthelyezik. A feltárások és a restaurálás idején is látogatható lesz a Nemzeti Emlékhely, amely május 6-án, szombaton nyitja meg a kapuit.

– Az elmúlt években több olyan régészeti feltárás volt Székesfehérváron, amelynél a legújabb technológia vívmányait felhasználva az előkerült fa leletek kormeghatározása segített pontosabban megérteni a város történelmét. A Nemzeti Emlékhelyen tartott korábbi régészeti kutatások során derült ki, hogy itt is vannak a földben fa maradványok, a vélhetően 11. századi városfal nyomvonalán, s most a Szent István Király Múzeum illetékesei elérkezettnek látták az időt arra, hogy ezen a tavasszal és nyáron ezt a kutatást elvégezzék, az itt előkerült fa leleteket ismét felszínre hozzák, eredményesen befejezve a kutatási folyamatot. – mondta Róth Péter alpolgármester, aki hozzátette: ez esetben is olyan eredményeket várnak, melyek hozzájárulnak az egykori koronázótemplom és Székesfehérvár történetének alaposabb, részletesebb megismeréséhez.

A Szent István Király Múzeum korábban jelentős előrelépéseket tett Horváth Emil dendrokronológusnak köszönhetően. A Jókai utcai ásatások úttörői voltak ennek a módszernek, ugyanis ott derült ki, hogy kőfal vette körül a mai Belváros egész területét. A kőfal nem egy időben készült, hanem szakaszosan készítették, például a Lakatos utcából előkerült fa leletek viszonylag korai, 1014-es datálása kétséget kizáróan Szent István korára teszik az ottani városfal-szakasz építését vagy megújítását – emelte ki Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója.

Horváth Emil dendrokronológus felfigyelt arra, hogy Kralovánszky Alán ásatási jelentései, illetve az 1970-es és 1990-es ásatási rajzai fa leletekről, jó állapotú fa gerendákról tesznek említést, melyek minden bizonnyal most is a föld alatt, nem túl mélyen vannak a Nemzeti Emlékhelyen. Első lépésként talajradaros vizsgálatnak vetik alá a területet, melynek eredménye bár kétséges a bolygatottság miatt, optimális esetben akár ki is rajzolhat falszakaszokat, padlózatot. Jó esély mutatkozik arra, hogy a szerkezeteket feltárják és dendrokronológai, valamint C14-es – azaz szénizotópos – vizsgálatnak vessék alá. – Akár olyan úttörő eredmények is kiderülhetnek, melyekre nem is gondolunk – fogalmazott az igazgató.

Ma már ott tartunk, hogy szinte bizonyosan állítható: Székesfehérvár városfala nem a 14., hanem jóval korábban, a 11. században épült egy szerves fejlődés eredményeként. Hossza mintegy másfél kilométer volt, építéséhez rengeteg faanyagot használtak. A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni szakasz mikor épült pontosan, és közvetve, megbízhatón lesz datálható a Szűz Mária prépostsági templom építésének ideje is. Erre ugyanis jelenleg csak közvetett utalások vannak – emelte ki Horváth Emil dendrokronológus.

A tájékoztatón további más fontos információt is megtudhattunk a Nemzeti Emlékhellyel kapcsolatban, így azt is, hogy nyár folyamán a Magyar Géniusz Program keretében és fenntartói támogatással restaurálják a nedvesedés következtében károsodott Aba Novák-secco-t. Tervezik továbbá a Nemzeti Emlékhely pénztárának áthelyezését a mauzóleumból egy új és méltó helyszínre.

A Nemzeti Emlékhely e héten szombaton, május 6-án nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A későbbiekben, a felújítás kivitelezése alatt díjmentesen lesz látogatható a Középkori Romkert.

The post Ezer éves faszerkezeteket tárnak fel és vizsgálnak a Nemzeti Emlékhelyen appeared first on Média 24.