Kellemes tavaszi napsütésben, utcaszínházi előadással vette kezdetét a március 15-i ünnepi programsorozat Székesfehérváron. A Városház téren a Vasvári Pál Gimnázium, illetve a Vasvári Pál Általános Iskola egykori és jelenlegi diákjai, valamint a Szabad Színház közös produkciójában megelevenedtek az 1848-as forradalom eseményei és hősei. Az előadás középpontjában a forradalom talán kevésbé ismert alakja, Vasvári Pál állt, hiszen idén ünnepeljük az író, politikus, filozófus és forradalmár születésének 200. évfordulóját. A Nagy Judit által írt és rendezett darabban az idős Jókai a telefonhírmondóban emlékezik vissza a forradalom dicső napjaira, hangsúlyozva Vasvári alakját és kulcsfontosságú szerepét a forradalmi események alakulásában, illetve az 1848-49-es szabadságharc első jelentős ütközete, a Pákozdi csata sikerében.

A zenével, néptánccal és korabeli szövegekkel átszőtt, sodró lendületű, lelkesítő előadást követően dr. Cser-Palkovics András polgármester köszönetet mondott minden közreműködőnek, majd Vasvári Irányeszmék című művének gondolataival indította köszöntőjét. »Nemzetmozgalmakban iránytű az ész: csak az jelölheti ki a biztos utat. (…) A nemzet újjáteremtésén sikeresen csak azok működhetnek, kik képzeletök elé tudják villantani egy boldog állam eszményét. Ezeknek mondják enyelgős gúnnyal az észak-amerikaiak, hogy: „hiába foltozgatják azt a vén Európát…”

„Vasvári egyik megállapítása sem cseng idegenként ma. Az Egyesült Államok ma is, sajnos néha joggal néz a vén Európára enyelgős gúnnyal, hiszen az elmúlt évek eseményei megmutatták: a kontinensünk nagynak nevezett országai nem urai annak, ami a földrészükön történik, annak még kevésbé, ami a tágabb érdekszférájában zajlik. Aki pedig nem egy boldog állam, az eszmény érdekében ügyködik, az ahogy akkor, úgy most is bukásra van ítélve.

Küzdeni kellett akkor is, küzdeni kell most is, hogy megtarthassuk az országunkat, megtarthassuk a nálunk hatalmasabb birodalmak ellen, de a mi célunk sosem valakinek a leigázása, hanem az otthonunk és a békés, nyugodt, emberhez méltó életünk megtartása volt, és hogy hagyjanak minket úgy felépíteni az erős, független, boldog Magyarországot, ahogyan mi szeretnénk.” – fogalmazott a városvezető. „Józan ész a döntéseinkben, higgadtság a vitáinkban, kérlelhetetlen kiállás a nemzet és a város biztonságos, boldog jövőjéért! Ezt a nyugalmat és józan észt kívánom mindannyiunknak az elkövetkező hetekre, de az elkövetkező évekre is!” – zárta gondolatait a polgármester.

A Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, dr. Molnár Krisztián az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot a nemzeti identitás alapkövének nevezte. Felidézte a dicső napok eseményeit, kiemelte, hogy elődeink örökségét, a magyar szabadságot a jelenben is meg kell védeni. „2026 nemzeteinek, s a magyarságnak azt kívánom a mai ünnepen, hogy mielőbb BÉKÉben, BIZTONSÁGban és BOLDOGSÁGban élhessenek. Magyarország minden politikai erejét és kapcsolatát igyekszik felhasználni a magyarok békéjének és biztonságának megőrzésére, megint történelemfordító szerepet vállalva! Válasszuk a biztos utat! Legyen elég a pusztító háborúból, a 21. századi vérontásból, melynek mi és Európa is csak vesztese lehetünk. A márciusi ifjak ma is aktuális kiáltványát idézve: »Mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés!«” – fogalmazott a vármegyei közgyűlés elnöke.

Az ünnepi beszédeket követően új helyszínen, a Városháza Díszudvarán, a Vasvári Pál Általános Iskolában nemrég megtalált, Vasvárit ábrázoló mellszobor előtt helyezték el az emlékezés koszorúit. Székesfehérvár és Fejér vármegye nevében Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, miniszterhelyettes, dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Tanárki Gábor főispán koszorúzott. A megemlékezésen koszorúval tisztelegtek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt a Magyar Honvédség fehérvári ezredeinek és a városban állomásozó nemzetközi katonai szervezetek képviselői, a rendvédelmi szervezetek vezetői, a történelmi egyházak, a nemzetiségi önkormányzatok, az oktatási és közintézmények, valamint a pártok és a civil szervezetek képviselői.

Az ünnepi program részeként a Városház téren kézművesek és őstermelők kínálták portékájukat, a József-napi vásárban huszárképzővel és ólomöntéssel is várták a családokat, Madarász Ildikó kreatív gasztrofoglalkozásán kokárdaszendvicseket, díszített Kossuth-kiflit és nemzeti színű pattogatott kukoricát is készíthettek az érdeklődők. A kicsiket népi játszóház várta, többek között hordólovaglással, várkirakóval, hintalovakkal és ügyességi játékokkal.

A Zichy ligetben a Fehérvári Huszárok Egyesülete vert tábort és bemutatókkal kedveskedett az érdeklődőknek, az I. András Király Lovagrend pedig a korabeli tűzfegyverekkel, mozsárágyúkkal és korabeli játékokkal várta a látogatókat. A Vörösmarty Színház Talpra magyar! flashmobját is több helyszínen láthatták az érdeklődők.

(ÖKK, fotó: Mátay Balázs)

The post Méltó ünnep utcaszínházzal Fehérváron appeared first on Média 24.

Az „Akik szívükben hordozták a nemzetet” című történelmi játék középpontjában Vasvári Pál alakja áll – a fiatal, karizmatikus gondolkodó és szónok, aki a forradalmi ifjúság egyik szellemi vezéreként nemcsak a tettekben, hanem az eszmék megfogalmazásában is meghatározó szerepet játszott. A kerettörténet 1893-ba, a Telefonhírmondó indulásának idejébe vezet, amikor Budapest a modern technika lázában ég. A szerkesztőség vendége az idős Jókai Mór, aki a találmány ünneplése közben visszaemlékezik fiatalsága legmeghatározóbb élményére: az 1848-as forradalom napjaira. A zenével, néptánccal és korabeli szövegekkel átszőtt előadás nemcsak történelmi tablót rajzol, hanem személyes sorsokon keresztül mutatja meg, mit jelent szívünkben hordozni a hazát. A Vasvári Pál születésének 200. évfordulója apropójából született darabot Nagy Judit írta és állította színpadra a Vasvári Pál Gimnázium egykori és mostani Diákszínpada, a Vasvári Pál Általános Iskola, valamint a Szabad Színház közös produkciójaként, az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának támogatásával.

A műsort követően beszédet mond dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke. Az ünnepség néma koszorúzással ér véget a Városháza díszudvarán Vasvári Pál születésének 200. évfordulója alkalmából kihelyezett mellszobornál. Közreműködik a Magyar Honvédség Székesfehérvár Helyőrségi Zenekara.

A Zichy liget huszárligetté változik erre a napra: bemutatót tart a Fehérvári Huszárok Egyesülete, az I. András Király Lovagrend a korabeli tűzfegyverek világába enged betekintést, emellett népi játszóház is várja a családokat.

A Városház téren a József-napi vásárban kézművesek, őstermelők kínálják portékájukat. A gyerekek kézműves foglalkozásokkal, népi játékokkal tölthetik az időt, a vállalkozó szelleműek huszárképzőn tehetik próbára ügyességüket. Madarász Ildikónál kreatív gasztrofoglalkozás várja a kicsiket és nagyokat, és nem hiányozhat a kínálatból a mindig népszerű ólomöntés sem.

Talpra, magyar! címmel rendez flashmobot a Vörösmarty Színház, három helyszínen: 14 órakor az Alba Plaza előtt, 14.30-kor a Vörösmarty Színháznál, 15.30-kor pedig a Városház téren lehet találkozni a produkcióval.

Március 15-e a magyar sajtó napja is: hagyományosan ezen a napon adják át a Penna Regia díjat egy kis ünnepség keretében, amelyen valamennyi helyi szerkesztőség kollégái részt vesznek.

(SZKKK)

The post „Akik szívükben hordozták a nemzetet” – újra utcaszínházzal ünnepel Fehérvár appeared first on Média 24.

A Penna Regia Díj átadásával indulnak a március 15-i programok, amelyre a Pilvax Kávéházzá alakuló Perté Bistróban kerül majd sor. A szombaton 10 órára meghirdetett közös megemlékezést is megtartják az Ady Endre utcában, de a várható kedvezőtlen időjárásra tekintettel a katonazenekar közreműködése nélkül, néma koszorúzással tisztelegnek a Fekete Sas Szállónál a városi és vármegyei önkormányzat, valamint a csatlakozó szervezetek képviselői.

A családi programokat is szeretnék megvalósítani, de nem 10 órától, hanem kb. 12 órától – amikorra várhatóan abbamarad az eső – indulnak majd a rendezvények. A Zichy ligetben maradnak a huszárok és az I. András Király Lovagrend tagjai, ők ott várnak mindenkit bemutatóikkal.

A fajátékokat és a kosaras körhintát áthozzák a Városház térre, ahol a kézműves foglalkozások (ólomöntés, papírbajusz-készítés, kreatív „nemzeti nass” gasztrofoglalkozás) és a forradalmi játszóház is kb. 12.00 órától vár mindenkit. Az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola toborzója, az operettműsor, a versek, a fehérvári fiatalok produkciói, valamint a Huszárkodó a Guliba társulattal is csúsztatva kezdődik, így a tervezett befejezési határidő 17.30 óra. Eközben a József-napi vásárban is nézelődhetnek a Városház térre látogatók.

A pontos részletekről a Városház téren és a Zichy ligetben kihelyezett megállítótáblákon lehet tájékozódni, illetve minden további változást a közösségi felületeken is közzéteszünk!

(ÖKK)

The post Módosított programmal, de megvalósul a közös ünneplés Fehérváron appeared first on Média 24.

A huszárok állnak az idei fehérvári március 15-i ünnepi programok középpontjában: az 1848–49. évi szabadságharc egyik legismertebb jelképének számító könnyűlovassággal „élőben” és játékosabb formában is meg lehet ismerkedni a nap során. A Zichy ligetben reggel kilenctől délután kettőig tart bemutatót a Fehérvári Huszárok Egyesülete: az érdeklődők megismerhetik a felszerelésüket, fegyverzetüket, a vállalkozó szellemű gyerekek pedig nyeregbe is pattanhatnak. Az I. András Király Lovagrend a korabeli honvéd tüzérséget jeleníti meg a ligetben, emellett bemutatja az irreguláris szabadcsapatok működését, köztük a Bakonyi betyárok szerepét. A Betyár Tanya népi játszótér kosaras körhintával, huszár hétpróbával és tucatnyi népi játékkal várja a gyerekeket, akik többek között sárkány ellen is vívhatnak majd.

Március 15-e a magyar sajtó napja is: hagyományosan ezen a napon adják át a Penna Regia díjat annak, aki a sajtó munkatársaként jelentős mértékben járult hozzá Székesfehérvár országos és nemzetközi megismertetéséhez, népszerűsítéséhez. A díjátadó reggel kilenc órakor lesz az erre a napra Pilvax kávéházzá alakuló Perte Bistróban. Tíz órakor az Ady Endre utcában folytatódik az ünnepi program: a Fekete Sas Szállónál ünnepi beszédet mond dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, majd az ünnepség koszorúzással zárul.

A Városház téren tíz órakor indulnak a délután négyig tartó családi programok. A forradalmi játszóházban korabeli ruhákban és kellékekkel interaktív játékok sora, Madarász Ildikónál pedig kreatív gasztrofoglalkozás várja a kicsiket és nagyokat. Nem hiányozhat a kínálatból a mindig népszerű ólomöntés és a papírbajusz-készítés sem, a hagyományos József-napi vásárban pedig kézművesek, őstermelők kínálják portékájukat.

Tizenegytől pódiumműsorok kezdődnek: toborzót tart az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola, fehérvári fiatalok adják elő azokat a produkciókat, amelyeket az SZKKK felhívására hoznak az eseményre, Ács Tamás színművész pedig három időpontban mond verseket a tér különböző pontjain. Fél egytől Váradi Eszter Sára és Keller János operett-összeállításának lehet részese a közönség, kettőtől pedig a Guliba Társulat mutatja be Huszárkodó című műsorát.

Az Alba Regia Táncegyüttes a Verslábak – Petőfi a folklórban című előadásával készül az ünnepre, az este hatkor a Malom utcai Táncházban kezdődő eseményre a jegy.artefolk.hu oldalon lehet jegyet váltani. Az előadás rendezője Majoros Róbert, főszereplője Gőbölös Gábor.

The post Tartalmas programok március 15-én Fehérváron appeared first on Média 24.

Fehérváron évek óta hagyomány, hogy utcaszínházi előadással ünneplünk március idusán – ezt a hagyományt idén is folytatja a programot szervező Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ, ezért arra kérik az iskolákat: legyenek részesei az ünnepnek, jelenjenek meg diákjaik a Belvárosban. A város több középiskolájában is működik remek színjátszókör, amelyek közül nem egynek a tagjai már a korábbi években is részesei voltak az ünnepi műsoroknak. Biztos, hogy most is vannak olyan tehetséges diákok, akik szívesen megmutatják magukat egy-egy 5–10 percnél nem hosszabb, március 15-éhez kapcsolódó témájú, a korszakról, a forradalomról, annak hatásáról szóló jelenetben, vagy szívesen jelennek meg egy-egy flashmob jellegű produkcióval, tánccal, verssel, dallal, szövegrészlettel vagy hangszeres produkcióval. A Belvárosban, a Polgármesteri Hivatal előtti kőemelvény és az Országalma környéke remek helyszín erre.

A produkciók utcaszínházi vagy flashmob-jellegéből fakadóan nem építünk színpadot, és csak minimális hangosítást tervezünk (két darab mikrofon, zenelejátszási lehetőség). A helyszínekről és az előadni kívánt jelenetről természetesen előzetesen egyeztetnek a jelentkezőkkel. A versek, dalok, illetve a jelenetek előadására 11 és 16 óra között lesz lehetőségük a jelentkezőknek.

A jelentkezéseket 2025. február 28-án, pénteken éjfélig várják a harcos.edina@fehervariprogram.hu e-mail címre, az előadni kívánt produkció pontos megnevezésével. A válaszlevélben minden szükséges információt eljuttatnak az érdeklődőknek.

(SZKKK)

The post Utcaszínházi produkciókat vár március 15-ére az SZKKK appeared first on Média 24.

Egy művészettörténész vezetésével ismerhettük meg Munkácsy festményének szereplőit, akik Petőfi-versekből összeállított dialógusokkal idézték meg a kor hangulatát.

A sebesült katona mesélt a hősi harcokról, míg a történeteket hallgatók között ülő ifjú leány arra az elhatározásra jut, ahelyett, hogy tépéseket készít, inkább Pestre szeretne menni Teleki Blanka leánynevelő intézetébe beiratkozni, ahol Vasvári Pál történelmet, Leövey Klára színjátszást tanít.

A forradalmi képet erősítette a Nemzeti dal és a szabadságharc magasztos szellemét – szabadság, egyenlőség, testvériség – jelképező három nőalak.

(Fotó: Simon Erika)

The post Szelíd szavú hősök – Éltre kelt Munkácsy-kép appeared first on Média 24.

A nemzeti ünnepen a Kodolányi János Gimnázium színjátszói A virágnak megtiltani nem lehet – Lányregény a szabadsághoz című előadásukban a Teleki Blanka lánynevelő intézetébe járó 12 lány nézőpontjából idézte meg a forradalom eszméit és történéseit. A Városház téren dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet, majd az emlékezők a 176 évvel ezelőtti fehérvári események központi helyszínén, a Fekete Sas Szálló előtt koszorúzással tisztelegtek a forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt.

A Városház térre érkező ünneplőket a Kodolányi János Gimnázium diákjainak műsora röpítette vissza az időben 1848 tavaszára. A reformkor célkitűzései, március 15-e eseményei és a szabadságharc keretezte annak a tizenkét főúri lánynak a történetét, akik az 1847/48-as tanévben Teleki Blanka pesti lánynevelő intézetébe jártak. Az idei ünnepi műsor az ő nézőpontjukból idézte meg a forradalom eszméit és történéseit. A forradalmat női szemmel bemutató, A virágnak megtiltani nem lehet lehet – Lányregény a szabadsághoz című produkciót Bobory-Michna Boglárka írta és rendezte. A Színpadka színjátszócsoport tagjai „kinyitották” a nézők előtt a Teleki Blanka által Pesten 1846-ban indított magyar tanítási nyelvű lánynevelő intézet kapuit, és betekintést adtak a 12 főúri lány mindennapjaiba, az intézet életébe, a nagyon fontos magyar- és történelemórákba. Az akkori egyéni és társadalmi kérdéseket megjelenítő történet cselekménye végül a márciusi 15-i eseményekben csúcsosodott ki.

Nemzetünk egyik nagy pillanatát éljük újra március 15-én, amikor „föltámadott a tenger, a népek tengere” és eltépte a zsarnokság láncát. Ennek a napnak a történetét valamennyien ismerjük, és ma egy új szemszögből, különleges részleteket tárt elénk a Kodolányi Gimnázium diáktársulata, amelyet ezúton is köszönök nekik. E gondolatokkal köszöntötte a fiatalokat Székesfehérvár polgármestere. Dr. Cser-Palkovics András ünnepi beszédében kiemelte: „A forradalom napján azt ünnepeljük, amikor a magyar, a fehérvári polgárok közösen cselekedtek, közös akaratot alkottak, a nemzeti egység ideálját, ha csak egy rövid időre is, de maradéktalanul valóra váltva. Egy nap azonban elhanyagolhatóan kevés idő egy ezeréves nemzet, város életében. Egy nap elegendő ahhoz, hogy elindítsa polgárok sokaságát egy irányba, és helyénvaló, hogy ez mindannyiunkat inspirál évszázadokkal később is. Egyetlen nap alatt azonban nemzet, város, közösség nem születik. Ezeket kőkemény, keserves és nagyon is szürke hétköznapok munkájával lehet felépíteni. Vitákon, küzdelmeken, akadályokon át vezet az út az élhető, szerethető, az otthont jelentő helyhez, értsük ez alatt az országunkat, vagy a városunkat.”

“A történelem megtanít minket: az igazán maradandó alkotások nem készülhetnek el egyetlen nap alatt. A mi célunk pedig itt Fehérváron, hogy maradandót alkossunk, figyelembe véve a lehető legtöbb szempontot, a hosszú távú jövőre tervezve, az esetleges hibák kijavításának lehetőségével. (…) A visszafogott, megfontolt és hétköznapi aprómunkának nincsenek nagy ünnepei, nincsenek hősei, nem lehetnek mindent elsöprő pillanatai sem és ez így van rendjén. Van azonban biztonsága, van maradandó eredménye és van méltósága is.” – hangsúlyozta a városvezető. Dr. Cser-Palkovics András hozzátette: „Történelmi nagyjainkra, az Ő tetteikre a magyar lelki erő örök forrásaként tekintünk. A közös otthonunk építése, formálása során – ahogyan eddig, úgy ezután is – a mértéket tartva fogunk eljárni. Ehhez fogom kérni mindannyiuk, minden fehérvári támogatását, hogy idén is százezren legyünk, egy csapatban!”

A Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke az 1848. március 15-i fehérvári események felidézésével kezdte ünnepi beszédét. „A hangos kiáltást, a bátor kiállást, a tiszta küzdelmet ünnepeljük ma.” Székesfehérvár polgársága, mint ahogyan most, már akkor is konzekvensen vallotta, hogy a haza függetlensége nem lehetett alku tárgya, hiszen a magyarok pénzügyi és hadügyi függetlenséget követeltek, mert a Bécsben kezelt magyar pénzügy „a nemzet életerejét”, a hadügy „a nemzet létét veszélyezteti”. A változást követelők ismételten az ország függetlenségének megvédését hangsúlyozták – emlékeztetett dr. Molnár Krisztián. Hozzátette: „Ma, 176 év elteltével ugyanazt kell tennünk, mint a márciusi ifjaknak. Újra és újra meg kell küzdenünk a szabadságunkért, s azt újra és újra meg kell védenünk. A történelmi tapasztalat azt mutatja, magyar érdek csak akkor tud érvényesülni, ha a döntéseinket önállóan, külső kényszer nélkül tudjuk meghozni, hiszen csak saját magunknak vagyunk mi a legfontosabbak. A küzdelem ma is erről szól. A magyar érdek az, hogy saját sorsunkról mi magunk dönthessünk a magyar emberek akarata szerint. A magyar ember békét akar, ennél nincs is fontosabb. A mi érdekeinket csak a béke szolgálja.”

Kiemelte azt is, az értékeket nemcsak megőrizni kötelességünk, teremtenünk is kell melléjük újakat. Példaként említette Szent István városát: 1844-ben a regnáló fehérvári városi tanács azt a megállapítást tette, hogy „a város az egész ország legkeresetnélkülibb és legpénztelenebb részei közé tartozik”. Ezzel szemben mára, 2024-ben, 180 évvel később Székesfehérvár az egyik legfejlettebb, s egyben az elmúlt években legtöbbet fejlődő megyei jogú városává vált hazánknak!”

A városházi ünnepséget követően a megemlékezők átvonultak az Ady Endre utcába, és a ’48-as hősök előtt tisztelegve helyezték el az emlékezés virágait a Fekete Sas Szálló falán lévő emléktábla előtt. Székesfehérvár és Fejér vármegye nevében a koszorút Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, államtitkár, dr. Molnár Krisztián, a vármegyei közgyűlés elnöke, dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Tanárki Gábor főispán közösen helyezte el. A megemlékezésen virággal és főhajtással tisztelegtek a Magyar Honvédség fehérvári ezredeinek és a városban állomásozó nemzetközi katonai szervezeteinek képviselői, a rendvédelmi szervezetek vezetői, a történelmi egyházak, oktatási és közintézmények, pártok és civil szervezetek.

A hivatalos megemlékező programok mellett a Belvárosban és a Zichy ligetben kézműves kirakodó vásár és különböző „vitézi” gyermekprogramok vártak kicsiket és nagyokat, sőt, akik megszomjaztak vagy éheztek, beülhettek a „Pilvax” kávéházba is!.

(ÖKK, SZKKK, Media24, fotó: Simon Erika, Mátay Balázs)

The post „A márciusi ifjak tetteire a magyar lelki erő örök forrásaként tekintünk” appeared first on Média 24.

Főhajtással tisztelgett Székesfehérvár és Fejér Vármegye Önkormányzata csütörtökön a 176 évvel ezelőtt történt forradalom és szabadságharc eseményeinek és hőseinek emléke előtt. A város ’48-as emlékhelyeinél koszorúzással emlékeztek a képviselők.

A székesfehérvári születésű tanár, az 1848–49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja, Jubál Károly emléktáblája előtt Mészáros Attila alpolgármester és Wilmek Tibor alelnök helyezte el a koszorút, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium tanáraival és diákjaival közösen.

A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Farkasvermi Úti Tagiskolájának udvarán álló Bem-szobor előtt az iskola diákjai Esik eső, karikára címmel adtak műsort. Elhangzott Petőfi Sándor 1848 című verse, majd dramatizált párbeszédekből álló színjátékot adtak elő a fiatalok, amelyben egy nagyapa mesél unokájának a nemzet történelméről. A műsor a történelmi események felidézésével zárult, kiemelve, hogy 1848. március 14-én este jutott el Pestre a bécsi forradalom híre, ami arra buzdította a magyar fiatalokat, hogy nyilvánosságra hozzák a 12 pontban megfogalmazott követeléseiket és harcoljanak azok valóra váltásáért. Az ünnepi műsort követően Szigli István önkormányzati képviselő és Pálffy Károly alelnök helyezett el koszorút, valamint Földi Judit országgyűlési képviselő és a Vörösmarty Általános Iskola vezetői, illetve diákjai helyezték el az emlékezés virágait.

A Halesz ligetben a ’48-as vértanúk emlékoszlopa a „haleszi felkelés” áldozatainak, annak a hat fehérvári polgárnak állít emléket, akiket 1849. augusztus 10-én fogtak el, majd Pesten végeztek ki. A hősök emlékére Deák Lajosné és Viza Attila önkormányzati képviselők helyeztek el koszorút, akikhez a Történelmi Vitézi Rend tagjai csatlakoztak. A Szabadságharcos úti ’48-as emlékműnél Mészáros Attila alpolgármester és Szili Csaba vármegyei képviselő, a Fehérváron vándorszínészkét is élt Petőfi Sándor emléktáblájánál Molnár Tamás tanácsnok és Wilmek Tibor alelnök emlékezett.

A Pelikán Udvar bejárata előtt Lehrner Zsolt alpolgármester és Wilmek Tibor alelnök helyezett el koszorút, míg a város óvodásai és kisiskolásai által kokárdával, zászlókkal feldíszített Petőfi-szobornál Farkas László önkormányzati képviselő és Pálffy Károly alelnök koszorúzott, akikhez a környékbeli intézmények és több civil szervezet képviselői is csatlakoztak. Róth Péter alpolgármester és Wilmek Tibor alelnök a forradalom és szabadságharcban aktív szerepet vállaló, székesfehérvári születésű Rónay Jácint püspök, bencés tanár, természettudós, író emléktábálája előtt hajtott fejet.

(Fotó: Bácskai Gergely,Simon Erika, Varju Zoltán Mihály)

The post Koszorúzásokkal emlékeztek városszerte appeared first on Média 24.

A történelem nagy eseményei mögött mindig emberek, életek vannak. Ott vannak a nagyok, azok, akik kimozdítják a világot a négy sarkából; akik megindítói és vezetői lesznek az eseményeknek. De ott vannak azok is, akik a történelemkönyvek számára láthatatlanok, de ugyanúgy részesei, megélői, sőt, továbbörökítői mindannak, ami történt.

Ilyen lehetett az a tizenkét lány, akik a 1847-48-as tanévben Teleki Blanka iskolájába iratkoztak be. Az idei március 15-i műsor ezeknek a lányoknak a nézőpontjából idézi meg a forradalom eszméit és történéseit. Tizenkét lány, akinek a gondjai, élete sokban hasonlíthat a mai lányokéra: őket is foglalkoztatja a barátság, szerelem és az előttük álló élet; ugyanúgy vágynak a boldogságra és a szabadságra, csak éppen a történelem kontextusa más. Az „A virágnak megtiltani nem lehet lehet – Lányregény a szabadsághoz” című darabot Bobory-Michna Boglárka írta és állította színpadra a Kodolányi János Gimnázium Színpadka színjátszó csoportjával. Az előadást kétszer, 10 és 14 órakor láthatják az érdeklődők március 15-én.

A Városház téren 11 órakor ünnepi beszédet mond dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, ezután az ünnepség az Ady Endre utcában, a Fekete Sas Szállónál koszorúzással ér véget.

A nap további programjainak sorában a Zichy ligetben 9 órától a Fehérvári Huszárok bemutatója, lovagoltatás, hagyományőrző honvéd tüzérek bemutatója, népi játékok és kézműves foglalkozások várják a családokat.

A Városház téren a József-napi vásárban kézművesek, őstermelők kínálják portékájukat. A gyerekek kézműves foglalkozásokkal, népi játékokkal tölthetik az időt, a vállalkozó szelleműek a Betyár Hétpróbán tehetik próbára ügyességüket és szerezhetnek oklevelet. Fél kettőtől „Szelíd szavú hősök – avagy nők a forradalomban” címmel a Szabad Színház utcaszínházi előadásának lehet részese a közönség.

Részletes program és az előadás színlapja: www.fehervariprogram.hu

(SZKKK)

The post Lányregény a szabadsághoz appeared first on Média 24.